Katona Tamás missziója

Posted by

Juszt László
>Katona Tamás, közgazdász, a Pénzügyminisztérium egykori államtitkára hónapról-hónapra elkészíti gazdasági elemzését, kizárólag a fellelhető hivatalosasatok alapján. Ennek a nem könnyű olvasmánynak a rövidített változatát olvashatják itt.
A magyar gazdaságot és társadalmat is nehéz helyzetbe hozta a világjárvány. Előzetes adatok alapján 2020-ban 5,1%- kal zsugorodott a magyar gazdaság.
Az 5%-ot alig meghaladó visszaesés önmagában nem kritikus, de a kelet-közép-európai tagországokénál nagyobb. A következmények ugyanakkor súlyosak, és valószínűleg hosszabb távon is negatívan hatnak majd. A gazdaság hanyatlásának leküzdését, a változás irányának megfordítását megnehezíti az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibáinak sorozata.
Ezek között az egyik legkritikusabb a versenyképesség hiánya. A kormány következetes politikával kialakította az állami – ezen belül nagy részben uniós finanszírozású – megrendelések kizárólagos győzteseinek szűk körét, és ez a folyamat fokozatosan végigment a teljes állami és önkormányzati szférán: minden közpénzből fedezett beruházásnak, vásárlásnak adott a kizárólagos nyertese, illetve beszállítója kizárva az érdemi, egyre gyakrabban még a formális versenyt is.
A kormány nem készült fel arra a lassulásra, amely a koronavírus járványtól függetlenül is bekövetkezett volna. Ez tetézve a versenyképességi deficittel már középtávon is komoly zavarok kialakulásának veszélyét hordozta. Intézkedései, a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításai azt tanúsítják, hogy még ebben az időszakban is több forrást bocsájtott a járvánnyal összefüggésbe nem hozható célokra, többek között az élsport, a stadionépítés és -fenntartás, a kormányzati presztízsberuházások, az egyházak támogatásának miniszterelnöki prioritásnak megfelelő kiszolgálására, mint a járvány elleni valóságos lépésekre. Egyetlen hónap alatt 2 251 milliárd forintos hiányt állított elő a központi költségvetésben, melyben az élsport számára, az egyházaknak és a kormányhoz közeli alapítványoknak utaltak megmagyarázhatatlan összegeket.

A kis- és középvállalkozások, de különösen a mikrovállalkozások nem kaptak érdemi segítséget a válsághelyzet átvészeléséhez; ennek következményei csak a későbbiekben éreztetik majd hatásukat. Az idei, de különösen a jövő évre a nemzetgazdaságban hosszútávon ható kritikus állapot kialakulása elkerülhetetlen.
A foglalkoztatottak száma a KSH februári közlése szerint minden korábbinál magasabb, ugyanis módosította a számbavétel gyakorlatát, és minden gyermekgondozási ellátásban részesülőt a foglalkoztatottakhoz sorol, valamint beszámítja a külföldön dolgozókat is. Így januárban az előző hónaphoz képest 135 ezer fővel nőtt a statisztikában a foglalkoztatottak száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma január végén 298 700 fő.
Az Európai Unió tagállamainak fogyasztói számára a januári élelmiszerárak átlagosan 1,1%-kal, az eurózónában élők részére 1%-kal, ezzel szemben a hazai fogyasztók számára 3,4%-kal voltak magasabbak.
A lakosság január végéig 285 milliárd forint adót fizetett, 5,2%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában.
A családi támogatásokra fordított összeg 2,5%-kal csökkent, a közgyógyellátásra fordított – igen szerény összegű – kiadás változatlan maradt. Nincs nyilvános adat az úgynevezett belső adósságról, de tovább nőtt például az egészségügyi ágazat belső adóssága, ahol a szakképzett munkavállalók hiányát átirányítással próbálják enyhíteni az intézményvezetést militáris szemlélettel gyakorló kórházparancsnokok. A járvány kitörése óta folyamatos probléma az átirányítottak személyi juttatásainak időben történő kifizetése. A dolgozói követelések összege nem szerepel a tartozásállományban.
A beruházási tevékenység 2017-től három éven keresztül az Európai Uniótól kapott igen jelentős támogatások következtében dinamikusan bővült. Gyakorlatilag e források nélkül – kormányzati presztízsberuházások, stadionok és más sportlétesítmények kivételével – alig valósultak meg közösségi beruházások. Most a kifutó uniós projektek mellett a járvány hatására számottevő zuhanás következett be a nemzetgazdaság beruházási tevékenységében.
Az egészségügyben felhalmozásra többet költött a kormány, mint az előző két évben együttvéve. De ez a forrás szinte kizárólag a lélegeztető gépek kétes hasznosíthatóságú beszerzését foglalja magában.