Rémálom lesz holnap?

Posted by
Székely Ferenc
>Holnap lesz a napja, hogy az amerikai Kongresszusnak (tehát a két kamarának együttesen) végleg és visszavonhatatlanul ki kell mondania, hogy ki az Egyesült Államok elnöke.
Ez önmagában egyszerűnek tűnik: 2017-ben mindössze 40 percet vett igénybe annak rögzítése, hogy Donald Trump az Egyesült Államok elnöke. De ez most – szinte biztosan – nem így lesz, és még találgatni is nehéz, hogy mi minden történhet.
A törvényes előírás szerint a szenátus elnöke, vagyis Mike Pence alelnök egyenként és ABC sorrendben megkérdezi, hogy a tagállam kire szavazott és az hiteles-e. Mindkét párt 2-2 “teller”-t, vagyis felszólalót jelöl. A ő személyük már ismert. (Illinois, California, Minnesota, Missouri küldöttei). Ők mondják ki, hogy a döntés hiteles.
Ha legalább egy szenátor ÉS legalább egy képviselő ellenvéleményt hangoztat az elektori döntéssel szemben (ez megtörtént 2005-ben), úgy a tiltakozást írásban kell beadni, ismertetni, majd az ülést berekesztik.
A két ház különválik, és egymástól független döntést hoz a beadványról, ami lehet támogató vagy elutasító. Egyenlőség esetén a döntés elutasítást jelent. Erre egyenként 2 óra áll rendelkezésükre. Ezután a két Ház újra összeül, és folytatódik a procedúra.
Ha tehát a Trump elnök által vitatott államokat egyenként így rendezik el, akkor eleve nettó 8-9 órával kell számolni, hiszen Arizona, Georgia, Nevada, Pennsylvania bizonnyal terítékre kerül. És esetleg még több is.
Nem világos, hogy ki és hogyan rendelheti el, hogy a kifogásokat esetleg egyszerre tárgyalják le és szavaztassák meg, vagy ki rendelhet el szavazást erről, és lehet-e erről vitát nyitni.
Csak a példa kedvéért: egy missouri szenátor azt közölte, hogy ő biztosan ellenzi majd Pennsylvania elektori döntését, de a többiét nem. Felmerülhet tehát olyan vitapont is, hogy egyáltalán lehet-e “csomagban” szavazni, amikor még az ellenzők is megosztottak.
Óriási kérdés, hogy a ma Georgiában megválasztott két szenátor részt vehet-e az eljárásban, mivel őket előbb fel kellene esketni, ami azért kényes ügy, mert ezeket a választási eredményeket is még felülvizsgálat alá lehet vetni, bárki is nyert. Erről teljesen eltérő véleményeket olvastam, és fölöttébb érdekes pillanat lenne, ha ott kezdenek el azon marakodni, hogy az illetők szavazhatnak-e vagy sem.
Ha netán Georgia mindkét szenátori helyét demokraták nyerik el, akkor a vita egésze biztosan és gyorsan eldől Biden javára.
A két republikánus jelölt egyike viszont máris közölte, hogy győzelme esetén beáll a Ted Cruz vezette kihívók közé.
Kérdés, hogy engedik-e szavazni és erről ki dönt, és később az a döntés megtámadható-e vagy sem?
A Szenátusban e pillanatig 15 republikánus jelentette ki, hogy támogatja a teljes elektori döntést (köztük van Mitt Romney, a 2012-es republikánus elnökjelölt is), 11 pedig azt, hogy meg fogják támadni. A többiek kivárnak, vagy egyszerűen csak nem kötik a közvélemény orrára.
A képviselőházi döntés aligha lehet kétséges, mert ott a demokratáknak megvan a szűk, de elegendő többsége a határozathoz.
Azt sem látni előre, hogy a járványvédelmi előírások hogyan befolyásolják majd a lebonyolítást, de hogy gyorsítani nem fogják, az biztos.
Ha mindehhez hozzáadjuk az ezzel egy időbe a Capitolium tőszomszédságába szervezett Trump-párti tüntetést, akkor olyan nap elé néz Amerika, ami nem válik majd a dicsőségére.