Posted by Kerényi György
>Orbán Viktortól eddig sem állt távol a történelem újrafogalmazása. Szerdai írásában újabb időkaput nyitott ki a magyarság ezeréves feladatlistájáról. Cikkünkben végignézzük a Fidesz eddigi történelemátírásait. A szerdai krakkói V4-csúcstalálkozót (visegrádi országok szövetsége: a magyar, szlovák, cseh, lengyel kormány 30 éve létrejött laza együttműködése) a résztvevő magyar miniszterelnök egy írással köszöntötte a Magyar Nemzetben. A nagyívű történelmi dolgozat amellett, hogy kijelöli a szövetség feladatait a migráns/transzszexuális – keresztyén tengelyen, egyben egy európai szuverenista kiáltvány is, valamint egyértelmű felajánlkozás a Macron francia elnökkel bimbódzó szövetség szárba szökkentésére. (Nincs is szó benne Trianonról, bár V4-es közegben az egyébként sem praktikus kommunikációs panel.)
A V4-ek bizonyos kérdésekben történő eddigi közös fellépése, ami, ha nem is pólust, de létező tábort jelentett az uniós politikában, az utóbbi időben, különösen a tavaly év végi magyar-lengyel uniós költségvetési vétó-kísérletnél valóban látványosan megszűnt. De most nem Orbán Viktor uniós helykeresésével fogunk foglalkozni. (A szövegben található minimális mennyiségű tényállítás valóságtartalmával kapcsolatban lásd keretes írásunkat.) Ehelyett a miniszterelnök és a Fidesz történelmi mítoszteremtő (verbális, anyagi és intézmény gründoló) erőfeszítéseit vesszük sorra. Hiszen írásában maga a miniszterelnök helyezi történelmi horizontba aktuálpolitikáját:
“Közép-Európának történelme során nemcsak szerepe, de hivatása is volt mindig…Ha magyarnak születtél, akkor küldetésed is van. Küldetésed túlmutat önmagadon, európai horizontú és jelentőségű. Azt is tudjuk, hogy ezt csak a többi közép-európai néppel együtt tölthetjük be.”
Hallod, elefánt, hogy dübörgünk?
“…az Európai Unió legdinamikusabb térségeként tekinthetünk magunkra. Erős növekedés, alacsony munkanélküliség, gyors digitális átalakulás, robusztus befektetések. Ezek vagyunk ma mi.”
A miniszerelnök egy dolgot felejtett ki : azt, hogy a négyek között Magyarország lemaradt. 2006-ban az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján Szlovákia négy régiója közül még kettő teljesített az uniós átlag felénél gyengébben. Romániában ekkor még Bukarest kivételével az összes régió ilyen volt: hét. Magyarországon 2006-ban 4 régió volt harmatgyenge. 2010-ben Szlovákiában már csak egy régió szerepelt az 50% alattiak között, Romániában még mindig 6. Magyarországon akkor is 4. 2017-ben már Szlovákia egyetlen régiója sem volt az uniós átlag 50%-a alatt, Romániában egy, Magyarországon még mindig négy. Az unió 20 legfejletlenebb régiója közül 4 magyarországi, az ország fele.
Vagyis: míg Szlovákia és Románia gyakorlatilag mindegyik uniós átlag alatti régióját felhozta, Magyarország ugyanott van, mint 11 éve. Ha nem a régiókat, hanem az ország egészét nézzük: Szlovákia 2010-ben az uniós átlag 73%-án állt, Magyarország 65 %-on, míg Románia 47 %-on. 2017-ben így néztek ki a számok: 76 – 68 – 63. Az utóbbi tíz évről írta – meglepő módon -Matolcsy György is két hete: “voltak nálunk sikeresebbek: a románok, a baltiak és a lengyelek sokkal jobb teljesítményt értek el.”
Orbán Viktor, aki Nagy Imre újratemetésekor, 1989-ben lett országosan ismert, 2018 decemberében hajnalban vitette el a Parlamenttől a mártír miniszterelnök szobrát. (Még ha a konkrét hajnali akciót a Kossuth tér rekonstrukciójáért felelős Wachler Tamás magára is vállalta egy interjúban.) A Fidesszel kapcsolatban (is) közhely leírni, hogy nagy utat tettek meg idáig. Eközben folyamatosan építették és átépítették saját identitásukat, és ezt nem csak saját múltjuk, hanem a magyarok közös múltja esetében is. Kormányon mindehhez rengeteg pénzt is mozgósítottak.
A Fidesz eddig három történelmi időszakról épített és épít új történelmi narratívákat: az 1956-os forradalom, Magyarország II. világháborús részvétele, és az 1989-90-es rendszerváltás.
Az utóbbi időben a mítoszgyártásban egy újabb időszak is megjelent: a honfoglalás. Ide nyúl vissza politikája gyökereit keresve Orbán Viktor szerdai publicisztikájában is. A honfoglalás a nacionalizmusok egyik legfontosabb kötőanyaga, ami a konstruált nemzetfogalmat (minden nemzetfogalom konstruált) egy földrajzilag meghatározott ponthoz, a “haza” földjéhez köti. Ez az érv északi szomszédainknál a Nagymorva Birodalom, a keletinél a dákóromán kontinuitás elméletét alapozta meg: aki legelőször volt ott az adott földdarabon, annak történelmileg megalapozott érvei vannak az afölötti mai rendelkezéshez. Vagyis a szuverenitáshoz.
A Szabad Európa írása
A teljes cikk itt olvasható.
Címkép: Nemzeti összetartozás napja – Hét nyíllövéssel emlékeztek Vereckén a honfoglaló magyarokra 2016-ban