Egy ember lelkülete

Posted by

Aszalós Sándor
>Orbán Viktor eszmeisége változott, de a műveletlensége, az önteltsége és pénzéhsége, nem. Liberálistól a konzervatív, majd konzervatív populista “világnézeten” keresztül jutott el oda, ahol ma van: a szélsőjobbhoz. Az antiklerikális Orbán Viktorból egy bigott klerikális a keresztény vallást majmoló Orbán Viktor lett. Orbán az antiszemita lépést akkor tette  meg, amikor elindította Soros György elleni kampányt. „Európa legsötétebb időszakát idézi fel” a magyar kormány plakátkampánya nyilatkozta Michael Vachon. Guy Verhofstadt joggal írta le, hogy „Volt, hogy Orbán politikai stratégiáját a kommunista múlthoz hasonlítottam, de a magyar kormány most már náci propagandát is használ.” De a magyar kormány antiszemita megnyilvánulásainak nyomában raffayk, demeterek sokasága került hirtelen elő. Michael Roth német külügyi államtitkár joggal nevezte antiszemitának Magyarországot.


Az 1990-as évek legelején amikor még kezdő politikus volt igen jó barátságban volt Varga Tamással, aki Orbán Viktor iskolatársa volt. (Varga Tamásról remek tanulmányt írt Pünkösti Árpád, Orbán Viktorról dr Kende Péter irt gondosan.) De Varga Tamásról a közel három milliárdos ÁFA csalás jut az eszembe. 1992-től kezdődően, Orbán Viktor magánvagyona is folyamatosan gyarapodott. Következett Schlett Csaba és Josip Tot, Kaya Ibrahim, az olajbiznisz, a földek, többek között a Váli patak völgye, a tokaji borvidék (
Ne mi nyerjük a legtöbbet) közben ott volt a Gripen beszerzés, melyről a mai napig sem lehet mindent tudni. A Gripen jelentésben szerepel azok az információk, amelyeket a Gripen beszerzések korrupciós szálait vizsgáló svéd akták tartalmaznak Magyarországgal kapcsolatban. Ehhez azonban a magyar ügyészség akarata és kezdeményezése szükséges. A Gripen-jelentés sok mindenre választ ad, csak az Orbán-kormánynak fel kellene oldania a titkosítását. Következett még sok  közismert “esemény” mely az Orbán család vagyona növekedett. A gond ott van, hogy Orbán a kormányzati hatalmat használta föl a családi vagyongyarapításra. Megjelent becslések szerint Orbán Viktor magánvagyona 2.000- 2.500 milliárd Ft nagyságú. Az Orbán család vagyonának latolgatásánál nem lehet elmenni ama közkeletű vélekedés mellett, hogy a NER-oligarchák – de elsősorban Mészáros Lőrinc – 2010 óta világtörténelmi mércével mérve is rekordütemben felgyülemlett vagyona felett valójában maga Orbán Viktor rendelkezik. A Mészáros-vagyon ugyanis szinte kizárólag olyan közbeszerzéseken keresztül épült fel, amikről – a korábbi amerikai nagykövet könyvének beszámolója szerint is – jellemzően Orbán Viktor döntött.


Orbán Viktort nagy örömmel tölti el, ha anyagiakban egyre gazdagabb a még, még és még több paraszti vágy mozgatja.
A harácsolás. Orbán vagyoni helyzete átláthatatlan. Neki a nagyon sok is nagyon kevés. Mészáros Bálint irta le a következőket: “A pályafutását rögtön politikusként kezdő Orbán Viktor szeplőtelensége is hamar odalett, és környezetének ügyei sem rengették meg alapjaiban azt a közvélekedést, miszerint politikai és gazdasági hatalom kölcsönösen feltételezik egymást. A 90-es évek elejétől kezdve a Fidesz vezérkara nem volt szemérmes, amikor nekifogott a párt saját gazdasági, majd az 1998-as kormányra kerülés után médiahátországának a kiépítéséhez, de Orbán Viktornak a családját sem sikerült távol tartania az állami forintoktól. “


Orbán Viktor egyetlen politikai célja az, hogy minél tovább a hatalomban maradni és minél nagyobb vagyonra szert tenni. Röviden: Orbán örök hatalomra és a pénzre hajt.
De lássuk miképpen alakult a posztfasiszta NER miniszterelnökeként a politikai tevékenysége. Azt látjuk, hogy vannak olyan témák, területek, melyet öt nem hozzák izgalomba. Ilyen témák: egészségügy,  oktatás és tudomány, mezőgazdaság, vízgazdálkodás és környezetvédelem, műemlékvédelem,munka és szociális dolgok, ifjúság és család, kultúra és művészet, és nem utolsósorban az infrastrukturális fejlesztés.

