Posted by Bíró Zoltán István írása Vince Mátyás: Minden megoldás érdekel című könyvéről
Örkény óta tudható, hogy a kataklizma után leállnak a villamosok, omlanak a lakások, a játszótereket felveri a gaz, zab nő a homokozókban, minden leáll, egerek eszik a könyveket, de akkor, az Operával szemben biztosan megjelenik egy hirdetés: „Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor Varsányiné.”
Vince Mátyás – a HVG legendás alapító főszerkesztője, többek között a Magyar Hírlap főszerkesztője, az MTI volt elnöke – évtizedekre elmerült az elmúlt század magyar sajtójának apróhirdetéseiben. És talált egy kivételesen szórakoztató, ám a napi valót hitelesen – gyakran a sajtómunkások által gyártott sajtónál hitelesebben – tükröző, hétköznapi panoptikumot.
Hiába dörögnek fegyverek, kapnak lángra forradalmak, az apróhirdető – aki nem fizetést kap munkájáért, hanem fizet érte – elsősorban vesz, elad; munkát és legfőképpen társat keres, akármit csinál körülötte a történelem. A mai szemmel nézve döbbenetes pillanatokban magánügyeit fogalmazza rövid, minél költséghatékonyabb mondatokba, s a válogatott egészből mégis kibontakozik a Történelem is. Az a nagybetűs.
1914 van, kitört az első világháború, akkor még csak „nagy háború” vagy a BBC nagyralátó fogalmazásában „a háború, amely véget vet minden háborúnak”, már halnak katonáink a fronton, s mi lát napvilágot a „Különfélék” címszó alatt?
„Magányos úri nő vagyok, mindenkim a harctéren van. Nagyobb lakásom van, szomorú kétségbeesésemben keresek egy jólelkű, előkelő pártfogót, aki esetleg lakásomból egy vagy két szobát bérelne.”
1919: „Ady temetésén elvesztett iskolai tolltartót, jogos tulajdonosa átveheti a kiadóhivatalban.”
1944: „Előírásos sárga csillag Börzsönyinél, VI. Lovag utca 14. és V. Szent István körút 7. szám. Vidékre utánvéttel.”
1945: „Párt és egyesületi jelvények készítését vállaljuk.”
1956: „Elcserélném Sztálin úti (orvosi) 3 szobás, hallos, első emeleti lakásomat 1 szoba, hallosra belterületen.”
1989: „Velünk forintért utazhat Bécsbe! 1989. október 17. Úti cél: Shopping City Süd, Mariahilfer str. Részvételi díj: 450 Ft.”
1990: „40 éves úr anyagilag támogatná azokat a lányokat, akiknek formás popóját elfenekelhetné, korhatár nélkül. Jelige: Szigor”
Egyetlen tükör foncsora sem lehet tökéletes, az apróhirdetéseké sem. Miként a kötet kiadói bevezetője gondosan felhívja a figyelmet, az apró bizony városias műfaj, forrását a szemlézett lapok városi lapok, leginkább országos napilapok adják. Így aztán kevéssé kaphat helyet mondjuk a parasztság közösbe lépése, vagy pár évtized múlva a földek úgynevezett reprivatizációja.
Az már csak bónusz, hogy Vince az apróhirdetések közé illeszt pár képes hirdetést, amelyek nem magánemberek, hanem cégek jellegzetes, korszaknak megfelelő reklámüzenetei.
A könyvet böngészve – kellő idő- és érzelmi távolságunkból – derűs, ám tanulságos 20. századi történelmet kapunk. A fejezetek címét az adott év utóbb legfontosabbnak vélt eseményéről tudósító újságcímek adják: 1900, Munkácsy jelképes ravatala a Műcsarnok előtt-től egészen 1999, Magyarország a NATO teljes jogú tagja-ig.
„Ilona. Az urammal vagyok és maradok. Elválás ki van zárva. Egyéb stiklijük semmi. Maga jön, vagy ő szökik. Slussz! Hitves.”
Vince Mátyás (Fotó: Bellai László)
Vince Mátyás: Minden megoldás érdekel – A XX. század Magyarországa apróhirdetések tükrében
Kossuth Kiadó, Budapest, 2020
208 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3990 Ft
ISBN 978 963 544 2041
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
A kötet az újsághirdetések hazai aranykorát idézi, átfogja a teljes 20. századot. Nem tudományos mű, hanem személyes és szubjektív válogatás a Magyarországon megjelent újsághirdetésekből. Mint cseppben a tenger mutatkozik meg bennük száz év magyar valósága: kiderül, hogy elődeink mit adtak-vettek, milyen házastársra vagy partnerre vágytak, milyen lakásokat és állásokat kerestek-kínáltak, vagy éppen miféle tervek megvalósításához próbáltak partnereket találni a gyakran viharos gyorsasággal változó körülmények közepette.
S bár az apróhirdetések vannak a könyv fókuszában, az olvasó ízelítőt kap a korszak folyamán a hazai lapokban megjelent képes újsághirdetésekből is, amelyekben nem a magánemberek, hanem a cégek reklámüzenetei dominálnak. A kötetben szereplő hirdetések hű tükrei a század különböző korszakainak: tartalmukban, nyelvezetükben, szóhasználatukban avagy képi megfogalmazásukban.
A kivénhedt 20. század története ritka – nem csak ezért, de ezért is felemelő – éveiben a sajtó csak rövid pillanatokra szabadult ki a hatalom szorításából. Az erőszak, a félelem, a gazdasági fojtogatás idején is maradt azonban pár felülete, melyeken ilyenkor szinte kötetlenül, sokak érdeklődésére számító információkat adott az olvasóknak: az apróhirdetés rovatokban.