Posted by Szűcs Gábor Róbert
>Megnéztem a magyar és az orosz külügyminiszteri tárgyalásról készült videót. Lavrov ügyesen kerülte a megszólítást. Minden Idők Legkevésbé Külügyminisztere ezzel szemben minden mondatot felhasznált arra, hogy tegeződését orosz partnerével kihangsúlyozza. Egy mondatban, mi több, kétszer is letegezte.
Na, mármost.
Nyilván tegezik egymást tárgyalótermen kívül. Fogadáson, ebédnél, vacsoránál, kávézásnál. De a Minden Idők stb. a magyar delegáció vezetőjeként, (akármennyire is alkalmatlan), magyar külügyminiszerként beszélt. Ilyenkor nem tegeződünk.
Én ezt már akkor tudtam, mikor ezer évvel ezelőtt operatív tárgyalásvezető voltam, és velem szemben jugoszláv partnerem ült, akivel évek óta szinte baráti viszonyban voltunk, persze a fehér asztalnál, vagy a szünetben tegeződtünk, sőt, egyszer a belgrádi utcán is összefutottunk.
Én ezt már akkor tudtam, mikor ezer évvel ezelőtt operatív tárgyalásvezető voltam, és velem szemben jugoszláv partnerem ült, akivel évek óta szinte baráti viszonyban voltunk, persze a fehér asztalnál, vagy a szünetben tegeződtünk, sőt, egyszer a belgrádi utcán is összefutottunk.
De a másnapi tárgyaláson persze magázódás volt, hiszen a hazánkat képviseltük. Én akkor már tolmácsszinten beszéltem szerb-horvátul (volt is olyan, hogy “négyszemközti” magas szintűn átmentem tolmácsba), mégis magyarul tárgyaltam és tolmács fordította, ami engem kissé zavart, de a magyar delegáció vezetőjeként nem engedhettem meg, hogy a partner ország nyelvén szólaljak meg.
Minden Idők Legkevésbé Külügyminisztere persze ezt nem tudta volna megtenni, de legalább az illemet…
Minden Idők Legkevésbé Külügyminisztere persze ezt nem tudta volna megtenni, de legalább az illemet…
Jó, hát nem.