Posted by Zuhanás. Bossert
Egy másik rémálmom az, hogy zuhanok. Sokadik emeletről, nem mindig ugyanarról a helyről, a lényeg az, hogy hullok alá, igen nagy sebességgel a magasból. Nyilván: felébredek.
Néha a bukaresti lakásunk konyhájának az ablakából. A tizediken laktunk.
Miután évekig ébresztett ez a rémálmom, a következőképpen próbáltam kijátszani.
Azt mondtam magamnak, úgy, félálmomban, hogy jól van, ha zuhanok, hát zuhanok, iktassam ki az izgalmat, a szorongást, amivel szerettem volna megakadályozni az amúgy elkerülhetetlent, hagyjam, hogy essem le.
Ritkán terültem el a földön, alig párszor láttam magam törött csontokkal.
Ha valakit láttam, hát az Bossert volt.
Rolf Bossert, erdélyi, bánsági német költő, családjával kitelepült Németországba, az akkori Nyugat-Németországba, a ház előtt találták holtan, amelyikben laktak. Kezében egy zacskó narancsot szorongatott, valószínűleg azzal repült. Mondják, hogy az jel lett volna, annak a jele, hogy ismeretlen kezek lökték ki az egykori belső ellenállót, akitől még ott is féltek.
A tizediken laktunk, a világ onnan, a balkáni nyüzsgő világ – ráadásul a Bucur Obor nagyáruházzal az út túloldalán – kicsinek tűnt. Mi lenne, ha engem onnan kilöknének? – fordult meg a fejemben. Vagy kiesnék: magam pucoltam az ablakokat, hát fel kellett állnom a kerevetre, ma már nem csinálnám, ma már a gondolatra is szédülök.
Megtörtént vele, Bosserttel, hogy a román írószövetség díját kapta meg, éppen ünnepelték, amikor a szünetben egy idegen – mint kiderült, egy ökölvívó – rárontott, és úgy megütötte, hogy az állkapcsát alig tudták helyretenni. Felesége hosszabb ideig szívócsövön keresztül táplálta a kórházban.
Azt túlélte, a nyugati világot nem. Ki adta ki a parancsot a likvidálására, egyik esetben sem lehetett megtudni. Az ökölvívót pénzbírságra ítélték.
A Mentornál megjelent egyperces kötetem borítóján név nélkül ugyan, de Bossertet látni a levegőben. Megkértem Damó István grafikus barátunkat, rajzolja meg a zuhanást. Megtette, nem volt nehéz, hiszen maga is ismerte azt a világot, meg személyesen Bossertet. Aki most már a mi emlékeinkben zuhan.
Címkép: Lenolaj.hu