Az észtekről

Posted by
Vak majom
>”Magyarország számára az észt példa sok tanulságot kínál. Erős jövőkép kell, jó stratégia, teljes digitális átmenet, magas beruházási ráta, tartósan dinamikus termelékenység-növekedés, bérfelzárkózás, a külföldön dolgozók hazahívása, alacsony államadósság, erős technológiai szektor, sok innováció és világszínvonalú egyetemek.”
Felmerült egy cikkben, hogy az észt példát kéne követni, mert az a gazdaságilag legsikeresebben felzárkózó kelet-európai ország. Ez igaz. Abszolút egyet lehet vele érteni. Azonban a lényeg kimaradt, hogy  Észtország liberális jogállam, és nem autokrácia. A piacgazdaság és verseny működik, nem tenyerelnek rá állami emlőn hízó érdekcsoportok. Van korrupció, de az nem rendszerszintű. A posztkommunista tagállamok közül élen jár az egyéni szabadságjogok biztosításában, a sajtószabadaságban, és főleg az oktatásban. Szilárd jogállam nélkül elképzelhetetlen a nagy ütemű felzárkózás, sem a vonzó befektetési környezet. És ezekben a Mo. az összes sor végén kullog az EU-ban, sajtószabadságban szinte tökutolsó:
És külön kell szólni az észt oktatásról, ami példátlan eredményeket tud felmutatni, PISA tesztben globálisan negyedikek (!) a diákok, és egész Európában elsők (!). Nagyon tömören az észt oktatási rendszer, amit nagyjából a finnekről koppintottak, lényege.
1. Igyekszik eltűntetni a társadalmi különbségeket, hogy ne számítson, hogy egy diák gazdag vagy szegény családból érkezett, azáltal, hogy minden iskola közel egyforma színvonalú. Kifejezetten szegregáció ellenes. A magyar oktatási rendszer ezzel szemben szegregál, például azzal, hogy a tripla állami pénzzel finanszírozott egyházi iskoláknak nem rendel el területi ellátási kötelezettséget, kimazsolázhatják a legjobb diákokat. A “resztli”, akik főleg ugye a szegény családból érkezett kisdiákok, meg megy a lerobbant államiba. Tovább öröklődik a hátrány. A rosszul teljesítő diákok növekvő aránya a fő oka a romló PISA helyezéseknek.
2 . A tanárok igen nagyfokú szabadságot és önállóságot élveznek abban, hogy mit és hogyan tanítanak, alkalmazkodva a gyerekek eltérő képességeihez. Magyar verzió a tanárok alávetett státuszára törekszik, minél erősebb poroszos megkötésre, hogy mit és hogyan taníthatnak.
3. Az iskolák is igen nagy fokú szabadságot és önállóságot éveznek az oktatásban. Ezzel szemben Magyaroszágon az iskolák önállóságát teljesen elvették, még krétát is a központból kell beszerezni, mindenen rajta ül a Szent Központ és kuss.
4. Az önállóság, függetlenség természetesen érvényes az egyetemekre is. Tartu a globális top 300-ban van. Eközben a magyar rezsim az egyetemek önállóságát teljesen szétzúzta, rendszerhű mamelukokat pakolt a tetejükre, a lényeg, hogy mindenki hallgasson, ami nyilván további meredek zuhanást fog okozni a színvonalban, hiszen az egyetemi szellem lényegi eleme a kritikus gondolkodás és az arra való oktatás. Nincs is egyetem a top 500-ban.
5. Észtországban van oktatási és tudományos minisztérium.
Tehát lehetne követni az észt példát, csak ahhoz a legtöbb dolgot éppen ellenkezőleg kéne csinálni, mint ahogy egy évtizede történik, és az egész autokratikus, központosított rendszert fel kéne számolni, de gyökerestül, és visszaállítani az intézmények függetlenségét, a fékeket és ellensúlyokat, mindenhonnan kitakarítani a központosítás, alávetettség és elnyomás szellemét és reprezentálóit. Csak Finnország felé kéne orientálódni mentalitásban, mint ahogy az észtek, és nem Üzbegisztán felé.
Arról ne is beszéljük, hogy a két legfőbb közjogi méltóság Észtországban nő, egyedül a világon, a magyar közéletben a női reprezentáció az utolsók közt kullog Európában, és egyáltalán egy kb. 19. századi, feudális nőkép van sulykolva a 21. században, ténsasszony, konyha, fakanál, szüljél, szád befogod.
Szóval én is szeretnék az NBA-ben kosarazni. Csak ahhoz előbb meg kéne nőnöm úgy 20 centit, és főleg visszafiatalodni 25 évet. Még ha meg is volna a szorgalmam és tehetségem hozzá. Drukkoljatok légyszi.
Címkép: Tallin, az észt főváros