Lássuk a »háttérhatalmat«…

Posted by

Soros György: A nyílt társadalom védelmében

Bogárdi Iván

>Vannak normálisan gondolkodó felnőtt emberek, akik nem hisznek a mesékben. Magamat is közéjük sorolom. Ezek az emberek döbbenten és felháborodással figyelik Soros György démonizálását. Gyakran hangoztatják egyes körökben, hogy Soros túlságosan befolyásos, hogy túl sokan hallgatnak rá és hogy sok mindenben vagy akár semmiben nincs igaza. Ezekkel az állításokkal lehetne vitatkozni, de vita helyett középkori ördögűzés folyik.

Aki mesebeli főgonosz varázslót lát benne, valószínűleg kezébe se meri venni A nyílt társadalom védelmében című, most megjelent válogatást Soros György tanulmányaiból és beszédeiből. Tovább megyek: valószínűleg ezt a könyvismertetőt sem meri elolvasni, nehogy Soros káros sugárzása megfertőzze. Viszont a szerzőnek a gyűlöletkampány olyan reklámot csinált, hogy a kíváncsiság (talán mégis) legyőzi a szent borzadályt.

Mivel vita helyett csupán állítások, pontosítsunk: hamis állítások röpködnek a politikai légtérben, úgy láttam leghasznosabbnak, hogy a könyvben ezeknek a cáfolatait keresem. Íme, lássuk, mit nem mond Soros.

#1. „Nyílt társadalom” Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a címben említett „nyílt társadalom” nem az országhatárok megnyitásáról szól, ahogy azt manapság sokan képzelik. A „nyitott társadalom” elméletét Karl Popper, a fasizmus elől menekülni kényszerülő osztrák filozófus dolgozta ki. Ennek ellentéte – megfogalmazása szerint – a historicizmus, ami mindenféle totalitarizmusra (de különösen a fasizmusra, kommunizmusra) jellemző. A diktátorok azt állítják magukról, hogy valamiféle történelmi küldetésük van, és mindent átfogó ideológiával ígérnek utópisztikus világot. A kommunista rendszer a hermetikusan elzárt határokkal, pártállami sajtójával, a külföldi műsorszórások zavarásával fojtogatóan zárt volt – ennek ellentéteként fogalmazta meg Soros György a nyílt társadalom elméletét, aminek megvalósítását a rendszerváltás tette lehetővé.

Aktuálissá teszi a nyílt társadalom védelmét, hogy ez már nemcsak ideológiai-politikai kérdés, nem csak a szabadság a tét, hanem civilizációnk túlélése is. A küldetéses diktátorok kezében atomfegyver van. Észak-Korea nukleáris hatalom lett. „A nukleáris háború fenyegetése annyira szörnyű, hogy hajlunk arra, hogy ne vegyünk tudomást róla. Ám ez a fenyegetés nagyon is valós. Az Egyesült Államok egy nukleáris háború felé halad azzal, hogy nem hajlandó elfogadni, hogy Észak-Korea nukleáris hatalom lett.” Szerencse, hogy Trump csillaga leáldozóban van, mert az egész világot veszélyeztette személyes kakaskodása Irán és Észak-Korea vezetőivel. A klímaváltozás tagadása hasonlóképpen hatott.

„A »nyílt társadalom« kifejezést az olyan társadalmakra használom, amelyekben érvényesül a jog uralma, szemben egyvalaki uralmával; ezekben a társadalmakban az állam szerepe az emberi jogok és az egyéni szabadság védelme. Személyesen azt is gondolom, hogy a nyílt társadalomnak különösen oda kell figyelnie azokra, akik diszkrimináció vagy társadalmi kirekesztés áldozatai, ahogy azokra is, akik nem tudják saját magukat megvédeni.”

Két évvel ezelőtt tartott beszédében Soros a közösségi médiaóriások jelentette veszélyekről is beszélt. A szabad elméjüktől megfosztott embereket „könnyű manipulálni. Ez nem a távoli jövő veszélye… Ám még egy ennél is riasztóbb veszély tűnt fel a horizonton. Szövetség jöhet létre az autoriter rezsimek és az ilyen hatalmas, adatgazdag IT-monopóliumok között, ami összehozza a születőféleben lévő vállalati szintű megfigyelési rendszereket az állami megfigyelés már nagyon is jól kialakult rendszerével.”

#2. Spekuláns? Mindenki spekulál, ki rosszul, ki jól. Soros leírja, ő hogyan:
„Piaci résztvevőként találgatok, és a találgatásaimat megpróbálom cáfolatoknak kitenni. Feltételezem, hogy a többi piaci szereplő is így jár el, akár tudnak róla, akár nem. A várakozásaik hasznosan összegződnek a piaci árakban. Ezért a várakozásaimat összehasonlíthatom az éppen aktuális piaci árakkal. A széttartásban profitlehetőséget látok. Minél nagyobb a széttartás, annál nagyobb a profitlehetőség. (…) Ha az árak viselkedése ellentmond a várakozásaimnak, felül kell vizsgálnom a hipotézisemet. Ha kiderül, hogy tévedek, elfogadom a veszteséget. Ha arra a következtetésre jutok, hogy a piac téved, növelem a tétet, minden alkalommal figyelembe véve a kockázatot, hogy időről időre tévedhetek.”

