Az atlanti kapcsolat

Posted by
Jeszenszky Géza
>Joe Biden elnök és külügyminisztere jobban ismer bennünket, mint elődei és nagy figyelmet fog fordítani a jogállamiságra és az emberi jogok betartására. Jeszenszky Géza, Magyarország volt washingtoni nagykövetének írása.

Az ismeretlen hátterű, minden jel szerint Oroszország által támogatott honlap (Magyar Békekör) szerint „Kína a világgazdaság vezető hatalmává válik 2028-ra, öt évvel előbb veszi át az amerikai gazdaság vezető szerepét, mint azt korábban jelezték.” Bátor jóslat, a jövő kifürkészhetetlen, aki ezt szeretné, el is hiheti. Én nem hiszem, de ha mégis bekövetkezne, Kína akkor sem modell lenne, hanem fenyegetés. Ha az amerikai, a liberális demokrácia modell elbukna, akkor a világ legnépesebb országa az űrkutatásban és a távközlésben elért nagy eredményeire épülő fegyverkezésével, a gondolkodást is ellenőrizni képessé váló technikájával Orwell rémálmát a hatványon valósítaná meg. Ki akarna egy ilyen rendszerben élni?

A novemberi választásokon Biden győzelmével AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK BEBIZONYÍTOTTA, HOGY DEMOKRATIKUS INTÉZMÉNYEI ERŐSEK, A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET MÉG A KONZERVATÍV TÖBBSÉGŰ LEGFELSŐ BÍRÓSÁG IS IGAZOLTA, sőt egyre több republikánus politikus fordul el a vereségét elismerni nem akaró, politikailag és morálisan is leszerepelt elvtelen szerencselovagtól.

Simonyi András, washingtoni nagyköveti posztomon utódom, aki ma a Fehér Ház közeléből figyeli az amerikai és a világpolitikát, a minap a Hírklikknek adott interjújában azt mondta, hogy „az Egyesült Államok ma a demokrácia őre a világban, az utolsó védőbástya a szabad világ és a kínai típusú egypárti diktatúrák nyomulásának megfékezésére. Titáni harc készülődik a nyugati demokráciák és a keleti tekintélyuralmi rendszerek között, s ebben Orbánnak, Magyarországnak előbb vagy utóbb állást kell foglalni, választani kell, hogy kivel tart. … a két rendszer közötti harcban nem az EU, hanem az USA lesz a döntő szereplő. És ebben az összefüggésben kell nézni azt is, hogy Magyarország hol helyezkedik el ebben a térben.” Szinte szó szerint hasonlókat olvasok Káncz Csaba világpolitikai és gazdasági elemzéseiben.

Katonailag és gazdaságilag az Egyesült Államok továbbra is biztosan őrzi első helyét a világban, a technológiai újítások, a tudományos felfedezések terén továbbra is verhetetlen. ÓRIÁSI FELADATOK VÁRNAK AZ ÚJ AMERIKAI KORMÁNYZATRA….
…Hazánk ugyan csak egy kis pont a világpolitikában, és ezen pusztán hangerővel, feltűnést keltő lépésekkel nem lehet változtatni. De Biden és külügyminisztere jobban ismer bennünket, mint elődei. Az új elnök 14 évesen élte át 56-os forradalmunkat, és az érthetően nagy hatást gyakorolt külpolitikai nézeteire. Ezt személyesen is tapasztaltam nála. Politikai karrierjét a magyar Szent Koronát visszaadó Carter elnöksége alatt kezdte, akinek nemzetbiztonsági tanácsadója a lengyel születésű és a kommunista rendszerek lebontásában komoly szerepet játszó Zbig Brzezinski volt. Az 1975-ben Helsinkiben kezdődött folyamat keretében az amerikai külpolitika élharcosa volt az emberi jogok érvényesülésének, élesen bírálta a szovjet tömb országaiban a nemzeti kisebbségek diszkriminációját. Biden szenátor is ott volt barátja, Tom Lantos mellett az Antallt 1990. januárjában esélyes vezetőként, októberben pedig miniszterelnökként lelkesen üdvözlők között. A SZENÁTUSBAN A HÁROM VISEGRÁDI ORSZÁG NATO-TAGSÁGÁT SZORGALMAZÓK EGYIK VEZETŐJE VOLT. Tudja, hol van Magyarország, feleségével, a leendő first lady-vel nászúton a Balatonnál járt. Mindez jó előjel lehetne a közeljövő magyar-amerikai viszonyához, vannak azonban bökkenők.

Nem volt jó ötlet a magyar kormány részéről hangosan drukkolni Trumpnak, tapintatlanul megtámadni Bident, majd a győztesnek csak a sikeres választási kampányhoz gratulálni. De Tony Blinken, a jövendő külügyminiszter, a korábbi budapesti amerikai nagykövet fia, nem ennek alapján fogja alakítani a Magyarországgal szembeni külpolitikát, hanem a tettek nyomán. A NAGY PUTYIN-, PLÁNE A KÍNA-BARÁTSÁGOT A TRUMP-ADMINISZTRÁCIÓ SEM NÉZTE JÓ SZEMMEL, DE BIDENÉK KOMOLYABBAN FOGJÁK VENNI AZT, AMI ELLENTÉTES AZZAL, AMIT EGY NATO-SZÖVETSÉGESTŐL JOGGAL LEHET ELVÁRNI.

A bírálatokat még amerikai fegyverek vásárlásával sem lehet majd semlegesíteni. Amerika békésebb hangú külpolitikát fog folytatni, mint Trump, megerősíti az atlantizmust és általában a szövetségesi kapcsolatokat. Ismét nagy figyelmet fog fordítani a jogállamiságra és az emberi jogok betartására. Ezt ígéri az Európai Unió is. Konfrontatív politikájában a magyar kormány egyre kevésbé számíthat a visegrádi partnerekre, és Lengyelország is a minél szorosabb amerikai viszony híve. Százhúsz éve még a világhatalma csúcsán álló Anglia sem engedhette meg magának a „fényes elszigeteltség”-et. Egy kis közép-európai ország jogos céljait csak barátok, szövetségesek támogatásával érheti el. Különösen érvényes ez a kárpátaljai magyar közösség elleni fenyegetések elhárítására, ennek a kulcsa is Washingtonban van.  Nemcsak Amerika, az egész világ érdeke, hogy Joe Biden elnöksége sikeres legyen. Remélem, hogy ezzel Budapesten is számolnak.

A szerző Magyarország egykori külügyminisztere, volt washingtoni nagykövet

Címkép: Tom Lantos