Kaltenbach Jenő ajánlja Csáki Judit bejegyzését, aki Stump András…

Posted by
 Kaltenbach Jenő
>Csáki ( Csaki ) Judit – “miután számos ismerősöm temeti a magyar jövőt, mondván, hogy merkel elárulta a magyar demokratákat, és tényleg hajmeresztően tájékozatlan értelmezések látnak napvilágot (amik nagy részéből tök világos, hogy kevesen olvasták el, mi van a jogállamiság-cuccban, pedig a gugli mindenki barátja, viszont sokan várták/várják, hogy majd az EU takarítja el nekünk ezt az aljas rablóbandát, ideteszem Stumpf András egyik kommentját, amely amúgy az eléggé gyöngén teljesítő független sajtó hangnemét és értelmezését is kiigazítja, olvassátok már el, és látni fogjátok, hogy Orbánnak semmi oka örömre.
Stumpf András:
Mindenki figyelmébe. Tordai Csaba kérdésemre szétszedte a 444-cikket, amely puhításként tálalta a dolgot. Érdemes elolvasni. Íme.
A kiszivárgott megállapodásban semmi olyan nincs, ami lerontaná a magát a parlamenti-tanácsi rendelettervezetet (vagy mert benne van eleve, vagy mert következik az uniós jogból/működésből, vagy mert a szokott uniós eljárásrend része)
1) “Csakhogy a mechanizmus használhatóságához kiegészítő útmutatók készülnek, amelyek jelentősen korlátozzák a szankciók érvényesítését.” – a cikkből nem derül ki, miben is korlátozzák. az útmutatót a Bizottság készíti, de egy útmutató a rendelet hatályát nem szűkítheti, mert nem uniós jogszabály. ilyen útmutatót rendszeresen ad ki a Bizottság más tárgykörökben is
2) “Magyarország és Lengyelország garanciát kapnak, hogy addig nem használják a mechanizmust, amíg az EU bírósága nem dönti el, hogy a törvény összhangban van-e az EU-s joggal.” – mivel a mechanizmus eleve a 2021-gyel keződő költségvetési ciklusra szól, a jelzett időtávon egyébként sem igazán alkalmazható, különösen az EU működési rendje mellett. jóváhagyott OP-k ki tudja mikorra lesznek eleve.
3) “A mechanizmus alkalmazásának lehetőségeiről kézikönyvet készít az Európai Bizottság, amelynek megírásakor figyelembe veszik a mostani alku szempontjait (lásd később), és a munka során egyeztetnek majd a tagállamokkal, így Magyarországgal és Lengyelországgal is.” – úristen, a tagállamokkal konzultáció lesz
4) ” Tanács a most következő csúcson kiad egy nyilatkozatot, amelyben hangsúlyosan előírja, hogy a mechanizmust kizárólag az EU-s pénzek elköltésének védelmében lehet alkalmazni. Ez az a pont, amit az Európai Parlament némileg kitágított. Az alapelv maradt, de olyan példák kerültek bele a szövegbe (például bíróságok függetlensége), amelyek alapján az EU-s pénzek védelmét tágabban is lehetett volna értelmezni, arra hivatkozva, hogy ahol nincs jogállam, ott nincs jó kezekben az EU pénze. A mostani megállapodás szerint csak akkor lehet a mechanizmusban foglalkozni például a bíróságokkal, ha konkrét sikkasztáshoz falaznak, kifejezetten EU-s pénzek esetében.” ilyet a parlament nem csinált, nem is csinálhatott, lásd a tanácsi-parlamenti rendelettervezet 3. cikk 1. bekezdését, ez van benne eleve (“1. Appropriate measures shall be taken where it is established according to Article 5 that breaches of the principles of the rule of law in a Member State affect or seriously risk affecting the sound financial management of the EU budget or the protection of the financial interests of the Union in a sufficiently direct way.”). az EU források védelme a jogalapja az egész mechanizmusnak
5) “Az alku alapján csak az EU-s jog által konkrétan szabályozott területekre vonatkozhat bármilyen jogállamisági vizsgálat, tiszteletben tartva a tagállamok saját alkotmányos berendezkedését.” – az EU-nak arra van hatásköre, ami a hatáskörébe tartozik, hm. valóban.
6) “Sőt! Ahol van más módszere az EU-nak betartatni a törvényeit, például kötelezettségszegési eljárással, ott nem lehet alkalmazni a mechanizmust.” ez a tanácsi-parlamenti rendelettervezet (10a) preambulumbekezése
7) “A mechanizmust lényegében csak az EU-s pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségekre lehet majd használni. A jogállamiság általános csorbulásának észlelésekor nem, ez kategorikusan benne van a szövegben. Az eljárásban bizonyítani kell, hogy az EU pénzügyi érdekei sérültek.” lásd fentebb, ez van a parlamenti-tanácsi rendeletben is
8) “A mechanizmust nem lehet alkalmazni a 2021 előtti kifizetésekre, azaz a már lekötött pénzeket és az eddigi kifizetéseket nem érintheti, csak a jövőben indított programokat.” fura, de az EU nem szokott visszamenőlegesen jogot alkotni-
9) “Amikor a Bizottság vizsgálódik, akkor felelősséget kell vállalnia minden megállapításáért, azaz nem hagyatkozhat más szervezetek jelentéseire, vizsgálataira. Kiindulhat belőlük, de az ottani következtetéseket a saját jogán is ellenőriznie kell.” úristen, ha leír valamit a bizottság, akkor ellenőriznie kell hogy az valós-e persze, ha valaki azt gondolta, hogy ha a transzok nemváltását ellehetetleníti a kormánytöbbség vagy bendabalázs iránymutatást ad a közmédia kormánypárti elfogultságára, akkor másnap egy brüsszeli hivatalnok megnyomja a gombot hogy NEM UTALUNK PÉNZT, akkor ahhoz képest tényleg felpuhítás lenne a megállapodás. akkor is, ha valaki azt gondolta, hogy mostantól föderáció az unió. de ha a tanácsi-parlamenti rendelettervezethez képest nézem, akkor csak annyi történt, hogy egy olyan politikai deklaráció született, ami megpróbálja kompromisszumként bemutatni a rendelettervezet és az uniós működés azon elemeit, amik egyébként is vannak.”
Címkép: EU távolságtartás. A Politico rajza