#3. Ellenség? Orbán Viktor „… szeretett volna a politikájának valamilyen személyes keretet adni, mintha a közte és köztem kialakult személyes konfliktusról lenne szó, és engem helyezett a kíméletlen propagandakampánya középpontjába. Magát a magyar függetlenség védelmezőjeként tüntette fel, engem pedig mint egy piszkos kezű deviza-spekulánst, aki a pénzét arra használja, hogy Európát – és különösen szülőhazáját, Magyarországot – elárassza illegális bevándorlókkal egy homályos, de mindenesetre nagyon aljas összeesküvés részeként.
Ez pontosan az ellenkezője annak, ami vagyok.”

#4. Migránsokkal akarja elárasztani Európát? „Mindig is azon a véleményen voltam, hogy a menekültek Európán belüli elosztása teljes mértékben önkéntes alapon kell, hogy történjen. A tagállamokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy nemkívánatos menekülteket fogadjanak be, és a menekülteket sem arra, hogy olyan országban telepedjenek le, amelyben nem szeretnének.
Európa migrációs politikájának a középpontjába az önkéntességet kell helyezni. Európának ezen túlmenően sürgősen el kell törölnie az úgynevezett dublini rendeletet, amely méltánytalanul nagy terhet rak Olaszországra és a többi mediterrán országra – annak összes katasztrofális politikai következményeivel együtt.”

Szorgalmazza a fejlődő országok segítését, ami azt eredményezheti, hogy egyrészt kevesebben akarnak onnan kivándorolni, másrészt akik mégis megteszik, már nem számítanak menekültnek, csak gazdasági kivándorlóknak – ezzel megszűnik a politikai menekülteknek járó emberjogi kötelesség.

#5. Az EU fölötti hatalom? „Kimondatlan előfeltevés, hogy az országok ugyanabba az irányba haladnak, bár különböző sebességgel. Ez jelenik meg az »egyre szorosabb unió« jelszavában, amit számos tagállam egyértelműen elutasított.
Ez a jelszó tarthatatlan. A »többsebességes Európa« helyébe a »több vágányon futó Európa« fogalmát kell helyezni. Ez sokkal több választási lehetőséget biztosítana a tagországok számára, és messze hatóan kedvező eredménnyel járna.”

Soros György nemcsak gazdag, hanem gazdag szellemű is. A kettő ráadásul összefügg. Nem lehet célom, hogy itt ismertessem egész gondolatrendszerét. Csupán annyit tehettem itt, hogy idéztem néhány számomra rokonszenves gondolatot. Talán nem mindenki számára cseng ugyanígy, de semmiképpen nem halljuk ki belőlük azt az ördögi kacajt, amivel néhány évvel ezelőtt kitapétázták országunkat. Soros Györgyöt tisztelik az egész világon. Az biztos, hogy nagyon befolyásos, de semmiképp sem az a sátáni figura, aminek beállítják. Ostobaság azt hinni, hogy ő irányítja a világot – vagy akarná irányítani. Akik most feketére festik, talán attól rettegnek, hogyha egy világméretű hatalom valósulna meg, sokan őt választanák emberséges, felelős és etikus tartása, intelligenciája miatt, és önként szavaznának elveinek követőire. De az ilyesféle „világhatalom” kialakulását Soros minden lehetséges módon igyekezne megakadályozni.

„A Nyílt Társadalom Alapítvány alapítójaként az életemet annak szenteltem, hogy küzdjek a mindent maga alá gyűrő, extrém ideológiák ellen, amelyek hamisan állítják, hogy a cél szentesíti az eszközt.”

Már maga Soros György is megírta az előszóban, hogy némelyik előadásának szövegét a könyv számára közérthetőbbé tette. A fordítás Felcsuti Péter közgazdász, bankár, nyugalmazott bankigazgató munkája és ennek köszönhetően a lelkiismeretesen tolmácsolt magyar változat a bonyolultabb gazdasági összefüggésekről szólva is áttekinthető.

Soros György: A nyílt társadalom védelmében
Fordította: Felcsuti Péter
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2020
224 oldal, teljes bolti ár 3600 Ft,
téli akciós ár a kiadónál 1800 Ft,
e-könyv változat 1990 Ft
ISBN 978 963 517 0937 (papír)
ISBN 978 963 517 1088 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Amikor Soros György 1979-ben létrehozta alapítványát, célja a nyílt társadalom előmozdítása volt. Később a Szovjetunió és a hozzá hasonló elnyomó rezsimek összeomlottak, a nyílt társadalmak pedig fejlődtek. A 2008-as pénzügyi válsággal a trend megfordult, 2016 pedig újabb mélypontot jelentett az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban, előbbiben a Brexit, utóbbiban Donald Trump elnökké választása miatt.
A világhírű üzletember ebben a könyvében korábbi írásait gyűjtötte össze, amelyekben a nyílt társadalom védelmében megfogalmazott gondolatait tartalmazzák, közben megismerhetjük életútját és a filozófiáját is.

Az Olvass bele A KULTÚRAKIRAKAT írása
%d bloggers like this: