Tüntetések és legendák

Posted by
Szele Tamás

>Elég bonyolult lenne megmagyarázni, főleg a tegnapi események fényében, hogy valójában kicsoda is Alekszej Navalnij, de azért próbálkozzunk meg a dologgal, csak – fordítva. Azt nézzük meg, kinek-minek nem lehet őt nevezni, és hátha akkor az, ami marad, megmutatja, kivel van dolgunk. De ez sem tökéletes módszer, kedves Watsonom.
Nem tökéletes, ugyanis Navalnij esetében nem csak róla szólnak eltúlzott legendák, de ellene is: az egekig emelték a maszkirovka falát Navalnijról Putyin oldaláról is, az övééről is. Az, hogy hősként tisztelik sokan, némiképp jogos, mert nem kis bátorság kellhetett a hazatéréséhez, hiszen tudta, hogy börtön vár rá – ugyanakkor a hazatérés is egy terv része volt, illeszkedik itt minden egymáshoz, mint sok kicsi legó, csak a végén nem tudjuk, mi lesz belőle. De először lássuk a tegnapi híreket. Azt írja a Szabad Európa:

„Az extrém hideg és a rendőrség fenyegetése ellenére több orosz városban is tüntetéseket tartottak Alekszej Navalnij mellett. A Kreml kritikusát a múlt vasárnap tartóztatták le, amint visszatért Oroszországba. Navalnij feleségét és az ügyvédjét is letartóztatták Moszkvában.

Szibériai városokban több mint 15 ezer ember gyűlt össze szombat délelőtt, követelve Alekszej Navalnij ellenzéki politikus szabadon engedését. A Szabad Európa oroszországi tudósítói szerint reggel többek között Vlagyivosztokban, Karabovszkban, Jakutszkban és Jekatyerinburgban is tüntetések kezdődtek, utóbbi városban a -30 fok körüli hideg sem tartotta vissza Navalnij támogatóit. A nap folyamán összesen 65 városban készülnek tüntetésre, a legnagyobb demonstrációt Moszkvában, a Puskin térre szervezik.

A Reuters hírügynökség szerint, csak Moszkvában több mint 40 ezren vettek részt a tüntetéseken, míg az orosz belügyminisztérium szerint csupán négy ezren voltak. Az AFP hírügynökség jelentése szerint erőszakos összecsapás is kialakult a tüntetők és a rendőrség között Moszkvában, ahol több tüntetőt őrizetbe vettek. A fővárosban letartóztatottak között volt Alekszej Navalnij felesége, Julija Navalnaja, és az ellenzéki politikus ügyvédje, Ljubov Szobol.

A rendőrségi túlkapásokat vizsgáló OVD-Info csoport délutáni jelentése szerint országszerte már legalább 1 900 tüntetőt tartóztattak le, csak Moszkvában 650 embert vettek őrizetbe. Több helyen rohamrendőrség próbálta feloszlatni a tömeget, Habarovszkban pedig elmondásuk szerint fogdába zárt embereket is bántalmaztak.” (Szabad Európa)

Sőt, a 444 a lehető legoroszabb történetről is beszámol, ennél oroszabbat én sem tudnék elképzelni, de tán még az Akszjonov sem:

„A független, külföldről szerkesztett orosz híroldal, a Meduza szerkesztője osztott meg egy jelenetet a szombati tüntetésekről: egy rohamrendőr épp őrizetbe akart vennie egy nőt az utcán, ezt pedig többen is felháborodva nézték. Egy férfi pedig azt mondta a rendőrnek, hogy ha csak a napi kvótáját kell teljesítenie, akkor vigye el inkább őt. A rendőr pedig így tett, elvezette a férfit, akinek hősiességét a közelben állók tapssal jutalmazták.”

Videón itt látható a jelenet.

Hogy Navalnij hős-e vagy sem, azt nem tudom, de hogy az ismeretlen, nagydarab, derék orosz férfi valódi hős, és megérdemli, hogy bekerüljön a nemzeti legendáriumba, akárki is légyen, bármilyen előélettel, az viszont bizonyos. Ma reggel az Al-Jazeera már háromezer letartóztatottról számolt be, ha egyet is megmentett – a saját bőre árán – már megérdemli, hogy Dobrinya Nyikiticcsel egy lapon említsük.

De hát Jakutszkban még mínusz ötven fokban is tüntettek!  Érdekelne, mi venné rá bármelyik magyar állampolgárt, hogy akár mínusz öt fokban is utcára menjen, szóval komoly oka volt ezeknek a demonstrációknak, azt a mínusz ötvenre még a legelőítéletesebb ember sem mondhatja, hogy „ők megszokták”, mert nem lehet megszokni. Ennyire szeretné az orosz nép Navalnijt? Nem hinném. Amint egy, nálam orosz ügyekben sokkal járatosabb, kiváló műfordító ismerősöm megjegyezte, sokkal inkább arról van szó, hogy ennyire elegük van Putyinból.

Navalnij népszerűsége Oroszhonban mérhetetlen – nem úgy értem, hogy annyira hatalmas, hanem úgy, hogy képtelenség egzakt módon megmérni, a rendelkezésünkre álló statisztikák szó szerint össze-vissza beszélnek, rossz kérdésekre adott rossz válaszokat mutatnak be, egyetlen adatot vehetünk pontosnak: azt, hogy mikor 2013-ban elindult Moszkva polgármesteri székéért, 27 százalékot ért el, ami a 12 milliós nagyvárosban, orosz mércével nézve Putyin számára rémületes adat.

És itt érünk el a Navalnij-legendához. Udvariasan bár, de vitába kell szállnom az olyan címekkel, hogy

„Korrupcióellenes blogolásnak indult, epikus harc lett belőle Oroszországért”

holott az írás szerzőjét és az ő munkáját is tisztelem, becsülöm – de ez sajnos egészen egyszerűen nem így van. Nem a semmiből jött fehér lován Korunk Hőse, a tiszta tekintetű, csillogó páncélú blogger, aki szembeszáll a gonosz sárkánnyal. A sárkány nagyon gonosz, ez tény. Szembe is száll vele, ez is tény. De nem egy bloggerről van szó, hanem egy tapasztalt politikusról, akinek pályáját azonban a nyugati átlagolvasó nem igazán kísérte figyelemmel.

Navalnij már húsz éve mozog az orosz belpolitikában. Illetve, korábban is politizált, de 2000 óta játszik vezető szerepet benne, ugyanis akkor jutott be a liberális Jabloko elnökségi tanácsába, sőt, mint a Telex írja:

„Az akkor még parlamenti párt regionális vezetője is volt. Eközben vitaműsort vezetett élőben az egyik kisebb tévécsatornán. 2007-ben nacionalista nézetei miatt kizárták a pártból. Magát „normális orosz nacionalistaként” határozta meg, vállaltan ukrán gyökereivel együtt. 2008-tól néhány éven át részt vett a nacionalista Orosz Menetelés évenkénti rendezvényein, amelyet az ellenzék megosztására előszeretettel engedélyezett a hatalom – miközben a demokratikus ellenzék felvonulásokat nem szervezhetett.

Később a radikális nacionalistákkal is szakított, egyre fontosabbak lettek korrupcióellenes projektjei: a gyanús állami beszerzésekkel foglalkozó RoszPil, majd a Korrupció Elleni Alapítvány (FBK), amelynek neten publikált anyagai széles körben ismertek.” Csúnya rozsdafolt azon a fényes páncélon… adataim szerint azokban az években Navalnij főleg a kaukázusi népeket nem kedvelte és ennek hangot is adott.

Ugyanis a nacionalizmus az a politikai játszma, amiről a tapasztalat megmutatta: nyertese nem mindig van, de vesztese mindig lesz. Lehet, hogy már nem vallja azokat a nézeteket, de olyan ez a dolog, mint a lepra, vagyis a Hansen-kór: meglehet, hogy elmúlt, de bármikor visszatérhet. Mégsem nevezném Navalnijt gátlástalan politikai konjunktúra-lovagnak, inkább egy szebb (és nem túl értelmes) kifejezést használnék rá: pragmatikus politikus. Ha kell, a nacionalistákkal vonul, ha kell, a korrupció ellen harcol. Mikor minek van haszna. Ilyen ember is kell a politikába (sőt, ilyenből van a legtöbb), de azért nem lenne könnyű feladat bálványt állítani neki, imádni meg ezek után még nehezebb volna.

