Alon Ben-Meir,
Már régóta esedékes lenne az amerikai börtönrendszer megreformálása, mert a fennálló helyzet meglehetősen csorbítja az ország erkölcsi értékeit. Már a felületes áttekintés is feltárja azt a vérlázító embertelenséget, amelynek több százezer fogoly van kitéve. Több ezer fiatal bebörtönzött tölti életfogytiglani büntetését az Egyesült Államokban erőszakmentes bűncselekmények miatt – feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. A a túl kemény rendőri fellépés a színes bőrű emberek aránytalan bebörtönzését eredményezi. Minden harmadik, ma született fekete fiú valószínűleg börtönbe kerül valamikor az élete folyamán. Időszerűvé vált annak a börtönrendszernek az átszervezése, amely megbélyegzi az Egyesült Államokat és ezzel erkölcsi károkat okoz.
Már a felületes áttekintés is nyilvánvalóvá teszi azt a felháborító embertelenséget, amelynek foglyok százezrei, főleg fiatal felnőttek, vannak kitéve az USA-ban. Sokan erőszakmentes bűncselekmények miatt ülnek, többen sokszor életük végéig. Van néhány esetet, amivel találkoztam és megkönnyeztem, mert tényleg szívfacsaró. Az Egyesült Államok túlbuzgó rendőri eljárása a színes bőrű emberek aránytalan bebörtönzését eredményezi. Az igazságszolgáltatás számos tévedése, különösen a faji és osztály alapon megkülönböztetett büntetésekkel, valamint a visszaeső bűnelkövetőkre vonatkozó törvényekkel kapcsolatban (un. Three Strikes Law, azaz Három Csapás Törvény), nagyban hozzájárult az amerikai börtönrendszer szánalmas teljesítményéhez. A fordító megjegyzése: „ Három Csapás Törvény” lényege az, hogy amennyiben valakit súlyos, erőszakos bűncselekmény miatt ítélnek el, de van már két korábbi ítélete is, akkor automatikusan életfogytiglant kap. A cél az, hogy a visszaesők súlyosabb ítéletet kapjanak. ) Már nagyon esedékes, hogy az egész ország átfogó börtönreformokat követeljen és végre lekerüljön az Egyesült Államokra szégyent hozó bélyeg a jelenlegi rendszer miatt, melynek állapota valóban elképesztő és riasztó. Az ország 330 millió feletti lakossága a világ teljes népességének 4,25 %-át teszi ki, de a közel 2,3 millió, amerikai börtönben senyvedő ember a globális börtönpopulációnak kb. 20 %-a.
Elszomorító világrekord
Tény, hogy az amerikai fogvatartottak aránya minden 100 000-re 678 ember, ami a világon a legmagasabb. Ha minden egyes amerikai állam egy külön ország lenne, akkor a bebörtönzés arányát illetően egyetlen más ország sem sorolhatná magát nem hogy az első 10, de az első 20 vagy 30 közé sem. A következő legmagasabb arány El Salvadorban van, amely a listán a 33. az egyes amerikai államok után. 2016-ban a Brennan-i Igazságügyi Központ arról számolt be, hogy a foglyok 40 %-ának sem kellene börtönben ülnie. „Rács mögött vannak, mindenféle kényszerítő közbiztonsági ok nélkül.”
Az USA-ban több ezer fiatal fogoly tölti életfogytiglani büntetését erőszakmentes bűncselekmény miatt, feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Felfoghatatlan, hogy az amerikai társadalom évente dollár milliárdokat költ ilyen értelmetlen kegyetlenség fenntartására, felesleges fájdalmat okozva olyan egyének, apák és anyák számára, akik ténylegesen nem jelentenek veszélyt a társadalomra.
Raywell Finch esete
Az ACLU civil jogvédő szervezet 2013-ban fájdalmas esetről számolt be. Raywell Finch-et 22 éves korában Louisiana államban tartóztatták le törvénysértés miatt. Motozása során heroint találtak nála, amelynek birtoklásáért 1997-ben elítélték. Soha nem vádolták terjesztéssel, mégis, Louisiana állam – visszaesőkre vonatkozó – törvénye alapján kötelező életfogytiglani büntetést kapott, szabadlábra helyezés lehetősége nélkül, mivel korábban már kétszer elítélték (1993-ban lopott holmi birtoklása és 1994-ben crack, kokain, terjesztési szándékkal történő, birtoklása miatt). Csupán 23 éves volt, amikor életfogytot kapott, egy ugyanolyan ítéletet, amilyet a korábban az erőszakmentes bűncselekménye miatt is kapott. William H.Byrnes fellebbviteli bíró kijelentette, hogy „a büntetés egyértelműen túlzott és felesleges szenvedést okoz.” Finch azt mondta, hogy a családjától elszakítva „úgy érzi, mintha a lelke darabokra tört volna.”
