Derűs kísértetjárás

Posted by

Miklya Luzsányi Mónika: Cília árnyai (újraolvasó)

H. Móra Éva

>Nehéz olvasásra bírni a tiniket. Különösen az ünnepek közeledtével jelent ez még nagyobb gondot: az igényesebb szülők nem adják fel, lázasan keresgélnek, milyen könyvet adjanak a kiskamaszok kezébe, amit el is olvasnak, ami ugyanakkor igényes irodalom is. Valami „tuti tippet” keresnek.

Ilyen tuti tipp Miklya Luzsányi Mónika ifjúsági regénye. A Móra Kiadó „pöttyös” sorozatában jelent meg még 2017-ben – a mai nagymamák korosztályának szívmelengető emlékei vannak a pöttyös könyvekről –, s három év múltán is jó elővenni. Ízig-vérig mai történet. A műfajból következik, hogy diákok a főszereplői, s ha diákok, nyilván központi szerepet kap az iskola.

Valljuk be, csemetéink a hétköznapokban nem mindig gondolnak pozitív érzelmekkel a felelések, dolgozatok színhelyére, de ebben a történetben másról van szó: el akarják venni tőlük az iskolát! Illetve összevonni más intézményekkel, egy másik épületben. Ráadásul egy olyanban, amelyik legnagyobb vízilabda-ellenfelük anyaiskolája. Mert ezeknek a gyerekeknek életét áthatja a sport: a sulin kívül az uszodában zajlik napjaik további – számukra fontosabbik – része. Mostani igazgatójuk egyben szeretett pólóedzőjük is. Őt is nyugdíjazni akarják, s a három iskolából összevont vízilabdacsapat élére pedig az örök ellenfél ellenszenves edzője kerülne.

Ismerős, ugye? Hány iskola tanulói, tanárai élték át mindezt az elmúlt években! Itt azonban szó sincs észszerűsítésről, gazdasági szempontokról, napnál is világosabb a kisváros polgármesterének szándéka: a Nádossyból, ebből a több évszázados műemlék iskolából turistacsalogató wellnessközpontot akar létrehozni. Figyeljük csak: „…mániája volt a város felvirágoztatása, csak azt nem tudta pontosan, hogy mit kell tennie az ügy érdekében. Annyit látott tisztán és világosan, hogy neki fő helyet kell elfoglalnia a felvirágoztatásban. A lehető legfőbb helyet.” De ismerős ez is…

A diákok pedig megvédik iskolájukat. Ez a történet fő szála, de persze ez nem elég egy lebilincselően izgalmas, de ugyanakkor érzelmes – és humoros! – regényhez. A címszereplő leányzó magányosan barangol a hajdani kastély minden zegében-zugában, még a titokzatos és félelmetes kriptát is úgy ismeri, mint a tenyerét. Szellemekkel társalog, emiatt mindenki kótyagosnak tartja. Lassan-lassan bontakozik ki vonzalmuk az egyik pólós fiúval. Ilyen finom, valódi kamaszos zavar süt a sorokból: „Cília lehajtotta a fejét, és Kárónak is hirtelen valami baja lett a cipőjével, mert meg kellett igazítania.” Ahogy az lenni szokott, egy időre hátat fordítanak egymásnak. Később Cília kulcsfigura lesz majd a kastély rejtélyeinek megoldásában, ezekkel beigazolódnak a szintén kissé megszállottnak tűnő, de precíz, alapos és nagy tudású muzeológusnő kutatásai, hipotézisei.

De mindeközben ki-ki vívja a saját harcát a saját területén: az uszodában az edző nélkül maradt csapat az új, zsarnokoskodó edzővel; a leváltott igazgató-edző a távoli Amerikában a kastély elszármazott örökösei után kutatva, a családokban az olykor értetlen szülők makacs, elveikhez hű gyerekeikkel, és így tovább. Elhallgatott családi titkokra, hajdanvolt tragédiákra is fény derül, és persze – sejthető – a végére összefutnak a bonyolultan szövődő szálak, és szépen ki is simulnak.

