Posted by Fábián András
>Talán nem árulok el nagy titkot és nem fog elakadni senki lélegzete, ha kimondom kereken: soha nem bíztam és jelenleg sem bízom Orbán Viktorban és senkiben azok közül, akik őt egyeduralmának kiépítésében segítették, vagy máig segítik. Annak ellenére sem, hogy ezek között vannak olyan egykori munkatársaim, akikre valamikor felnéztem, akiknek véleménye fontos volt számomra. A korábban a „zemberek” a „magyar nemzet” szolgálatában álló közintézmények, a demokratikus jogokat biztosító, felügyelő és ellenőrző szervezetek, a szociális ellátórendszerek már régen nem az eredeti céljaiknak és hivatásuknak megfelelően működnek, ha még működhetnek egyáltalán. Átláthatóságuk és függetlenségük régen a múlté. A meghatározó változás az elmúlt tíz év alatt történt, de lényegében a 2006-os (Európában és különösen az Európai Unióban mindmáig egyedülálló) puccskísérlettel kezdődött. Ezek felelőseit ugyanis már az előző kormány erre hivatott szervei sem voltak hajlandóak felderíteni és bíróság elé állítani. Annak ellenére sem, hogy töméntelen adat és információ állt és áll jelenleg is rendelkezésre az állam biztonsága elleni elkövetett bűncselekményekben viselt felelősségük bizonyításához.
Mindezt azért kívántam előre bocsátani, mert a mostani úgynevezett rendkívüli jogrend időszakában egyre nyilvánvalóbb, hogy a momentán éppen teljhatalmú miniszterelnök a következő választások elhalasztására játszik. A járvány kezelése terén mutatott kormányzati impotencia és a már-már szabotázs számba menő folyamatos zavarkeltés a kormánnyal szembeni társadalmi elégedetlenséget vonta magával. Az ellenzék (akármilyen is legyen, de mégiscsak ellenzék) támogatottsága külön-külön is, de együtt méginkább folyamatosan erősödik. A közvéleménykutatások szerint pillanatnyilag már biztosan verné a kormánypártokat. A népharag ugyan még nem akkora, hogy tisztító viharként söpörje el a korrupt és diktatórikus kormányzatot, de az előrejelzések nem sok jót ígérnek Orbán és klikkje számára. Érzik ezt ők is és rettegnek. Nem véletlenül erősíti a miniszterelnök az erőszakszervezeteket és a hadsereget. Tudnunk kell, hogy szükség esetén nem is fog habozni bevetni ezeket. Akár még tűzparancsot is kész adni. Márpedig ma nincs egy Göncz Árpádunk, aki a hadsereg legfőbb parancsnokaként megtilthatná a katonáknak, hogy az utcára menjenek. Pláne, hogy már amúgyis ott vannak, és láthatóan a miniszterelnök parancsnokolja őket.
Igen. Többen mondják, hogy Orbán nem fogja olcsón adni a hatalmat. Akár vér is folyhat.
Az ellenzék eközben el van foglalva a nagyonis különböző világnézetű és programú pártok együttműködésének összehangolásával, az ellentétek éleinek és sarkainak lecsiszolásával, a kompromisszumos megoldások kimunkálásával. E munkájában folyamatosan „élvezi” a Fidesz és az ezzel lényegében azonos kormánypropaganda folyamatos figyelmét és durva, otromba vagy éppen nagyonis kifinomult támadásait. Gyurcsány, Soros, jobbikos DK, balos Jobbik. Módszeres lejárató és félelemkeltő akciókat folytatnak emblematikus ellenzéki személyek (pl. Krekó Péter, Fekete-Győr András, Szász János) ellen. Figyelmen kívül hagyják, elferdítik vagy éppen meghazudtolják az ellenzék által előterjesztett javaslatokat. Csúcsra járatják a rágalmazó kampányokat (pl. az ellenzék szándékosan hátráltatja a vírusjárvány elleni védekezést). Folytatják az ellenzéki orgánumok elhallgattatását, amire egyébként Orbán soha nem vetemedne (pl. Klubrádió).
Mindez a kormányzati magatartás, mint említettük, egy irányba mutat. Orbán és az általa irányított maffia-kormányzat retteg a 2022-ben esedékes választásoktól. Ha pedig ez így van, akkor az ellenzék egyéb akciói mellett ideje lenne nagyobb figyelmet fordítani a választásokra való stratégiai felkészülésre is. Ennek ma még semmiféle nyomát nem látjuk az ellenzéknél. Az még csak érthető lenne, hogy nem mutatják be az egységes választási programot. Mint említettük, annak kidolgozása nem könnyű feladat. Ugyanakkor viszont a tolakodás a magas presztízsű kormányzati pozíciókért már hónapokkal ezelőtt megindult. Ki legyen a miniszterelnök és ki ne legyen?! Leginkább ma erről szól az ellenzéki kampány. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy akárki is lesz, hosszú hivatali időre ne rendezkedjen be. Már ha egyáltalán lesznek választások 2022-ben. Ha egyáltalán annak az ellenzék lesz a győztese. Ha egyáltalán Áder Jánostól a győztes kap megbízást a kormányalakításra és nem kisebbségi kormányalakításra kap felhatalmazást Orbán. Gondolom addigra meglesznek a megfelelő „vakondok” is a többségi kormányalakítás esetleges megakadályozására. Ha meg másképp nem megy, majd megoldják addigra Alaptörvény-módosítással.