Timothy Jackson esete
Ez az eset az amerikai börtönök szánalmas teljesítményének jó példája. Hogy mi volt az a bűncselekmény, amelyért Timothy Jackson feltételes szabadlábra helyezés nélküli kötelező életfogytiglant kapott? Egy 159 dolláros, egy New Orleans-i áruházból történő kabátlopás. Egy ilyen bűncselekmény ma hat hónapos büntetést von maga után tekintve, hogy volt már egy kétéves büntetése, mikor 1996-ban letartóztatták. Jackson akkor 36 éves volt. Finch-hez hasonlóan őt is visszaesőként ítélték el. Korábbi három bűnlajstroma 17 éves korában egy egyszerű rablás és két autó feltörés volt. Amint azt a Louisiana-i Negyedik Körzeti Fellebbviteli Bíróság megjegyezte, egyik bűncselekmény sem volt erőszakos, és „nem megfelelőnek”, valamint az „igazságtalan ítéletek egyik fő példájának” nevezte az esetet. Míg ugyanez a Fellebbviteli Bíróság kezdetben enyhítette a büntetését, a Louisiana-i Legfelsőbb Bíróság visszaállította a teljes büntetést és úgy döntött, hogy a bírák csak nyomós indokokkal térhetnek el a visszaesőkre vonatkozó törvény által előírt életfogytig tartó büntetésektől.
Hangsúlyozom, hogy a fennálló rendszer abszolút igazságtalan, és a fenti példák csak csepp a tengerben. Finch és Jackson mindent megtett, hogy megjavuljon a börtönben. Finch lejött a drogokról, kezeltette dühkitöréseit, valamint irodalmi és keresztény programokra járt. Jackson leérettségizett a börtönben és úgy kitanulta az asztalos szakmát, hogy az általa készített dolgokat el is tudja adni az Angolai Börtön Rodeo Művészeti és Kézműves Fesztiváljának. Ennek ellenére soha nem fogják rehabilitálni őket a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét kiküszöbölő büntetéseik miatt, soha nem fognak szabadulni, bármennyire is megváltoztak és fejlesztették magukat. Ez csak az egyik oka annak, hogy a bebörtönzöttek száma továbbra is ilyen magas. A büntetéstörvények nagyon gyenge lábakon állnak, de a bírák kénytelenek birkákként követni azokat.
A teljes börtönpopuláció 40 %-a fekete, annak ellenére, hogy az afroamerikaiak az ország teljes népességének csak 13 %-át teszik ki. A kábítószer miatti esetek a faji egyenlőtlenségek egyértelmű példái. A NAAPC szerint (ford.megj: Nemzeti Társaság a Színesbőrű Emberek Előrejutásáért)az afroamerikaiak és a fehérek hasonló arányban használnak kábítószert, de majdnem hatszor annyi afroamerikait vesznek őrizetbe emiatt, mint fehéret. Általában is ötször több feketét csuknak be, mint fehéret. Minden harmadik ma született fekete fiú valamikor életében biztos börtönbe kerül. Ezek a statisztikák csak arra jók, hogy elkezdik feltárni a napról napra súlyosbodó hatalmas igazságtalanságokat. Nagyon időszerűvé vált az Egyesült Államokra rossz fényt vető, erkölcsi helyzetével és értékeivel dacoló börtönrendszer reformja.
Mivel a Trump adminisztráció a kisujját sem mozdította, a teher Joe Biden-re hárul. Hivatalba lépése után az egyik legfontosabb prioritásnak a büntető igazságszolgáltatás reformját kell tekintenie. Vissza kell vonnia azt a hagyatékot, amit az 1994-es bűnügyi törvényjavaslattal segített létrehozni, amely olaj volt a tűzre a börtön populáció növekedésében. Az egyik lépés az lenne, ha szabadon bocsátanák a jelentéktelen bűncselekmények miatt ülőket, különösen marihuána és egyéb, a közbiztonságra nem veszélyes, kis mennyiségű kábítószer birtoklása miatt fogva tartottakat. Ezzel a rendelkezéssel nem csak jelentős összeggel csökkentenék a bebörtönzésekkel és a bíróságokkal kapcsolatos kiadásokat, hanem segítenék megfékezni a COVID 19 terjedését a börtönökben. Ez a valóság és az ország egyik legnagyobb szégyene a tömeges bebörtönzésekkel kapcsolatban és ha az amerikaiak tényleg értékelik a szabadságot és tiszteletben tartják az emberi jogokat, akkor orvosolni kell ezt a nyilvánvaló és gyalázatos igazságtalanságot.
Fordította: Komjáthi Éva
Alon Ben-Meir New York University professzora és a World Policy Institute kutatója
The Globalist írása