Mitől lenne jobb?

Posted by

Fábián András
> Újra és újra elgondolkodom, hogy miért van az, hogy az ellenzék soraiból megszólalni engedett (!) illetőknek láthatóan halvány segéd fogalmuk nincs arról, hogy hogyan kell szólni az emberekhez, és mit is kellene mondani nekik. Tegnap nézem az ágyszámcsökkentés-botrány mentőápolós videójával a Fidesz által módszeresen lejáratott politikussal készült riportot. A nyugdíjak közötti különbségekről, az inflációkövető nyugdíjemelés bizonyítottan romboló hatásáról beszél. Arról, hogy mennyit is ér valójában az a nagy dérrel dúrral beharangozott 13. havi, valójában csupán 53. heti nyugdíj. Mély meggyőződéssel mondja, hogy a kormánynak gyorsan vissza kellene térnie a svájci indexálás rendszeréhez, ha nem akar további ezt meg azt…

Mindezt úgy, mintha bizony neki bármi köze is lenne a kormány politikájához, a valóban és tényleg csak az ő tanácsaira szomjazó kormány pedig feszült érdeklődéssel inná minden szavát. Szinte alig várja, hogy korrigáljon, hiszen itt az okosság, ami megmentheti Orbán hatalmát. Ez azonban valójában az a kormány, amelyiknek a vezetői emberünk szinte minden parlamenti megszólalását követően ötvenszer elmondják, hogy azonnal mondjon le, mert a mentősnőnél is…

Ennek ellenére ő csak mondja, és mondja ezeket a visszhangtalanul a semmibe elszálló szavakat. Mennyivel szívesebben hallanánk tőle, hogy 2022-ben leváltjuk ezt a kormányt, amely nap mint nap, reggel, délben, este és éjjel az idős nyugdíjas emberek szemébe hazudik. Szemrebbenés nélkül elveszi tőlük a normális élet lehetőségét. Mondhatná azt, hogy amikor megalakul az ellenzéki kormány első dolga lesz visszatérni a svájci indexáláshoz és áttekinteni a rászorulók, az öregek és a nyugdíjasok helyzetét, hogy emberhez méltó módon tudjanak élni, legalább részben visszakapják az államtól azt, amit a Fidesz tíz éve folyamatosan elvesz tőlük. Két millió nyugdíjas lesné a szavait!

Időszerű lenne végre az ellenzéki politikusoknak szép magyar beszéd tanfolyamokat indítani. Politikai marketing szakemberek elmagyarázhatnák nekik, hogy mit és hogyan kell megfogalmazni. Szíves figyelmükbe ajánlom az Alelnök című, Dick Chaneyről készült amerikai film vonatkozó részeit (haláladó, klímaváltozás). És nem mellesleg az sem lenne hiábavalóság, ha azonos kérdésekben azonos tartalmú nyilatkozatokat tennének, nem beszélnének összevissza, ahogy éppen eszükbe jut. Ma egyelőre még úgy tűnik, hogy minden politikában érdekelt illető számára a legnagyobb öröm az, ha ŐT megkérdezik és Ő elmondhatja, hogy Ő mit gondol egy adott dologról.

Mielőtt bárki is szemrehányást tenne, hogy mit lázítok én itt az összefogás ellen, kérem gondolja át alaposan, miről is szól ez az írás. Arról szól, hogy hogyan lehetne valóban egységessé és ütőképessé tenni az ellenzék választási fellépését, vonzóvá és kívánatossá tenni győzelmét a 2002-es választásokon.

A minap néztem egy riportot. Egy idős embert kérdeztek, hogy szavazna-e az ellenzékre. Az öreg kis gondolkodás után annyit mondott: Nem hiszem, hogy fel lennének készülve a kormányzásra (mellesleg ezt sulykolja a Fidesz hónapok óta az emberek tudatába), hiszen még ígérni se tudnak. Mitől lennének ők jobbak annál, mint ami most van? Meg tudja nekem mondani valaki?

 

Címkép: A Zóna képe.