Szuper Liga? Hát az tilos!

Posted by

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség súlyos büntetést helyezett kilátásba az elitklubok által szerveződő zárt bajnokságban, a Szuperligában elinduló klubokkal, illetve az ott pályára lépő játékosokkal szemben. A FIFA hat kontinentális szövetséggel közösen kiadott állásfoglalásában leszögezi, „a klubvilágbajnokságot tekintik az egyetlen világméretű klubversenynek. A tervezett európai Szuperligában szereplő csapatok nem vehetnének részt a Bajnokok Ligájában, az Európa-ligában, és az idén induló Európa Konferencialiga küzdelmeiben sem.”

Josep Maria Bartomeu, a Barcelona októberben lemondott elnöke elárulta: a katalán klub igazgatósága jóváhagyta a Szuperliga projektben való részvétel követelményeit, és az ősi rivális, Real Madrid is rábólintott. Az élklubok önszerveződését töri le az a FIFA-retorzió is, hogy a zárt bajnokságban pályára lépő játékosok nem szerepelhetnének hazájuk válogatottjában kontinentális tornákon, világbajnokságon és azok selejtezőin, valamint a Nemzetek Ligája mérkőzésein sem.
– Biztos vagyok benne, hogy nem lesz semmiféle Szuperliga. Az háború lenne az UEFA ellen. Persze, garancia semmire nincs, de amíg én vagyok az UEFA elnöke, nem lesz Szuperliga. Meg kell őrizni a Bajnokok Ligája formátumát. Mindenki arról álmodozik, hogy kvalifikálja magát a BL-be. Ez nem lehet egy zárt sorozat – mondta Ceferin.
Az európai topcsapatok egy része – bajnoki helyezésétől független – garantált helyet szeretne a BL-ben, vagy a BL helyett életre hívandó új sorozatban. Még Ceferin hivatalba lépése előtt döntés született arról, hogy a 2018-19-es szezontól kezdve Angliát, Németországot, Spanyolországot és Olaszországot négy-négy csapat képviseli majd a BL-ben.
A The Times, brit napilap  mutatott be egy 18 oldalas dokumentumot, amely a labdarúgó Európa Szuperliga főbb elemeit tartalmazza, beleértve a résztvevőket, a sorozat gazdasági hátterét, a pénzek elosztását. A brit lapra hivatkozva a Marca arról írt, hogy a Szuperligában 20 csapat venne részt, amelyből 15 lenne az alapító, azaz az állandó résztvevő. Hat lenne Angliából, és mivel a globális televíziós piac érdeklődésén alapuló kereskedelmi terv is létezik, így valószínűleg a Big Sixről van szó: Liverpool, Manchester United, Manchester City, Arsenal, Chelsea és Tottenham.
Három csapat lenne Spanyolországból, amelyek közül a Real Madrid szinte biztos. Három Olaszországból, kettő Németországból és egy Franciaországból. Ez utóbbi szinte biztos, hogy a Paris SG. Az alapítókhoz csatlakozna öt másik egyesület, de az ő helyük nem lenne állandó. 15 alapító klub fejenként 350 millió eurót kapna a nevezésért.

Az anyagi források mögött áll a JP Morgan Chase befektetési bank is, amely a 15 alapító klubnak kezdeti, 3,5 milliárd eurós forrást nyújtinfrastrukturális támogatásra, stadionfejlesztésre, illetve a Covid-19 miatt kieső bevételek pótlására.

A televíziós és a szponzorációból származó bevételeket a következő módon osztanák szét: 32,5%-át egyenlően a 15 alapító között. A további 32,5%-át a Szuperliga mind a 20 csapata között úgy, hogy az eredményesség aranyában, annak mértékében, ki hol végez a szezon végén. A fennmaradó 15% kereskedelmi részesedés lenne.

A húsz csapat két, 10 fős csoportba lenne osztva. Az amerikai major sportokhoz hasonlóan alapszakasz, majd az onnan továbbjutott csapatoknak rájátszás következne. Csoportonként az első négy jutna tovább. A meccseket hétköznap rendeznék, a csapatok a nemzeti bajnokságokban is részt vennének. Az átigazolások nem haladhatják meg a jövedelem 55 százalékát. Külön csoport lenne, amely felügyelni a klubok gazdasági helyzetét.

A terv a Bajnokok Ligája végét is jelentheti akár. Ennek fényében az UEFA és a FIFA is komoly szankciókat fogalmazott meg azonnal. A koronavírus miatt rengeteg klub került komoly bajba az elmúlt időszakban. A temérdek pénz hallatán bármi elképzelhető. A szakadár ligákat korábban, más sportágakban, a pénz motivációjával próbálták életben tartani, de eddig ez senkinek sem sikerült.

Címkép: Liverpool-Barcelona