Különös világot teremtett az író. Egyrészt nagyon is valós világot; nagy emberismerettel rajzolja meg, de olykor kellőképpen eltúlozza, karikírozza a figurákat: a harácsoló, törtető, minden értéket sárba tipró polgármestert; a hasonlóan karrierista, semmitől se visszariadó új edzőt; a nagy szerelemről ábrándozó, vénkisasszony muzeológusnőt; a sziporkázóan tehetséges, nagy hírnévre vágyó pirotechnikust; az agyonhajszolt, csak munkájuknak élő szülőket, és azokat a szülőket is, akik „csak jót akarnak” gyermekeiknek – csak éppen nem figyelnek a vágyaira. És persze a gyerekeket is, az összetartó pólócsapatot, az egymást segítő osztálytársakat, barátokat. Jó róluk olvasni. Jó néha gyönyörködni a romlatlanságukban.

A valós világ ellenpontja pedig ez a különös, romantikusan kalandos múltbéli történet, a nagy törökverő, Nádossy Akarattyán és családjának históriája, amely át- meg átszövi a diákok jelenkori mindennapjait. Egyedül Kopélia, a muzeológusnő tudja – és általa mi, olvasók is –, hogy Nádossy kapitány közel sem volt annyira pozitív alakja a történelemnek, mint ahogy a legendák tartják. Az ő kutatásai és Cília egyéni tapasztalatai lassan közelítenek egymáshoz, majd összeérnek: lelepleződnek a rejtélyek, minden kérdésre megszületik a válasz.

Érdemes szót ejteni a könyv stílusáról is. Színes, gazdag nyelvi világ ez. Úgy tud mai lenni, úgy építi be a szövegbe például a szlenget, hogy természetes tud maradni. Egy másik apró példa: korunkra jellemző nyelvi lelemény a sütőipari üzem Coo-vász elnevezése. Külön színt jelentenek a romákról írva Rézi mama vége-hossza-nincs mondatai, s a roma pólósok nevei: Balogh Rodrigó, Lakatos Tiágó… (Ezek a fiúk lesznek majd a kibővített csapat legjobb játékosai, s igen jó cimboráknak bizonyulnak.) Leleplezően humoros az a részlet is, amikor az ügyvéd anyuka nem akarja, hogy lánya ilyenekkel járjon egy iskolába: „Milyenekkel? – kérdezett vissza élesen Blanka. Az ügyvédnő fején végigfutott az összes esélyegyenlőségi és kirekesztésellenes paragrafus, meg néhány rendelet a szegregáció megelőzéséről.” Ha a téma úgy kívánja, historizál: „A barátokat elűzte, a Várkápolnát bezáratta, a Klastromkertet magas kőkerítéssel vette körül, a kapujára pedig hét rézvörös lakatot és tizenkét vaspántot tétetett, hogy senki többé a lábát be ne tegye az elátkozott kertbe.

Végigizgulva és végigszórakozva a regényt, észre se veszik a kamaszok, micsoda értékekről, hagyományokról esett itt szó, milyen hangsúlyt kapott a múlt megbecsülése. Jó és rossz harcában természetesen a jó győz – mégis: cseppet sem didaktikus a történet.

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika: Cília árnyai
Pöttyös könyvek sorozat
Bölecz Lilla rajzaival
Móra Könyvkiadó, Budapest, 2017
336 oldal, teljes bolti ár 2499 Ft,
kedvezményes ár a mora.hu-n 1200 Ft
ISBN 978 963 415 7465

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Cília helyes lány, és töriből is zseniális. Csak egy kicsit habókos. Vagyis nagyon. Mert mi mással lehetne magyarázni, hogy állítása szerint néha egy fejetlen szellemmel társalog? Ám akármilyen fura is Cília, most szükség van rá meg az eszére, különben bezárják az iskolát – a hajdani Akarattyán-kastélyt –, és wellness-szállodává alakítják. A hatalmaskodó polgármesterrel nemcsak Cília száll szembe, hanem a suli markos vízilabdacsapata is, köztük Káró, a kiváló gólvágó, aki egyáltalán nem tartja bolondnak Cíliát, sőt rajong érte.
A szórakoztató kísértethistóriában nyüzsögnek a szellemek, évődnek a szerelmesek, és még a Nárcisszusz lovagrend titkára is fény derül.

Az Olvass bele A KULTÚRAKIRAKAT írása
%d bloggers like this: