Posted by Vágvölgyi B. András
>„Johnny Gentle az első amerikai elnök, aki beiktatási beszéde alatt zsinórjánál fogva pörgette a mikrofont.”
David Foster Wallace: Végtelen tréfa
>„Ég már a Baló kocsija?” – tette fel a logikus kérdést annak a Facebook thread-nek az egyik résztvevője, melyet a washingtoni zavargások alatt követtem. A kérdés egyértelmű és kézenfekvő oksági összefüggést és szimbolikus összecsengést teremt két időben és földrajzilag távoleső esemény között, mintegy új dimenziót teremtve ezen a tóruszon. 2006. szeptember 17-18-a a magyar demokráciát gyengítette minden határon túl egy szélsőjobboldali puccskísérlet. Folyó év január 6-án az amerikai demokráciát érte hasonló támadás, „a közösségi média 9/11-e”, ahogy az amerikai sajtó hivatkozik rá.
2006-ban a puccs megrendelője szabadlábon támadott, távozott, még az olyan nekidolgozó csicskákat, mint Toroczkai László főzavargó, Kubatov Gábor eseményszintű HR-menedzser, Pintér Sándor rendőrségi szakértő vagy Császár Attila HírTV-s képernyős sem érte semmilyen hatósági hátrány vagy eljárás puccsista tevékenységükért.
Maga a megrendelő valamivel később azzal építgette nimbuszát, s növelte népszerűségét hívei körében, hogy a Parlament épületét védő kordont is enkezével elbontotta, hogy az akkor már hetek óta ott táborozó ammoniákszagú horda közelebb kerülhessen az épülethez.
A mai nap, január 11-e, hétfő kérdése, hogy lesz-e impeachment az Egyesült Államok elnöke ellen, vagy nem lesz. Nancy Pelosi demokrata házelnök azt mondja: lesz. Történelmet írunk, soha nem volt még elnök, akit kétszer is megimpeacheltek volna. Egyszer is ritka. (Richard Milhous Nixon az impeachment helyett választotta a lemondást 1974-ben; Bill Clinton a republikánus „történelmi bosszú” miatt hazudta azt a saját „alkotmányos vádemelési eljárása” alatt, hogy az egészkoronás szivar unortodox felhasználása és az orális szex nem szex.)
Trump első impeachmentje sem azért történt, amiért kellett volna. Trump első impeachmentjének a megválasztása körülményeit vizsgáló Mueller-bizottság jelentésének eredményeként kellett volna megtörténnie, „idegen hatalommal megvalósított konspiráció” miatt. Még Steve Bannon, a széljobbos teoretikus, a Breibart nevű kurucinfó alapítója és Trump kampányának/elnökségének első éceszgébere is azt mondta a 2016. júniusi, a New York-i Trump Tower-beli találkozóról, amikor egy Kreml-közeli ügyvédnő, egy szovjet afgánháborús veterán/amerikai befektetési bankár és egy orosz-azeri popipari dinasztia tagjai Don jr-ral és Jared Kushner „elnöki vő”-vel találkoztak, hogy „a beszélgetésnek hazaárulásos hangulata volt”. Trump első impeachmentje 2019-ben történt, mert egy telefonbeszélgetésben arra noszogatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki kolléga, maga is egy tévéműsorban tanulta az elnöki szerepet, hírdetve a minden határon túlmenő virtualitás jövendőképző hatását, hogy szállítson neki „mocskot” Joe Biden fiáról, aki az ukrán energetikai tröszt, a Burusima igazgatósági tagja.
Ahogy Veszelnyickaja ügyvédnő is „mocskot” ígért Hillary Clintonra négy és fél éve. Az ukrán születésű Vindman tengerészgyalogos ezredes, aki jelen volt a telefonbeszélgetésen és ellentmondott az elnöknek az eljárásban, ráment az ügyre, nyugállományba vonult. Trump viszont végigevickélt a cikluson. Illetve majdnem végig! Boccaccio-kori olaszok kiabálnának erre a táblaképért áhitozó tájban, hogy Miracoló! Miracoló!
A The New York Times sztárkolumnistája, Maureen Dowd arról cikkezett a hétvégén, hogy az apukája rendőr volt, a Capitolium őre, egyszer, talán 1954-ben, ki kellett vezetnie egy koros hölgyet, mert pfujolt a látogatógalérián. Ehhez képest a QAnon sámán vikingszerkós vizitációja és az öt halálos áldozatot követelő kongresszusi redneck-karnevál kicsit súlyosabb eset, a 35 éves katonanő Ashli Babbitt, a Légierő afganisztáni-iraki veteránja halála súlyos társadalomlélektani problémákra mutat rá. Azok a republikánus honatyák (Josh Hawley, Ted Cruz), akik nyíltan Trump pártját fogták, jóesellyel kiírták magukat a civilizációból.
„Kik ezek a férfiak?” – tenné fel a kérdést Kovács Zoltán (a szerkesztő; nem a nagyeszű vadászruhás kormányzati médiaelhárító). Van a Félelem és reszketés Las Vegasban c. korunkat megelőlegező alapműben egy megvilágító erejű jelenet. Újságíró-vadászok veszik körbe a nevadai sivatagban Raoul Duke-ot és a portugál fotóst (Dr Gonzo nincs jelen), we are everyday Americans – mondják, több a foguk, mint az IQ-pontjuk, pedig foguk sincs sok, konföderációs zászlókat és világszinvonalú felfegyverzettséget villantanak. Kérdezgetik, fenyegetik Duke-ot; olyanok, mint a neofasiszta Proud Boys vagy a QAnon sámán vikingszarvval, Satu és Debil (a 2006-os húgyszagba csavarodott „Kossuth tériek” legexponáltabb hangadói) Budapestről, vagy mintha a Györkös bácsi bőnyi legényei lennének: szélnácik és kőfasiszták, épp csak Ku-Klux-Klan csuklyájuk nincs, ami azt is mutatja, hogy bár trendi a tradi, de a KKK mára nagyonis idejétmúlt hagyományőrző szervezet. Kevlar golyóálló mellények, szúró-, vágófegyverek, baseball-ütők a „Three Percenters” vagy a „Cowboys for Trump” nevű szélsőjobbos milíciák tagjainak alapfelszereltsége. Molotov-koktélos férfiak Alabamából, egy nyugat-virginiai törvényhozó, ahogy a puccsizmuson delirál. A „Storm the Capitol”-felhívás („Támadjuk meg a Parlamentet”) a digitális kommunikációt mérő Zignal Lab szerint több, mint 100,000-szer hangzott el, a „Demokraták-deep state-sátánizmus” vonalon. „Csomagolj egy pájszert!” – írogatták a közösségi médián, különösen és a Parler és a Gab nevű Twitter-utánzaton, ami trumpista körökben népszerű. Az arizonai Phoenixből érkezett Jacob Anthony Chansley, aki Jake Angeli néven ismert konteós körökben; mint QAnon sámán kétségtelenül látványos ember, boltozatos, egyenletesen szőrösített mellkas, az arcszőrzet csak kiemeli az amerikai színeket, ahogy játszanak a fején, a vikingszarv teszi olyanná, mint egy nemezelő lovasíjászt a bugaci kurultájról.
Titkos alapok utiköltségtámogatást adtak, özönöltek a népek, a trumpista szubkultúra bentlakói, „Akasszuk fel Mike Pence-t!” – kiabálták, miután betörtek a törvényhozás épületébe. (Pence alelnök árulónak minősült, mert egy valójában formális aktusban nem fordult szembe az íratlan szabályrendszerrel. Pence lehetősége megfosztani az elnököt az Alkotmány 25. § alapján még fennáll.) 1812 nem épp most volt, akkor történt meg először, eddig uto erre jára, hogy valaki, akkor vöröskabátos brit katonák, elfoglalták a Capitoliumot. Most másodszor. Pelosi képviselőházi elnök a Vezérkari Főnökök Tanácsának elnökét, Mark Milley tábornokot kérte alkotmányosan, hogy zárják el Trump elől a nukleáris opció kódjait. A helyzet annyival komplikáltabb, hogy 2017 ősze óta Trump hozzáférése eleve nehezített, az atomfegyverek indítógombjaihoz eddig sem fért hozzá szülői felügyelet nélkül. A hátralévő kilenc napban ha háborút indítana Kína, Irán vagy Oroszország ellen, az nem biztos, hogy vicces lenne. A katonák fegyelmezett emberek, garantálják ezt.