Rengeteg olyan kérdés van, amely a 2022-es választások kimenetelét minimum kétségessé teszi. A Fidesz folyamatosan változtatja a választási törvényt. Már ez önmagában befolyásolja a választások tisztaságát. Pedig akkor még nem is beszéltünk a választási csalások számtalan más lehetőségéről. Ezekről 2018-ban már voltak tapasztalataink. Ez sem került tisztázó kivizsgálásra. Elromlott informatikai rendszer, meglepő részeredmény-változások, szavazókörök meghosszabbított nyitvatartása, bizonytalan időközi- és végeredmények. Az EBESZ küldöttség pánikszerű távozása is megkérdőjelezte a választás nemzetközi ellenőrzésének komolyságát. Az ellenzék nyilatkozata, amelyben nem késlekedett elismerni a választások tisztaságát – ugyancsak.
Mostanában nagy a fluktuáció a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) is. Pálffy Ilona a kormány szolgálatábán végzett munkája után 2020. szeptemberétől már jól megérdemelt nyugdíját élvezi. Helyére 9 (kilenc) évre (!) Nagy Attila Mihályt, az Igazságügyi Minisztérium volt helyettes államtitkárát nevezték ki. 2018-ban Patyi András távozott az NVB éléről, hogy átvegye a közigazgatási bíróságok elnökének akkoriban fontosnak tűnő helyét. Azóta, hogy a bíróságok felállításának terve kútbaesett nemigen rendelkezünk információkkal a „bírságbajnokról”, ahogyan szeretett miniszterelnöke nevezte Patyi urat. Nem feledhető, hogy volt pofája pénzbüntetést kiszabni Orbán Viktorra. Nyilván ez a 345 ezres büntetés is hozzájárult ahhoz, hogy az egyébként „nem vagyonos” miniszterelnöknek mára már egy fillér megtakarítása sem maradt. Patyi helyét az korábban ügyvédként szorgoskodó Dr. Rádi Péter vette át, aki azonban pár napja lemondott, miután szembe került az NVB összes tagjával, a Fideszes delegáltakat is beleértve. Nem tudom meglepő-e, de a hölgyek és urak a fizetésemelésen vesztek össze, meg azon, hogy Dr. Rádi fegyelmezési eszközöket igényelt magának a tagokkal szemben. Nem aggódunk, persze. Bizonyosan fognak oda egy megfelelő gumigerincű Fideszes elnököt találni.
Közben azügyben is kutakodtam, hogy vajon sikerült-e 2018 óta egy hiteles, akkreditálható választási informatikai rendszert létrehoznia az erre illetékes állami vállalatnak, az IdomSoft Zrt.-nek. A hitelesség feltétel, hogy senki, még a program készítője se férhessen hozzá ellenőrizetlenül a rendszerbe beérkező adatokhoz és azok megváltoztatására ne legyen mód és lehetőség. Nos, erre vonatkozóan semmiféle adatot nem sikerült fellelnem, és még az sem nyugtatott meg, hogy a rendszer biztonsági felügyelete a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatásköre.
Azt is jó tudni, hogy az IdomSoft Zrt. mostani vezérigazgatója, Dr. Karlócai Balázs a 2010-es választásokon, még nem mint vezérigazgató, Orbán Viktor mellett drukkolt az eredményváróban, miközben egyik máig közvetlen munkatársa, Arató Dávid is ott szorgoskodott a Fidesz főhadiszállásán. Orbán láthatóan megszívlelte Sztálin elvtárs bölcs tanácsát: “Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat.”
Csak remélni merem, hogy az ellenzék érintett politikusai a közvéleménykutatások mellett ezekre a csapdákra is figyelmet fordítanak és gondolkodnak olyan stratégián, amely megbízható védelmet biztosít a láthatóan minden disznóságra hajlamos kormánypárt machinációinak kivédésére. Amennyiben ugyanis nem tennék, akkor lényegében totálisan felesleges minden huzakodás afelett, hogy ki legyen a miniszterelnök.
Címkép: 2010. Fidesz székház. Orbán Viktor előtt ül Arató Dávid, jobbra hátul zsebre dugott kézzel áll Karlócai Balázs (forrás orbán Viktor – Facebook)