Válasz a Médiatanács elnökének nyilatkozatára

Posted by
Arató András
>Zavarában a Médiatanács elnöke egy nyilatkozattal próbálkozott a hatalom friss galádságát leplezni. A közlemény egyetlen erénye a következetessége, ugyanis nincs benne egyetlen állítás sem, ami megfelelne a valóságnak. A Klubrádió válaszának terjesztése apró, de fontos tett a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának ma már szinte ismeretlen vidékén.
A Klubrádió közleménye
A Médiatanács elnöke közleményt adott ki az egyik beosztottja, az MTI útján.
E dokumentumban alig lelhető fel a valóságnak megfelelő állítás.
Azt állítja, a Médiatanács nem vette el a frekvenciát a Klubrádiótól. Valóban nem elvette tőle, hanem jogtalanul, diszkriminatív módon nem engedte tovább használni azt, míg más műsorszolgáltatóknak biztosította az újabb hétéves sugárzási lehetőséget.
Azt állítja, a testületnek (a frekvencia hosszabbítással kapcsolatban) meghozott döntésekben nem volt mozgástere. Volt neki, hiszen például az Infórádió esetében pontosan ellenkezőleg döntött ugyanolyan előzmények után.
Ugyanő nem mond igazat, amikor megkülönböztetés mentes egyforma mércéről beszél. A Klubrádió dokumentálta a Médiatanács diszkriminatív döntéseit, amelyekkel azonos előzmények után az Infórádió mellett másoknak is kedvezően bírálta el a szerződéshosszabbítási igényét. A diszkriminációt nem menti, hogy nemcsak a Klubrádióval szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetést.
Csúsztat, amikor a százezreket érintő jogfosztást a kizárólag kormánypárti delegáltakból álló Médiatanács vezetőjeként megismételt „törvénysértéssel” próbálja alátámasztani: a Klubrádió egy éven belül két alkalommal késett a hatóság szerverére a heti műsorkvóták teljesítéséről szóló jelentése feltöltésével. Tehát nem elmulasztotta, ahogy Karas fogalmazott, hanem a Médiatanács álláspontja szerint is csak késett vele! De tényleg késett volna vele? A kérdéses időpontban nem volt törvényben szabott határideje az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének, amit el lehetett volna mulasztani! Az adatfeltöltés pedig megtörtént.
Szintén erősen csúsztat a Médiatanács vezetője a következő megjegyzésével: „ha a Klubrádió a törvényi kizáró okok miatt a hosszabbítást nem kérelmezte volna, abban az esetben a médiaszolgáltatási jogosultság lejártáig, tehát február 14-éig a médiatanács le tudta volna folytatni a pályázatot, amelyen a Klubrádió is eséllyel indulhatott volna”. Ez sem igaz. A két ügy párhuzamosan zajlik, a pályázatot korábban is kiírhatta volna a Médiatanács, annak jelenlegi állását pedig a kizárt pályázók jogorvoslata okozza, nem pedig a Klubrádió frekvencia-hosszabbítás érdekében folytatott jogi harca.
Hivatkozik Karas a rádiós piac állandó mozgására és a rendelkezésre álló frekvenciák „korlátos állami erőforrás” jellegére. Akkor vajon miért hever hosszú évek óta többtucat frekvencia kihasználatlanul, köztük 2014 óta a Klubrádió régi, 95,3 MHz-es hullámhossza?
A következő csúsztatásában azt hozza fel a Médiatanács elnöke, hogy a Klubrádió nem hét, hanem tíz éven át sugározhatott ingyenes közösségi hullámhosszon. Ám nem teszi hozzá, a műsorszolgáltatás lehetősége, a frekvencia megtartása nem a Médiatanács tevékenységének eredménye, hanem a Médiatanács 2010 és 2013 közötti sorozatos törvénysértéseinek következtében hozott bírósági ítéletek kényszerítő erejének a következménye volt.
Végül azt mondja Karas, hogy a Klubrádiónak továbbra is megvan sikeres pályázat esetén a lehetősége, hogy tovább szóljon, ezt követően pedig jelképesen kihúzta a konnektorból az adóberendezés villásdugóját.
De csak az egyiket!
Klubrádió