Ceauşescu bekerült a történelem csapdájába

Semmiképpen sem úgy, hogy ez egy szabadabb időszak lett volna. Ceauşescu bekerült a történelemnek egy csapdájába, tudniillik ő nem vonult be Csehszlovákiába akkor, amikor a szovjetek és magyarok. Ezért a magyarokat biztatták fel a szovjetek, hogy megbüntessék őt, mert a romániai magyarság nagyon rossz helyzetben volt. Tulajdonképpen védekezésből alapította akkor Ceauşescu a romániai magyar intézményeket. Előbb maga mellé vette Fazekas Jánost és több magyar nemzetiségű aktivistát, végigment a Székelyföldön, mindent megígért, és ezzel megnyerte magának a magyarokat. Nem lehetett megtámadni Ceauşescut, mert a magyarok mellette álltak ki, értem benne magunkat, értelmiségieket is. Bukarestben létesített három nemzetiségi intézményt: a televízió magyar adását, amelynek egyik alapítója a feleségem volt, A Hét nevű magyar művelődési, nemzetiségi hetilapot, és a Kriterion Kiadót, ez utóbbi volt a legfontosabb. Ha Ceauşescu ezeket megalapította, biztosítania kellett magát arról is, hogy olyan embereket szervezzen be, akikben megbízik. Domokos Gézáról azelőtt is mindent tudtunk, mert ő sokat dolgozott és nagyon megbízható ember volt a szónak magyar értelmében is, a televízióhoz Bodor Pált nevezték ki, bár előzőleg engem akartak, én javasoltam őt. Előtte Ceauşescu felhívatta a legtekintélyesebb magyar értelmiségieket, s megkérdezte, hogy ki mit óhajt ezektől az intézményektől, kivel akarják vezettetni, így kerültem szóba én is.

Mi semmiképp se valamilyen felszabadultsági érzettel indultunk, hanem azzal, hogy tudtuk: nagyon súlyos felelősség hárul ránk, bennünket fel akarnak használni arra, hogy a magyarságot úgy képviseljük, ahogy Ceauşescu elképzeli. Ennek tudatában voltunk, így indult az egész, sokáig vacilláltunk, hogy elfogadjuk-e egyáltalán ezt a munkát.

Miért fogadták el ezeket az állásokat?

Elsősorban a magyar értelmiségiek bizalma miatt. Ezek az öreg kommunisták, hogy így mondjam, bíztak bennünk, és ők biztattak, hogy „ti tudnátok itt valamit csinálni, fogadjátok el”.

Mi volt A Hét fontossága, a legfőbb jellegzetessége?

Ilyen lap még nem volt Romániában, mert nem irodalmi, nem (tisztán) politikai, hanem tudományos és közművelődési hetilap volt. Ez azt jelenti, hogy a romániai magyarság nem ismerte a magyar tudományos nyelvet. Lejön a lány a Székelyföldről szolgálni Bukarestbe, és meglátja a villamost. Csak azt tudja, hogy ez tramvai. Kialakult nálunk egy jelszó: hazám az anyanyelv, mert más hazánk nem volt Bukarestben, és ragaszkodtunk az anyanyelvünkhöz. Így lett jelentősége A Hétnek, amelyben a tudományos nyelv, szociológia, politika először jelent meg Romániában magyarul. Egy sokoldalú, húszoldalas hetilap lett, amelynek a fő törekvése az volt, hogy megteremtse a magyar tudományos nyelvet. Ennek a lapnak alig fele szólt irodalomról, a többi tudomány, és a tudomány többi vonatkozása.

A teljes írás itt olvasható