Nem úgy a Trump mellett álló Satuk és Debilek: „We wait to take orders from our President” – mondják a „The Oath Keepers”, a „Guardians of the Republic” és a „Not on Our Watch” szubkulturális elmeháborodott-hálózatok. Nem így Mitch McConnell republikánus szenátor Kentuckyból, a Szentátus elnöke, sokak szerint a kaméleonbőrbe bújt Sátán, aki „félrement zendülésként” írta le a szerdai eseményeket. Ugyanakkor január 17-re, és Joe Biden január 20-i beiktatására már készül a „Million Militia March”, az egymillió milicista menete.
Felmérések szerint az amerikaiak többsége (57 és/vagy 63%) azonnal elvenne minden hatalmat Trumptól, mert lázító beszédével és tweeet-jeivel okozója a két rendőr és három támadó halálát okozó eseménynek, eltiltanák a 2024-es választáson indulástól, és a január 6-i eseményeket csak Pearl Harborral és 2001. 9.11-gyel tartják hasonlíthatónak. És nem egy republikánus törvényhozó támogatná az impeachmentet, köztük a stájerországi születésű Arnold Schwarzenegger volt republikánus kaliforniai kormányzó, aki a Kristályéjszakához hasonlította a szerdai eseményeket és gyerekkora ausztriai öregembereiről mesélt egy videóban, akik náci múltjukat igyekeztek alkoholizmus és gyerekverés útján feledni, persze csak amennyire lehet. Trump Rudy Giuliani vezette jogi teamje Alan Dershowitzcal (prof emeritus, Harvard Law School) erősödik, ő szólásszabadsági alapon védi Trump beszédét. A Yale világhírű történésze, Timothy Snyder meg azt írja hétvégi véleménycikkében, hogy „a posztigazság prefasizmus, és Trump az USA első »igazságutáni elnöke«”.
Bólogató Jánosok övezik a zsarnokot, aki ettől is megzavarodva próbálja az igazságig ismételgetni olyan középfajú hazugságait, mint amilyen a „sikeres üzletember vagyok”, „Oroszország nem támogatott 2016-ban” és a „Barack Obama Kenyában született”. Ezek a középsúlyú hazugságok segítik a 21. századi autokratákat: Kaczynski a szmolenszki légibaleset áldozatai kultuszára építi populista hatalomgyakorlását, a mi fiúnk, az Orbán Viktor pedig muszlim bevándorlóktól való rettegésre építi újabban a hatalmát.
„Ezek nem túl nagy hazugságok; nyújthatóak, de nem illeszkednek a Hannah Arendt által a »faktualitás rendszerének« nevezett dologba. Arendt említése már csak Soros György miatt is figyelemreméltó („A totalitarianizmus eredete”), a Schwarz Gyuri a Szabadság térről nagyot megy, nagyobbat, mint Orbán: Disraelivel, Nathaniel Rothschilddal, Samuel Oppenheimerrel említődik egy lapon, a post-truth előfasizmus „Jud Süss”-e lett Putyin, Orbán, Gruevszki és mások narratívájában. Január 7-én Trump meghírdette a „békés hatalomátadást”, amiben implikálja azt is, hogy az általa kezdeményezett puccs elbukott. A Tweeter elvette a tévén nevelkedett Trumptól igazi eszközét, január 20-ig nem csiripelhet többé, liberális demokraták Navalnijtól Merkelig felháborodtak, hogy jön egy tech-cég ahhoz, hogy fontos közszereplők szólásszabadsági ügyeibe kontárkodjon?!
