Szaladin és Châtilloni Raynald

Posted by
Szele Tamás
>Hát, látom, hogy páran azt mondják, rossz ember vagyok, mert ha bajba kerülne, bizony még B. Zsoltnak is adnék enni.
Elmesélek erről valamit.
Régen, nagyon régen, mikor még Izrael földjét Outremernek hívtuk, és keresztény fejedelmek meg templomos nagymesterek uralkodtak fölötte, nem is termett semmi a földeken, mindent elvitt a nagy háborúság, élt négy ember.
Az első közülük Guidó, Jeruzsálem királya. Jeruzsálem népét ez ügyben nem kérdezték meg, de hát őket már az első keresztes hadjáratban kiirtották az utolsó emberig.
A második Nagy Szaladdin, Egyiptom szultánja. Művelt és fortélyos ember volt. Kegyetlen is, ha a szükség úgy kívánta és kegyelmes, ha amúgy.
A harmadik Gérard de Rideford, a Templom Szegény Lovagjainak Nagymestere.
A negyedik meg a gonosz Châtilloni Raynald, antiókhiai fejedelem.
A konfliktus adta volna magát, Kukburi emír felrúgta a békeszerződést, és lemészárolta a La Féve vár teplomos helyőrségét, de nem emiatt tört ki. A Templom Rendje eléggé hozzá volt szokva addigra már ahhoz hogy a számlákat erős késéssel egyenlítik ki – de komoly büntetőkamattal, tegyük hozzá.
A baj abból lett, hogy Szaladdin seregei megtámadták Tibériás várát, ahol Rajmund tripoliszi gróf felesége, Eschiva grófné tartózkodott, hát segítségért is küldött.
A segítség megindult, a lehető legnyugatibb módon. Nehézlovasság, nehézgyalogság, a közel-keleti plusz negyvenkét fokban mi sem kellemesebb ötven-hetven kiló páncélnál, mire Hattin Szarvaihoz értek, táborozást kellett elrendelni, mert – vizük sem volt.
Szaladdin közben röhögött, a hátában a Genezáreti-tóval.
Hát sereget annyira ritkán vertek meg, mint ezt. Az utolsó erőfeszítéssel a Templom Lovagjai megpróbáltak áttörni, de egy szálig elfogták őket, nem is bántották, Szaladdin előtt ők derék emberek voltak ám.
Guidó király, Gérard de Rideford nagymester, Châtilloni Rajnald és több főnemes is fogságba esett. Guidót és Rajnaldot Szaladin elé vezették. Guidó szomjúságra panaszkodott, Szaladin ekkor adott neki egy pohár rózsavizet. Guidó ivott belőle, majd átadta a kelyhet Rajnaldnak. Ekkor Szaladin kihúzta kardját és lecsapta Rajnald fejét. Az arab hagyomány szerint ha egy foglyot étellel vagy itallal kínálnak, meg kell hagyni az életét. Azonban Szaladin nem adott engedélyt Rajnaldnak arra, hogy igyon a kehelyből.
Igaz ez?
Nem ez ÍGY nem igaz.
Egy ember fejének lecsapása aljasul nagy elszántságot igényel, és sok erőt, legyen bár a legélesebb damaszkuszi kardod is. Miért őrült meg ennyire a különben okosnak ismert Nagy Szaladdin?
Hát csak azért, mert a gonosz Châtilloni Rajnald korábban bizony rablógyilkosságokban is kitüntette magát. Bizony, nem csak az arabok mészárolták le a karavánokat, hanem az ilyen keresztény rablólovagok is. Az egyik karavánnal utazott a Nagy Szaladdin húga is. És hát a gonosz Rajnald meg is ölte, de előtte még mást is tett vele.
Aki azt mondja, hogy Szaladdinnak igaza volt, annak azt mondom, hogy ez így nem egyértelmű. A Közel-Keleten nincs igazság… Ő sem szerette, amit tett. Guidó királyt így nyugtatta:
“Királyok nem ölnek királyokat. Rajnald gonosz ember volt, megérdemelte halálát.”
Minden elfogott templomosnak megkegyelmezett, bort is adatott nekik, de nem itták jó kedvvel.
A Nagymestert természetesen leváltották, hiszen fogságba esett, de túlélte. Guidó király is túlélte, csak sok birtokát elveszítette, Szaladdin nagy szultán lett és szokás szerint valószínűleg megmérgezték: Keleten vagyunk. Mikor halála után felnyitották a kincstárát, csak pár dirham volt benne.
Hát akkor most, szerelmes felebarátaim, vegyük, melyik legyek én?
Az a Nagy Szaladdin, aki ital vizet ad a legyőzött ellenségének?
Az szeretnék lenni.
Az a Nagy Szaladdin, aki lecsapja a gonosz ellensége fejét?
Az szerintem ő sem szeretett lenni.
Guidó legyek, e néven Harmadik, Jeruzsálem királya? De hiszen már kineveztetek engem Szaladdinnak…
Rajnald meg nem bírok lenni.
Marad tehát, hogy én leszek szegény de Rideford nagymester.
Mert az a Szaladdin, amit tőlem várnak, nem, hogy én nem bírnék lenni: az igazi sem szeretett ilyennek mutatkozni.