Együtt a család

Posted by
Gellért András
>Péter vezet. A kisbuszt csak ő tudja vezetni. Nem is merné átadni a volánt senkinek. Meg hát, kinek is adná? A gyerekeknek? A felesége testvérének? Nincs is jogosítványa. Netán az unokatestvérének? Vagy az özvegyen maradt Böske néninek? Ugyan. Idén tavasszal már voltak Dombrádcserkén, most mennek másodszorra. Látogatóba. Nem nagy távolság. Három óra alatt ott lesznek. Délután fordulnak is vissza. Böske néninek különösen fontos ez út. Ki tudja, jövőre ott lehet-e még a 12 személyes Wolkswagen Multivanban. Péter az örökségéből vette a sötétkék transportert, de Böske néni is adott bele egy keveset. Jobban megéri ha együtt jönnek, egy autóval.
A fél távot már megtették. A gyerekek végre elaludtak. Az utazók most mernek beszélni. Nem hangosan, csak annyira, hogy a hátul ülők is hallják a többieket, de a gyerekeket mégse ébresszék fel.
Nincsenek titkok, kibeszéletlen családi történetek. Emlékek vannak csupán. Az utolsó szép és szabad karácsonyról. A szeretetre vágyó nagyszülők öleléséről, a mindig szenvedélyes és harsány Gyula csókjairól, a gyerekek arcának simogatásáról. És persze az elmaradhatatlan halászléről, valamint Irén mama leírhatatlanul finom mákos bejglijéről. Tamáska két rúddal is evett.
Péter meghatódva gondol arra az estére. Hányan is voltak ott huszonnegyedikén? Harmincan biztosan, de lehet, hogy negyvenen is ültek az asztalnál…persze, Tibi a barátnőjével együtt hazajött Liverpool-ból. A szomszédtól kértek kölcsön két széket, csak hogy nekik is legyen helyük az asztalnál. Mekkora szerencséjük volt, mert Angliát egy ismeretlen, agresszív Covid vírusmutáns miatt lezárták, de ők még az utolsó órában, az utolsó komppal be tudtak hajózni Franciaországba, onnan vonatoztak Pestig, aztán átszállással Dombrádcserkéig.
Kedves fiú a Tibi, szorgalmas. Kint szobafestőként dolgozott. Nagyon akarta az utat.
Péter lassít, majd leparkol. Behúzza a kéziféket, nyitja az ajtót. Megérkeztek. Némán kiszállnak a buszból. Dezső a kapunál várja őket. Megy elől. Mutatja az utat. Ő intézett mindent. Péter megköszöni a munkáját. Tényleg szépen dolgozott. Nem lett hivalkodó egyik sem. Tibi és a barátnője vannak a legszélén, mellette Gyula, Tamáska, egy sorral beljebb a többiek. Középen pedig Irén mama és István papa. Együtt a család. Mint tavaly karácsonykor. Péter szerint Gyula sírköve lett a legszebb. Fekete gránit.