Posted by Köves József
Napígéret
Bemosolyog a jó öreg napocska:
Te hétalvó, ideje fölkelni már,
látod, én már órák óta fent vagyok.
Össze kell szedned minden porcikádat,
nyújtóztasd az égnek fájó derekad,
ne jajong, hisz nem vagy te nyolcvan sem,
nem kell oly öregnek érezned magad.
Gondolj arra, hogy hol vagy te éntőlem,
aki évmilliók óta dolgozom
folyamatosan, és nem panaszlom fel
éveim kiszámíthatatlan számát.
Igaz, tegnap elbújtam, vaskos függönyt
cibáltam magam elé, megértem én:
hiányoztam, jajnak érezted magad,
de most itt vagyok, nézd, a lapos tetőn
megcsillogtatom a víztócsákat is.
Figyeld, táncolnak fényes sugaraim
a zárt ablakok kíváncsi felszínén,
s ha benézel, a fehér függöny mögött
megláthatod kicsinyítve az arcom.
Nézd, mosolygok rád, hát mosolyogj te is,
s hidd, hogy lesz tavasz, ígérem, segítek.