Bevezetik a keresztet a magyar reformátusok?

Posted by

Phil Melanchthon

>Talán még azok is, akik csak felületesebb ismeretekkel rendelkeznek a katolikusok és reformátusok hitgyakorlásának különbségével kapcsolatban, kapásból fel tudják idézni, hogy a hazai református templomok tetején kereszt helyett csillag vagy kakas látható. A kereszt vagy feszület tipikusan nem jelenik meg a legnagyobb hazai protestáns felekezet templombelsőiben sem, továbbá nem jellemző, hogy a hívek nyakában ékszer emlékeztessen Jézus Krisztus halálára és feltámadására. Lehet, hogy több, mint 450 év után nagy arculati változás előtt állnak a reformátusok?

Bogárdi Szabó István, leköszönő dunamelléki püspök mindenesetre az utána következő zsinatra (legfőbb egyházi döntéshozó testület) bízza, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg, „amelyekkel hozzásegítik a református hívőket és gyülekezeteinket, hogy a kereszt jelének elhelyezése többé ne afféle huszárcsíny legyen a képzelt, de valójában nem létező purizmussal szemben”.

Az újjáépülő Ráday utcai református ingatlan tervrajza

 

Balogh Zoltán, a Bogárdi Szabó helyébe lépő megválasztott püspök, korábban az emberi erőforrások minisztere, ebben a témában is átvette a „váltóbotot”. Nemrég megjelent cikkében támogatólag idézi Bogárdi Szabó javaslatát, és azt a „keresztért folytatott világméretű küzdelem” kontextusába helyezi, ellenpontozva egy olyan esetet, amikor Berlinben egy helyreállított történelmi épületre nem helyezték vissza a keresztény jelképet. Balogh azt is hangsúlyozza, hogy a keresztnek a nyakban és a „vállon” való együttes hordása tesz a názáretihez tartozóvá. A közelgő változást előlegezheti meg az is, hogy a tűzesetben megsérült, budapesti Ráday utcai református épületegyüttes (amely kollégiumnak és egyházkerületi székháznak ad helyt) 2022-re esedékes újjáépítéséről közzétett tervrajzokon is megjelenik a kereszt (lásd fenti kép).

cultura-bethlen-kata-kicsi_1.jpg
Árva Bethlen Kata, kereszt nélkül

 

Felvetődik a kérdés, hogy miért nem használták a magyar reformátusok ezidáig a keresztet (a világ protestánsai közt is egyedülállóan)? Békesi Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának docense arra világít rá, egyrészt a magyarok által követett helvét reformáció „szakított az oltárképek, szobrok, ereklyék használatával. Azok ugyanis térdepelésre, imádatra, olykor csókolgatásra indították a hívő embereket, ezt pedig a Szentírás bálványimádásnak tartja”; másrészt Magyarországon az elnyomó császári hatalom is hangsúlyosan használta a keresztet az ellenreformáció során. Idézi Árva Bethlen Kata XVIII. századi erdélyi írónőt, aki a neki felajánlott keresztet ezzel a kijelentéssel utasította el: „Ennek a kis réznek nem láthatom által, mi hasznát vehetném.” Békesi Ravasz László, XX. századi püspök nyomán azt is kiemeli hogy a reformátusoknál az istentisztelet legfőbb vonása a szellemiség. „Ennek következménye pedig az, hogy a kereszt teljesen átszellemiesült. (…) A kereszt nem tárgyként, hanem életprogramként vált jelentőssé. A kereszt nem kőbe, fába, fémbe, hanem az emberi szívbe lett metszve (..).”

A kereszt megjelenítésére, viselésére vonatkozó felvetés abból a szempontból mindenképpen indokolt, hogy a reformáció-ellenreformáció korszakához képest teljesen más a helyzet ma. A szekularizált világban a hit vizuális, szimbolikus megjelenítése tényleg felérhet hitvallással egyes szituációkban (más esetekben viszont a reformátorok aggályai jogosak maradhatnak). Ugyanakkor a javaslat indoklása kapcsán kérdéses, hogy az igény mennyire a hitgyakorló reformátusok köréből ered. Úgy tűnik, inkább az Alaptörvény által is védett „keresztény kultúra”, valamint a keresztény külpolitika (mint például az üldözött keresztényeket támogató Hungary Helps Program) narratíváival áll összefüggésben.

Mindenesetre nem biztos, hogy hamar döntés születik a kérdésben, amelyben a zsinatnak is tanácskoznia kell. Például az új református énekeskönyv megalkotásáról 2009-ben született zsinati határozat, a megjelenésre viszont 2021-ben kerül sor, még úgy is, hogy 80%-ban változatlan marad.