Posted by Kocsis Tamás
A Radnóti Miklós-díj olyan kötelesség, amely élete utolsó pillanatáig megtisztelő felelőssége mindenkinek, aki kapta, kapja. Igy, együtt: szép, gazdag csokorba fonva. A magam felelősségét, 86 zűrzavarossal teli évvel a hátam mögött mély belső meggyőződéssel eleve meghatározza, hogy a díj a 20. század tragikus sorsú költőóriásának nevét viseli. Azét a Radnóti Miklósét, aki a pokol legmélyebb bugyraiban is hitt az emberséges jövőben „Ember vigyázz, figyeld meg jól világod: ez volt a múlt, emez a vad jelen, -hordozd szívedben. Éld e rossz világot és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.”
S aki magyarságának megindító tartalmát, a haza iránt megingathatatlan szeretetét 1944-ben, magyar földön ért mártíromsága évében öntötte immár klasszikusnak számító sorokba: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messze ringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok.” Nehéz volna tagadni bárkinek: Radnóti Miklós ilyen magyarként élt, írt és halt meg gyalázatos módon!
Éppen ennek jegyében sorolják ezt a költeményt – joggal- a szülőföldet megidéző nagy magyar versek kiemelkedő alkotásai közé, szerte a világban. Ezért is fordították le többek között angolra, franciára, héberre, németre, olaszra, oroszra, románra; de azerbajdzsáni, bolgár, eszperantó, hindi, kazah, lett, litván és spanyol fordítása is létezik
A róla elnevezett díj nem kevésbé fontos meghatározója, hogy nevében ott szerepel az: „antirasszista”. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöksége alapította 2000 februárjában. Ennek elnöke – nem mellékesen – Hanti Vilmos, aki a Jeruzsálemi Szent János Kórházas Lovagrend tagja, 2004-2011-ig az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) alelnöke volt, 2011-től pedig az elnöke
Az elismerés annak ítélhető oda, aki „munkásságával, véleményformáló kiállásával, személyes példamutatásával fellép a rasszizmus, az antiszemitizmus, és a kirekesztés bármely formája ellen”. S tartalmazza ezt a díj adományozásának szabályzata annak nyomában, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése 1966. október 26-án, 2142. számú határozatával március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjának nyilvánította. Az ez a nap világszerte ma is
A díjazottak két évtized alatt mintegy félezres, sokszínű listája önmagáért szól. Ehhez a sorhoz csatlakozni – meghatóan szép érzés..
2003-ban köztük volt Göncz Árpád, akkor már volt köztársasági elnök, és mellette Jancsó Miklós örökéletű filmrendező; 2007-ben Schweitzer József nagyvilágban tisztelt főrabbi; 2008-ban Tom Lantos az USA magyar származású, ciklusokon át rangidős kongresszusi képviselője; 2010-ben (!) a manapság a Covid járvány okán közszereplő dr. Szlávik János, akkor a HIV-fertőzöttek gyógyítójaként; 2012-ben Czeizel Endre tudós orvosgenetikus; 2013-ban Horváth János, az Országgyűlés azóta elhunyt korelnöke, a nyilasok által 1944-ben halálra ítélt kisgazda politikus; 2014-ben a ma már szintén néhai Heller Ágnes akadémikus filozófus; 2015-ben Koncz Zsuzsa és Konrád György; 2017-ben Dr. Beer Miklós azóta nyugalmazott váci katolikus püspök; 2018-ban a teljes Magyar Helsinki Bizottság; 2019-ben a magát mindmáig magyarnak valló világhír újságíró Prof. Paul Lendvai; 2020-ban pedig a HVG szerkesztősége. Csupán a példa kedvéért említem, akit, amit említek, ezerszeresen bocsánatot kérve azoktól, akiket nem. De hosszú a kivétel nélkül tiszteletet érdemlők sora. (A Wikipédián fellelhető a teljes lista). És: félreérthetetlen az üzenet! Az idén március 19-ét választották a díjazottak névsorának közzétételére, a Duna pesti partján, a nyilas terror áldozataira emlékeztető „Cipők”-nél. Azt a napot, amikor 1944-ben a német hadsereg megszállta Magyarországot. A megszállás Hitlertől hivatalosan a Margarethe hadművelet (Unternehmen Margarethe) kapta már 1943 őszén. A végső előkészítést pedig – a név magáért beszél – „trójai falóként” (Trojanisches Pferd”) kódolták. A felvonulást Magyarország felé Németországon belül „átvonuló csapatoknak” álcázták; a légi, ejtőernyős, páncélos és motorizált katonai egységek, a rendőri erők mozgását „álcélok” megadásával leplezték.
S ha akarjuk, ha nem: ez a múltnak el nem feledhető történelmi tanulsága az akkori nemzeti tragédián túl – a mai nemzedékek számára, a jövőre gondolva. Mert Homérosz nyomán a „trójai faló-csel” álcája majd’ három évezred újra és újra visszatérő igazsága, minden kor emberének szóló örök, felelős gondolkodásra intő figyelmeztetés: „Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is”. Csak az „ajándékok” és a görögök cserélendők fel – kortól és helytől függően – másra, másokra. …
***
Figyelmetekbe ajánlom a MEASZ Radnóti Miklós Antirasszista Díj 2020. és
2021. évi sajtótájékoztatójára szóló meghívót. Egyúttal szívből gratulálok
Kovács Gábornak és Kocsis Tamásnak, tavalyi és idei díjazottaknak, valamint
Inotai Andrásnak, az Európánkért díjunk kuratóriumi tagjának e rangos
elismeréshez! (Trom András)