Ezeket a témákat (van amiket kihagyott még ebből is) összezsúfolta egy minisztériumba. Már ez is egy jelzés a Orbán Viktor lelkületéről és jelleméről.
Egy elkövetkező új kormány első feladata az Alkotmány és a Köztársaság visszaállítása majd ezen szakminisztériumok azonnali felállítása a miniszterek és államtitkárok megnevezésével.


Magyarország már putyinizálódott, Magyarországon egy patrónusikliensi médiarendszer jött létre, a kormányon lévő Fidesz szinte a teljes nyilvánosságot a felügyelete alá vonta, miközben a baloldali és demokratikus pártok szinte teljesen kiszorultak belőle. Bajomi Lázár Péter így irt erről: “A 2010-es választást nagy többséggel megnyerő Fidesz–KDNP pártszövetség megszállta a nyilvánosság fizikai és szimbolikus tereinek java részét. A budapesti Köztársaság teret például II. János-Pál pápa névre keresztelte, Károlyi Mihály, az első köztársasági elnök (1918–1919) Kossuth téri szobrát pedig máshová helyezte. A színházak élére politikai lojalitás alapján szelektált új igazgatókat, az egyetemi rektorok mellé a miniszterelnök által megbízott kancellárokat nevezett ki, az iskolákat az egyházaknak adta át vagy központi felügyelet alá vonta. Az új parlamenti többség első intézkedéseinek egyikeként új médiatörvényeket hozott, amelyekkel új médiahatóságot állított fel, újradefiniálta a közszolgálati média struktúráját, a döntéshozó pozíciókba pedig saját híveit ültette. Új nómenklatúra rendszert épített ki, s így a médiaforrások elosztását az ellenőrzése alá vonta. A köz tulajdonában álló média-erőforrásokat – az információkat, a rádiófrekvenciákat, a „közszolgálati” média költségvetését és a hirdetési alapokat – a továbbiakban következetesen saját klienseinek („médiaoligarcháinak”) juttatta.”

A Magyarországon kialakult médiarendszerre jobban illik a „putyinizálódás” fogalma. Fidesz–KDNP-pártszövetség parlamenti kétharmados többségét felhasználva 2010-ben két olyan médiatörvényt fogadott el,(ez a médiatörvény alapvető szabadságjogokat sért)amely a sajtószabadság terén Magyarországot Oroszországgal és Fehéroroszországgal hozza egy sorba.

A 2010 utáni magyar kormányzat gyökeresen átalakította az ország médialátképét és a média jelentős részét formális vagy informális ellenőrzése alá vonta. Bozóki András állapította meg azt, hogy Magyarország egyre több közös vonást mutat Putyin Oroszországával. A magyar médiarendszerben olyan „egyenlőtlen játéktér” jött létre, amely egyszerre tükrözi és erősíti meg a magyar politikai rendszerben kialakult „egyenlőtlen játékteret”.


Az oktatási rendszer szétverése a Fidesz-kormány egyik legnagyobb bűne. Széchenyi István Hitel című munkájában írta le azt, hogy „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” De a Fidesz pont ettől fél, mert a képzett, gondolkodni tudó művelt emberek veszélyesek a Fideszre pontosabban Orbán hatalmára. Ezért züllesztették le az oktatást, butítják a nemzetet.

Magyarországon az oktatás színvonala ma is lemaradásban van a 21. század szellemiségéhez és munkaerőpiaci igényeihez képest. Ám nemhogy nem javult a helyzet, hanem az elmúlt 10 évben egyenesen romlott.