Nem is kétséges, hogy Putyin ezerszer rosszabb nála, de valahogy úgy érzem, a világnak és ezen belül Oroszországnak megint egy rossz kérdést tettek fel: ha valakinek választania kell Putyin és Navalnij között, és több lehetőség nem volna, nem adhat maradéktalanul helyes választ. Nyilván Navalnijt helyesebb választani, bár ez így fel sem vetődik egyelőre, de azért ő sem ideális. Ideális személy az orosz belpolitikában jelenleg nincs, javaslok egy random szentpétervári járókelőt az Oroszországi Föderáció vezetésére, ha majd Putyin így vagy úgy, de feláll a székéből: rosszabbul egy véletlenül kiválasztott személlyel sem járna, sem Oroszhon, sem a világ, mint a profi politikusokkal.

Az kétségtelen, hogy titkosszolgálati akció keretében mérgezték meg, annál jobban dokumentált lebukás nincs is a Lubjanka tér történetében, név szerint ismerjük a merénylőket. Sőt, a kifejezetten elegáns telefonvicc során be is vallotta az egyikük a mérgezést. Ezek után jött a hazatérés, és a Putyin részéről méltatlanul aljasul megszervezett letartóztatás.

Mely után nyilvánosságra került a dokumentumfilm Putyin minden képzeletet felülmúló palotájáról és színarany vécékeféjéről. Ha Navalnij nem tér haza, fele akkorát sem ütött volna a film, pályán kívülről könnyű ugyanis kiabálni, a kibicnek semmi sem drága, külföldről, emigrációból nem lett volna tizedennyire hiteles sem. Így viszont elképzelek egy kormányülést a Kremlben:

– Megmérgeztétek, elvtársak?
– Meg, a gatyáján keresztül.
– Akkor hogy a kurvanszkij mátyba élte túl?
– Ahogy Szkripálék, véletlenül, váse velicsesztvo.
– És mit csinált?
– Telefonon leleplezte a csoportunkat…
– Jó csoport volt?
– A legjobb, váse velicsesztvo.
– Akkor hogy volt képes leleplezni?
– Úgy, goszpogyin, hogy nálunk ilyen a legjobb.
– Erre fel lecsukjuk, és mit csinál?
– Bemutatja a váse velicsesztvo kastélyának a rajzait, az elektromos hálózat hibájáig bezárólag.
– Mit tanácsoltok, bojárok?
– Váse velicsesztvo, meg ne öld.
– Már miért ne?
– Mert ha megölöd, ez egy olyan fickó, hogy ő lesz a cár, ha így halad, váse velicsesztvo…

A tegnapi tüntetések is azt mutatják, hogy Putyin népszerűsége meredeken csökken, Navalnijé nem uyanolyan meredeken, de növekszik – most az a kérdés, képes-e a tegnapi Navalnij felnőni oda, ahová a világ és az orosz nép a mai Navalnijt képzeli?

Nem hinném, hogy Putyin utódja lesz. Azt sem, hogy a börtönben megöngyilkolnák, ahhoz már késő. Jelen helyzetben Navalnijjal kapcsolatban Putyin nem hozhat jó döntést. Bármihez is kezd vele, mindenképpen maga ellen fog dolgozni.

De Navalnijnak is dolga, hogy méltó legyen most már a miatta tüntető tízezrekhez, letartóztatott háromezerhez, és ahhoz a névtelen orosz hőshöz, aki inkább elment a rohamrendőrrel, mintsem hagyja, hogy egy nőt vigyenek el.

És kérem, ne építsük a legendát. Navalnij nem a nép egyszerű gyermeke, ő a nép bonyolult gyermeke, nem hősies oknyomozó blogger, hanem minden hájjal megkent, tapasztalt politikus, aki most történetesen a jó oldalra sodródott és a rossz oldalt bántja. Méghozzá ügyesen, tehetségesen. De nem a semmiből jött, nem az orosz nemzet kebeléből sarjadzott egyszerű vadvirág.

Most jók a céljai, ha azt vesszük, hogy Putyin ellen dolgozik.

De lehetne fordítva is.

Ne legyen, mert azt is ügyesen csinálná.

forgokinpad.blog.hu