Január 6-ig Trump még trükközhet

Posted by

David Ignatius
>Nem akarom meghúzni a vészharangot, de el kell ismerni, hogy az Egyesült Államok a veszélyzónában lesz egészen addig, amíg január 6-án hivatalosan nem hagyják jóvá Joe Biden választási győzelmét. Egy esetleges hazai vagy külföldi zűrzavar ürügyet adhat Trump elnöknek, hogy ragaszkodjon a hatalomhoz.
Valószínűtlen, hogy megvalósul ez a fenyegetés, bár magas rangú tisztviselők, akik a múltban támogatták Trumpot úgy vélik, hogy az elnök átlépheti hatalmának alkotmányos korlátait.  Úgy vélik, hogy a Trump-hívek kampányt kezdhetnek, amelynek célja az otthoni zavargások és esetleg a külföldi konfliktusok felhasználása saját érdekeik érvényesítése érdekében.
Január 6-a lesz az a nap, amikor a kongresszus két háza hivatalosan is újraszámolja a december 14-én tartott választói kollégium szavazását, amelyet Biden 306–232-re nyert. A jóváhagyásnak csupán formális eseménynek kellene lenni, de egy kétségbeesett Trump még most is azt követeli, hogy a képviselőház és a szenátus republikánusai támadják meg az eredményt, és blokkolják Biden győzelmének ezt az utolsó, kötelező érvényű megerősítését a beiktatás napja előtt.
Trump utolsó kampánya szinte biztosan kudarcot vall a kongresszusban. A nagyobb veszély az utcákon van, ahol a Trump-párti erők már-már káosszal fenyegetnek. A „Women for America First” elnevezésű Trump-párti csoport engedélyt kért egy január 6-i washingtoni tüntetéshez, és Trump már veri is a tamtamot: „Nagy tiltakozás DC-ben, január 6-án. Legyen ott, vad dolog lesz! ”
A kormánytisztviselők attól tartanak, hogy ha terjedni fog az erőszak, Trump  az úgynevezett Insurrection Act-re (felkelési törvényre) hivatkozva mozgósíthatja a katonaságot.  Ezután Trump a „katonai opciót” felhasználhatja a november 3-i választások újbóli lebonyolítására az “ingadozó”államokban, miként Michael Flynn, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója javasolta. Trump „felhasználhatja a katonai opciót, és ezeket az államokat katonai irányítás alá helyezheti, és  megismételtetheti a választásokat” – mondta Flynn a Newsmaxnak egy december 17-i interjújában.

Minden ilyen akció helyszíne a Pentagon lehet. A közelmúlt néhány szokatlan lépése azt sugallja, hogy a Trump-párti tisztviselők mozgósíthatják a számukra kedvező hatalmi erőket.  Christopher C. Miller megbízott védelmi miniszter kabinetfőnöke, Kash Patel  december elején „hirtelen” hazatért egy ázsiai útról – írja a Fox News tudósítója, Jennifer Griffin. Patel nem adott magyarázatot, de december közepén Trump beszélt arról a lehetőségről, hogy Patel lépne Christopher A. Wray FBI igazgató helyére. Ez nem történt meg, Wray továbbra is hivatalában maradt.
Egy másik furcsa Pentagoni machináció volt az a javaslat, amelyet Miller december közepén tett.  Ez leválasztaná a Nemzetbiztonsági Ügynökséget, amelyhez az ellenséges titkos kódok feltörése is tartozik  az amerikai kiberparancsnokságról (U.S. Cyber Command). Mindkettőt jelenleg Paul Nakasone tábornok vezeti. Ez a javaslat a kétpárti kongresszusi ellenállás miatt összeomlott. De miért javasolták Trump lojalistái az NSA-Cyber Command leválasztását? Egyes tisztviselők feltételezik, hogy a Fehér Ház új személyt nevezne ki a Nemzetbiztonsági Ügynökség élére. Talán Ezra Cohen-Watnickot, a Pentagon hírszerzési tevékenységeinek felügyeletével nemrégiben megbízott fiatal konzervatívot.

Ha ellenőrzik az NSA-t és az FBI-t, a Trump-csapat rendkívül érzékeny információkat hozhat nyilvánosságra a Trump által elrendelt 2016-os, Oroszországot érintő vizsgálatról. John Ratcliffe, a nemzeti hírszerzés igazgatója a választások előtt már megpróbálta kiadni ezt az érzékeny hírszerzési anyagot, annak ellenére, hogy a hírszerzés vezetői tiltakoztak mondván, hogy ez súlyosan károsíthatja az Egyesült Államok nemzetbiztonságának érdekeit. Trump akkor visszavonult – többek között William P. Barr akkori főügyész nyomására.
Trump utolsó hetei amúgyis zűrzavarosak lesznek a hivatalban a külföldi helyzet veszélyei miatt. Az Irán támogatotta milíciák múlt vasárnap több mint 20 rakétát lőttek ki az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének területére. Ezek közül körülbelül kilenc érte el körzetet, de nem követelt amerikai áldozatot. Az Egyesült Államok sürgős, magasszintű hivatalos és magánüzeneteket küldött Teheránnak, figyelmeztetve minden további provokáció következményére. A legkeményebb Trump december 23-i tweetje volt: „Ha megölnek egy amerikait, Irán lesz a felelős. Gondold át.” A Külügyminisztérium és a Pentagon tisztviselői szerint Trump fenyegetése – valós.
Egy  másik konfliktus időpontja január 3-a lehet. Ez a nap az évfordulója annak, hogy az Egyesült Államok megölte Kasszem Szoleimani vezérőrnagyot, az iráni külső hadműveletek (a Kudsz) vezetőjét és Abu Mahdi al-Muhandisz milicia parancsnokot. Egy új ellenségeskedés, Trump utolsó hivatalban töltött napjaiban, közvetlen konfliktust jelentene Amerika és Irán között.
Az Egyesült Államokban a demokratikus átmenetre vonatkozó remények megőrzésének hősei, ironikus módon, a bátor, elvhű republikánusok voltak: az állami és szövetségi bíróságok bírái, köztük a Trump által kinevezett Legfelsőbb Bíróság bírái,  államtitkárok és a választási megfigyelők. Bár kiábrándítóan kevés volt köztük a republikánus párt  szenátora és kongresszusi taga, de közéjük tartozott, Trump belső körének néhány olyan tagja, mint Pat Cipollone, a Fehér Ház tanácsnoka, aki a hírek szerint ellenállt Trump bomlasztó terveinek. Mindannyian különböző módon álltak ki a jogállamiság mellett.
Remélhetőleg így lesz most is. És konfluktus nélkül telik el az a néhány nap, ami január 6-ig hátra van.

The Washington Post írása