Az ember, aki Inverznek hívta a kutyáját

Posted by

Simkó János
>„Éppolyan marhaság azon panaszkodni, hogy az emberek önzők és álnokok, mint azt kifogásolni, hogy a mágneses tér nem növekszik, amíg az elektromos tér görbülettel nem rendelkezik.”(Neumann János)

1903. december 28-án született Neumann János, akit a Financial Times 1999-ben az Évszázad Emberének nevezett.
„Ki is volt Neumann János. Wiegner Jenőnek és Szilárd Leónak is tulajdonítják a következő szellemes mondást. Valaki ugyanis megkérdezte Amerikában, hogy miért is született annyi zseni Magyarországon a század elején, a válasz az volt:
“Nem értem a kérdést. Valóban nagyon sok tehetséges magyar ember volt ebben az időben, de zseni csak egy: Neumann János.”
*
„Jómódú zsidó bankár családból származott, és nem csak a magas színtű oktatásáról, de a toleranciájáról is híres fasori evangélikus gimnáziumban tanult. Zürichben vegyészetet, Budapesten matematikát és fizikát, Berlinben matematikát, fizikát és filozófiát végzett.
Tanulmányait befejezve a tudomány akkori központjába, Németországba ment, ahol Göttingenben, Berlinben, Hamburgban kora nagy tudósaival dolgozott együtt. Korán kitűnt, hogy a problémákat nagyon gyorsan volt képes megoldani, egyesek szerint ez a képessége a mérnöki tanulmányaival függ össze, a zürichi műszaki egyetemen tanulta meg állítólag, hogy a problémák numerikus megoldására törekedjék. Lothar Nordheim mondta róla és David Hilbertről 1924-ben Göttingenben:
“Hilbert ‘lassú felfogású’ volt, Neumann viszont ‘a leggyorsabban gondolkodott mindazok közül, akiket valaha ismertem'”.
*
1930-ban ment először Amerikába, vendégprofesszornak hívták a pricetoni Egyetemre, 1933-ban elfogadta – sok más Németországból a nácik elől menekülő, zömében zsidó tudóssal együtt – az ismételt felkérést és 30 éves korában az USA legfiatalabb kinevezett professzoraként véglegesen Amerikában telepedett le, ahova a családját is magával vitte.
A számítástechnikával és az amerikaiak első számítógépével, az ENIAC-kal 1944-ben került kapcsolatba, amikor a Manhattan terv keretében nagyon sok numerikus számítást kellett elvégeznie, amihez gépet keresett. Az ismerkedés olyan jól sikerült, hogy 1945-ben már a princetoni Egyetem Felsőfokú Tanulmányok Intézetében az elektronikus számítógép program igazgatója.
A tárolt program elvét, nagyon egyszerűen lehet megfogalmazni: a korábbi gépek külön adat- és programtárolóit egy tárban fogta össze. Az elvet a szükség teremtette meg, megoldást keresett arra, hogyan lehetne a számítógépeket gyorsabban programozni. Ez a megoldás annyira jól sikerült, hogy még ma is a világ valamennyi számítógépe ezen az elven működik. (…)
Neumann előrelátását és mély humanizmusát mutatja, hogy a Neumann-elvet sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért hogy ezt megakadályozza – ugyanis történtek kísérletek, hogy ezt mások megtegyék – az elvet egy publikációjában nyilvánosságra hozta, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt mondta, hogy a számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada, ezért mélyen ellene volt annak, hogy ebből egy vagy két ember hasznot húzzon vagy üzletet csináljon.
Azóta megváltozott a világ, a számítástechnika és a számítógép a világ legnagyobb üzlete és az emberek életét, körülményeit lényegesen befolyásoló eszköz lett, amiről nem szabad elfelejtenünk, hogy a megalkotásához talán az egyik legnagyobb “építő-követ” hazánkfia, Neumann János adta.
A Neumann-elv a Magyar Örökség része. „
(Kovács Győző, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alelnöke.)
*
„Volt egy szeminárium Zürichben felsőbbéves hallgatóknak, ahol tanítottam, és Neumann az osztály tagja volt. Egy bizonyos tételhez értem, és azt mondtam, hogy nincs bebizonyítva, valószínűleg nehéz lehet. Neumann nem szólt semmit, de öt perccel később felemelte a kezét. Mikor magamhoz hívtam, odament a táblához és elkezdte írni a bizonyítást. Akkor kezdtem el félni Neumanntól.”
(George Pólya (Pólya György), How to Solve It)
*
„Az emberek csak azért gondolják, hogy a matematika nehéz, mert még nem döbbentek rá, hogy az élet maga milyen bonyolult.” (Neumann János)
*
„Két kerékpáros távolsága 40 km és mindkettő 20 km/óra sebességgel hajt a másik felé. Egy légy elindul az egyik fiú orráról 30 km/óra sebességgel átrepül a másik fiú orrára, azután vissza az előzőére, ott leszáll, de rögtön továbbindul újra a másik felé. Így röpköd oda-vissza amíg csak a két biciklista nem találkozik. Mekkora a légy által megtett teljes úthossz?” – Ez a tanulmányi versenyek kedvenc feladata, aminek fizikus megoldása a következő: a biciklisták nyilván egy óra múlva találkoznak. A légy egy óra alatt 30 km-t tesz meg. Amikor a feladatot elmondtam Jancsinak, ő pár másodpercig lábujjhegyen hajlongott, majd kibökte –„30 km.” — Mire én: -„Miféle trükköt? Csak egy végtelen sor összegét kellett kiszámítanom!” (Wigner Jenő – Neumann iskolatársa és barátja)
*
„Az agy nem a matematika nyelvét használja.”
(Neumann János)
*
Teller Ede tréfásan így jellemezte Neumann János képességét:
1) Neumann János bármely állítást be tudott bizonyítani.
2) Bármi, amit Neumann bebizonyított az úgyis van.
*
„Ha valaki fölvetett egy problémát, és Neumann nem adott rá rögtön egy megoldást, akkor az a probléma megoldhatatlan. (Fred Reines, Nobel-díjas fizikus)
*
Neumann János nevéhez fűződik a „játékelmélet” megteremtése (minimax elv, 1928) – melyet Morgensternnel készített el. Az elméletet az USA nemzeti kártyajátéka, a póker elsajátítása, a játék általános elmélete alapján fogalmazták meg. A koreai háború idején például ennek az elméletnek a kiértékelése volt az oka, hogy az USA nem támadta meg Kínát.
*
Neumann matematikus voltát kutyája neve is tükrözte: az ebet Inverznek hívták.