A Fidesz oktatási elképzelése a minél butább tömeg kialakítása. Ezt szolgálja többek között az, hogy, leszállították 16 évre a tankötelezettség korhatárát. Ennek az lett a szomorú következménye, hogy az érintett korosztályban meredeken csökkenni kezdett az iskolába járók aránya és éppen az ország legszegényebb részein hagyta el emiatt arányaiban a legtöbb gyermek az iskolapadot. Az Eurostat csak 2013-tól vezeti a régiós szintű oktatási statisztikákat, de már ebből is határozott negatív tendencia olvasható ki. Észak-Magyarországon csak 2013 és 2016 között közel 8 százalékponttal esett vissza az iskolába beiratkozott 17 éves tanulók aránya, 81 százalékra. Több tízezerre tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik 2012 óta a korhatár leszállítása miatt túl korán elhagyták az iskolapadot.Hátrányos helyzetű fiatalok tucatjai kezdtek munkát vállalni 16 éves korukban ahelyett, hogy az iskolapadban üljenek, viszont mivel ekkor még semmilyen képesítéssel nem rendelkeznek, teljesen elvágják magukat a magasabb végzettség megszerzésétől és a magasabb életszínvonal lehetőségétől.

A közoktatás rendszerét 2012-től alapjaiban változtatta meg a kormány. Egyrészt elvették az önkormányzatoktól az iskolák irányítását és azt a Klik kezében központosították, amiről hamar kiderült, hogy működésképtelen és hatalmas adósságokat termel. De nem csak az igazgatás, hanem az oktatás tananyagának rendszerezése is megváltozott. 2012-től lépett érvénybe a Nemzeti Alaptanterv, és ezek alapján a kerettantervek, amelyeket szintén sok szakmai kritika ér. Az általános kritika, hogy a készségfejlesztés helyett a lexikális tudás felé tolódtak el az arányok, és a tantervek túlzsúfolttá váltak, ami miatt a diákok is túlterheltek lettek.
Különösen a középfokú szakképzésben, a szakgimnáziumokban tanulókat érték nagy károk, ugyanis itt annyira visszavágták a közismereti órák számát, hogy az az MTA szerint már a műveltség beszűkülésével fenyeget. Több mint 120 ezer diák tanul ma ilyen intézményben Magyarországon.
A NER-oktatási programból is kiolvashattuk, a Fidesz szerint nem kell minden fiatalnak egyetemre járnia. A felsőfokú oktatás háttérbe szorítását jól jelzi, hogy a kiadások 2009-es szintjéhez képest ma az Orbán-kormány a büdzsé sokkal kisebb részét költi erre a területre, amivel az elmúlt évek alatt több ezer milliárd forintot vont ki a felsőoktatásból. 2011 és 2017 között közel 40 ezerrel csökkent a nappali tagozaton tanulók száma a felsőoktatásban. A 20-24 évesek körében 31 százalékról 26 százalékra csökkent a felsőoktatásban tanulók aránya csak 2013 és 2016 között. Máshogy kifejezve, ha 2016-ban is arányaiban annyian tanultak volna a felsőoktatásban, mint 2013-ban, akkor közel 30 ezerrel több hallgatónak kellett volna lennie ebben a korosztályban- mutat rá
Rigó Anita a G7-ben megjelent kiváló tanulmányában (Azt senki sem köszöni majd meg, amit az oktatással tett ez a kormány) Ami látszik a Fidesz kormány nem a jövő minőségébe fektetett  be.


Hosszan lehetne sorolni a Fidesz kormány, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnök megbocsájthatatlan bűneit.
Valamikor sokat töprengtem azon mi is a gonoszság, ki a gonosz. Ahogy az ember felett  egyre több év repült el a definíció változik, de a lényeg nem. A gonosz valójában mindent tagad és mindent eltitkol,mert az a világ mely benne van, egészen más, mint amit ő annak gondol. Néha küldetéstudata van, soha sem ismerné be az igazságot, csak a saját elméletében hisz. Mindenkiben hibát talál, ő ugyanakkor maga a megtestesült tökéletesség, mindenkit ellenségnek tekint és ö a megváltó. Nem vállalja a felelősséget semmiben, hazudik és nincs lelkiismeret-furdalása, arrogáns, lekezelő narcisztikus ember.

Az ilyen személyiségzavarban szenvedő ember nem érez. Nem érez megbánást, bűntudatot vagy lelkiismeret-furdalást a tettei miatt, sokszor elhárítja magáról a felelősséget mondván, az áldozata megérdemelte, amit kapott. Nem érez empátiát, nem tud együtt érezni másokkal, ezért gyakran tapintatlan, lenéző és érzéketlen más emberekkel szemben. A viselkedése sokszor távolságtartó, hideg. Noha mindig tudja, mit kell mondani, de a szavai mögött kevés a meggyőződés és a valós érzelem.