Rendszer optimalizáló diktatúra

Béndek Péter
>Orbán nem szűnő hatalmi terjeszkedése a társadalom kárára (ideértve a pénzek kiszivattyúzását, az autonómiák letörését stb.) és az optimalizáló diktatúra (tudniillik, hogy mindig az adott helyzet uralásához szükséges kritikus hatalmi potenciát biztosítja magának) az alternatív — akár belső, hozzá közeli, akár a tágabb politikai, de már leginkább a “társadalmi” — hatalmi központok létrejöttét is meg akarja akadályozni. Ennyiben tehát tipikusan totalitárius logika (vö. “ahogy Sztálin működött”, szemben a procedurális hatalmi logikával, ami a sima diktatúrák intézményes hatalomkoncentrációját jellemzi).
Orbán dinamizmusa tehát nemcsak a nyilvánosság napirendjét kívánja megszabni, hanem egyúttal a lehetséges vagy vélelmezett alternatív hatalmi koagulációra (sűrűsödésre) irányuló megelőző csapásokként értelmezendő.
A logika expanzív jellege a totális politika felé mutat (ha nem is tudja majd megvalósítani), aminek bizonyítéka az életmódunkba, a kultúrába, a tágabb társadalmi gyakorlatokba való egyre erősebb beavatkozás, ezek gleichschaltolásának nyilvánvalóan erősödő szándéka. (A rendszer nem totalitárius, de a hatalmi logikája már az. A rendszer optimalizáló diktatúra, amit azonban a hatalmi logikája tovább radikalizálhat, mert nincsen egyensúlyi pontja.)