Fábián András
>Közismert tény, hogy többek között Csányi és Waberer urak, meg ki tudja még mely milliárdosok, már évekkel ezelőtt, előrelátóan, vagy felsőbb tanácsra, befektettek kórházakba, magánklinikákba, patikákba, egészségügyi intézményekbe. A minap véletlenül rátévedtem az egyik ilyen magánklinika honlapjára, ahol ortopéd és sebész orvosok hirdetik magukat. Az első (!) konzultáció ára bármelyik orvosnál 26 000 (huszonhatezer) forint. Ezeken a helyeken gondolom nem szoktak hálapénzt adni, de szerinem azt is köszönettel elfogadják. Aggodalomra nincs ok, mivel ezeket az orvosokat sem most, sem később nem fogják ellenőrizni, zaklatni, pláne titkosszolgálati módszerekkel provokálni. Mindenük megvan. Van saját műtő, asszisztencia, van kényelmes hotel, jó koszt, van gondos és kedves nővérke. Mindez természetesen korrekt díjszabás szerint.
Az orvosokat ezekben a napokban kényszerítik rá éppen, hogy számukra kedvezőtlen szerződéseket írjanak alá. Van egy hetük dönteni, hogy akarják, vagy sem. Ugyanakkor sokan még azt sem tudják, mit kellene aláírniuk. Azt viszont igen, hogy amennyiben nem teszik, akkor mehetnek isten hírével. Ki vannak rúgva.
Az embert próbáló, egész embert követelő pandémia idején, a lerohasztott és végsőkig kizsigerelt egészségügyet sikerült újabb válsághelyzetbe kormányozni. Nyilván nem véletlen ez, hanem nagyon is tudatos, körmönfont politikai játszma. Átszerveznek és centralizálnak, nehogy az egészségügyi dolgozók egy perccel is többet tudjanak gondolkodni saját helyzetükön. Minden energia lekötve. Rendkívüli jogrend. Bárki bármire kötelezhető, és ha nem tetszik, fel is út, le is út.
Borítékolható, hogy sok “orvosbáró” fogja úgy gondolni, hogy egy nagy francot marad ő tovább az állami egészségügyben (ráadásul sokan már le is léptek mostanára). Még az eddig bőven áradó, sok-sok hálapénzről is le kell mondania. Merthogy jön a mittudoménmilyen biztonsági szolgálat, aki majd őt provokálni fogja, aztán mehet a dutyiba. Még mit nem?! Nem mellesleg ezek az orvosbárók a legnépszerűbb, legjobb, de mindenképpen a legfelkapottabb szakemberei a területüknek. Fogadjuk el, hogy gyakran valóban ők a legjobb orvosok. Megjegyzem, tudok olyan orvosigazgatót, aki túl azon, hogy sosem végzett gyógyító tevékenységet, több kórházat szétvert vagy felszámolt már. Ennek ellenére irgalmatlanul nagy pénzeket keres. Teszi ezt a legteljesebb körű állami támogatás mellett. Kétévenként még rendszerint ki is tüntetik. Mindössze azért, mert kérdés nélkül hajtja végre az egészségügyi kormányzat bármilyen utasítását. Sem a munkatársak sem a betegek érdekei nem váltanak ki belőle semmiféle emóciót.
Nem elég az orvostársadalom jelenlegi kritikusan kiszolgáltatott helyzete, de ráadásul Jenei Zoltán volt főrendőr, jelenlegi főkórházfelelős most belengette, hogy ő majd azt egyénileg elbírálja, hogy ki kaphat és ki nem kaphat külön juttatást. Nem mellesleg ugyanazért a munkáért, amiért a kollégája meg nem kaphat. Vagyis egymásnak ugrasztják az orvosokat. További derűsnek cseppet sem mondható, mondjuk ki, aljas momentuma az egész eljárássorozatnak, hogy folyamatosan az Orvosi Kamara és Orbán Viktor tárgyalásaira hivatkoznak. Holott azokon a megbeszéléseken nem érintettek még csak hasonló kérdéseket sem. Igaz viszont, hogy ez a kamara már nem az a kamara, amely korábban Éger István vezetésével minden döntésnek befeküdt, amelyet a Fidesz-KDNP kormány le akart nyomni az orvosok és egészségügyi dolgozók torkán. Most, mióta Kincses Gyula professzor, a DK egészségügyi szakpolitikusa áll a Kamara élén, a kényszerítés, a félrevezetés és a zsarolás lépett az központi utasításos rendszer helyébe. Mindeközben, a kormány, mint munkáltató és a költségvetés révén finanszírozó, visszaél hatalmi helyzetével.
Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy egy olyan nélkülözhetetlen és kivételesen fontos társadalmi csoportot erőszakolnak meg éppen és nem először, amely a gondjaikra bízott betegek miatt érzett felelősség okán nem élhet, nem tud élni a munkavállalók természetes tiltakozási eszközeivel. Van persze, akinek ez eszébe sem jutna. Ezért gyorsan hozzáteszem: nem azokra gondolok itt, akik a tízparancsolat betartásától és az imától remélik a beteg emberek sorsának és életminőségének jobbrafordulását. Kíváncsi vagyok, hogy a haldoklók, miközben felveszik az utolsó kentet a málló falú kórterem falai között, hasonló áhitattal fohászkodnak-e Orbán Viktor és az emberminiszter lelki üdvéért.
Mindezek ellenére mélyen megértem azokat az egészségügyi dolgozókat, akik úgy gondolkodnak, hogy elegük volt az FIDEZ-KDNP állam egészségügyi rendszeréből. Több lehetőség is nyitva áll előttük. Eleveznek a magánpraxis nyugodalmas vizeire vagy kihasználják a válsághelyzet miatti jó munkaerőpiaci viszonyokat, összecsomagolják a putyerkájukat és irány a nagyvilág. Tárt karokkal várják őket. Aki meg nem beszél semmiféle idegen nyelvet, az beszáll a magánegészségügybe. Ott van és lesz pénz. Hiszen egyrészt fizet a beteg, mint a katonatiszt. Másrészt a tulaj benyújtja a számlát az OEP-nek, és az is fizet, mint a katonatiszt.
Állami beavatkozással, rohamléptekben építik ki a kétpólusú egészségügyi rendszert azok, akik hajdanában népszavazást rendeztek a 300 forintos vizitdíj bevezetése ellen, amely segített volna egy jobban felszerelt, jobban ellátott közegészségügyi rendszer kiépítésében. A gazdag magánkórházi betegeknek lesz majd pompa, kényelem, kiváló orvosi ellátás, minden kórházi és földi jó. A szegényeknek, az ismét népszerűvé vált definíció szerint a proliknak, maradnak a rothadó, leépült, rossz technikai ellátottságú (a lift nem működik!) kórházak, bűzlő, foszló habszivacs matracokkal, szakképzetlen, unott és utálkozó nővérekkel.
A nagy terv megvalósulása érdekében évek óta milliárdokat vonnak-lopnak ki módszeresen az adóforintjainkból felépített és fenntartott intézményrendszerből. A hajdani megbízható, nagy felkészültségű orvosokat és szakembereket kibocsátó és foglalkoztató rendszer mára a tönk szélére került. Az egészségügyi rendszerbe vetett állampolgári bizalom soha nem látott mélységbe zuhant. A vakcinák körüli pénzügyi manipulációk, a járvány nem szakmai, hanem politikai érdekeknek alárendelt kezelése fokozta az egészségügy iránti bizalmi válságot. Most aztán már a beteg az orvos és a nővér arcát sem láthatja. Képzelje helyettük maga elé Orbán pufók orcáját és Kásler doktor sárga fogait. Nekik legyen hálás mindenért.
Szinte hallom a kedves olvasó gúnyos megjegyzését: Ez mind igaz, viszont soha nem látott mennyiségű stadionnal és sportlétesítménnyel büszkélkedhet az ország. Mit számít, hogy az egyre betegebb magyar társadalom ennek semmi hasznát nem veszi. A közkórházak betegeiért majd imádkozni fognak. Nem mellesleg a prolik közegészségügyi intézményeit ugyanaz a társadalombiztosítás fogja finanszírozni, amelyik a gazdagok magánegészségügyi rendszerét.
Címkép: Marabu rajza