Egyszerű, megmondom: a „clear & present danger” („jelenlévő és egyértelmű veszély”) formulájának alkalmazásával. Trump, mint „az Egyesült Államok valaha volt legrosszabb elnöke” (Timothy Garton Ash) jelen van és veszélyt jelent a világ legrégebben folyamatosan fennálló demokráciája ellen, és nem is biztos, hogy csak az elit-, és Kongresszus-ellenes beszédével jelenti a jelenlévő veszélyt. „Találjon nekem 11, 800 szavazatot!” – mondta a georgiai államminiszternek választási csalásért ordibálva. Ehhez képest Georgia, egy meghatározó déli állam mindkét szenátori helyét demokrata tölti be mostmár, egy fekete és egy zsidó, ami jól mutatja, hogy a Dél is jócskán változik. A korábbi elnök szerint Trump lekezelően vezette az országot, az ismert eredménnyel. „Látunk erre példát a Fülöp-szigeteken, Magyarországon, és még néhány afrikai és ázsiai országban” – mondta Obama. Lapzártakor az a helyzet, hogy az amerikai délelőttben (hétfő, 18.12 CET) a demokraták beadták az impeachmenet, a republikánusok elsőre elutasították, mondván Pence alelnöké a feladat a 25. alkotmánykiegészítés alapján, szavazás kedden. Nancy Pelosi demokrata házelnök gyakorlatilag csak 24 órás haladékot adott Mike Pence alelnöknek a cselekvéshez, szerdán leválthatják Trumpot a Köztársaság nagyobb dicsőségére.
Abban viszont ellent kell mondanom tanult vírusnaplós kollégámnak, Sükösd Miklósnak, aki néhány napja ugyene hasábokon felvetette a lehetőségét, hogy Orbán Trumptól tanulna, ha bő év múltán hatalmát vesztené. „Just the other way around”, pont fordítva: Trump, ha képes a tanulásra, utóbbi nem bizonyított, akkor ő tanulhatott Orbántól; a finn hokicsapatnak szurkolástól (1994) a Budaházy-féle hídzárig (2002), majd a királytrófeáig, a 2006-os zavargásokig, amivel a választási bukta ellenére elérte a kettős hatalmat pont úgy, ahogy a „Krátkij kursz” tanította, és nem ő volt a Kerenszkij.
Orbán a populizmus iskolájában nem nebuló, hanem tanárember; államcsínyek, puccsok esetén vállal tanácsadást is, hozott anyagból, mint özvegy Varsányiné. Nem [csak] arra kell felkészülniük a szabadság barátainak, hogy 2022-ben Orbán trumpista mintát követ – ki tudja mi minden jár a kis fejében: előrehozott vagy épp a járványhelyzet miatt elhalasztott választás; Türkmenisztán teljes lakosságának szavazása a magyar választásokon (bár az is csak 5,850,901 fő); a Momentum EP-képviselői ellen a boszorkányság Könyves Kálmán előtti szabályrendszerének visszaállítása; Kis Rigó püspök segítségével katolikus spirituális tereken is bevezetni a zsidótemplomi undokképet, hogy lehessen szakrális keretek között is köpködni Hámánt (Gyurcsányt) –, de új eszközökre, módszerekre kell készülnünk. Ez nem csak a stratégiája, de a taktikája is, és hazánk nem csak terepasztal, de laboratórium is.
Kevés dologra vagyok kíváncsibb, mint az Orbán-rezsim végének hogyanjára, fel vagyok készülve meglepetésekre, idő előttiségre, időn túliságra, diadalmas szárnyalásra és szánalmas nyomorultkodásra. Mindenesetre vasárnap megnéztem a „Bayer show”-t (nem szokásom), a vendég egy terrorházas történészszerűség volt, a rezsimhű értelmiségi, aki bájos dunántúli tájszólással ejti az angol neveket és piros zoknit villant a tévéstúdióban.
Egy szóban: nagy a szarás az új amerikai adminisztrációtól! Asszem: joggal. A mi dimenziónkból olyan nagynak tűnő, hatalmas a NER-probléma, amerikai szemmel: miteszerkezelés. Ugyanakkor látványos eredménnyel kecsegtető miteszerkezelés.
De a történeteknek csak az esztétikai produktum, a storytelling szempontjából van végük, amúgy végtelenek, mint ahogyan az is kár, hogy Trump mikrofonjai már mind bluetooth-osak, vagy más módon vezetéknélküliek, és nem lehet őket a zsinórjuknál fogva pörgetni.
Írás a Vírusnaplóban