Megépítették volna a csőszkunyhót

Posted by
Gábor György
>Sajnálom, de nekem legelőször most az jut az eszembe erről az egészről, amit Thomas Jefferson Párizsból írt Edward Carringtonnak 1787. január 16-án: „…and were it left to me to decide whether we should have a government without newspapers, or newspapers without a government, I should not hesitate a moment to prefer the latter.” Azaz:… és ha én hozhattam volna döntést abban, hogy kormányunk legyen újságok nélkül, vagy az újságok kormány nélkül, akkor egy pillanatra sem haboztam volna, hogy az utóbbit részesítsem előnyben.”
Ez csak azért jut az eszembe, mert talán ebből a történetből végre azok is felfogják, akik eddig nem tekintették igazi problémának, mit jelent a szabad sajtó, vagy annak szinte teljes hiánya, miért a Vaszily Miklós-féle hóhérkülönítményesek állandó bevetése, miért volt a legaljasabb galádság a Fidesz nevű zártkörű maffia részéről megszállni, gyarmatosítani, ellopni, lenyúlni, leradírozni és kinyírni a sajtó nekik nem konveniáló részét, s a közszolgálatnak nevezett pártszolgálatot is saját, jól megfizetett hamisítóipari hűbéreseivel teleültetni.
Azért, mert ha az, amiről érkeznek szép sorjában a hírek, idehaza esik meg, akkor legfeljebb annyi történt volna, hogy az odaérkező kormányszolidáris hatóság szépen megkéri az illetőt, hogy képviselő úr, legyen kedves visszahúzni a gatyáját, majd testének egy ellenkező részére szelíden csuklyát illesztett volna a szolgálni és védeni mindig kész Pintér-rendőrség, s az illetőt úgy távolítják el onnan, hogy mire magához tér a fehér portól, a lassú kijózanodás nyitányaként kettőt még felböfög, s a csuklya is lekerül fejének építményéről, s máris brüsszeli képviselőként tér magához. A sajtó persze kizárva, a nyilvánosság persze letojva, a padló felsuvickolva, a koszos gatyák mind összeszedve, s a talpig keresztény kormány már útnak is eredhet szentmisére vagy istentiszteletre, kinek-kinek épp hová van indíttatása. A többi nettó hazugság, rutin hülyére vétel, összeröhögés a kikapcsolt kamera árnyékában, s már csak a terepasztal power gombját kell megnyomni, hogy a cselédség engedelmesen kezdje el szélnek ereszteni a megszokott hazugságáradatát.
Orbánnak igaza van: Brüsszel és a nyugati világ menthetetlen, züllött, erkölcstelen, dekadens és gátlástalan. Mert ott nagy ívben tesz a rendőrség arra, hogy ki a képviselő, s ki nem, ott ezek nem védenek, s kiváltképp nem szolgálnak, hanem még egy kellemesen borzongós, alázatosan keresztényies, tejjel-mézzel folyó drogos szexpartiba is képesek belerondítani. De ez mind semmi, aztán még jön az újságíró, akit naná, hogy nem az M1-től, nem is az Origótól, de nem is a Pesti Srácoktól delegáltak, mi több, még a Magyar Nemzet sem jutott a brüsszeli bürokraták eszébe, hanem odatolja a képét egy félhülye belga (nyilván liberárja, még tán az orra is nagy, de büdösnek büdös), aztán nem megírja az egészet, úgy, ahogy az volt, hogy rohadna meg az ilyen mondatspekuláns! És akkor most mit fognak nagy ráfeccöléssel és mindent megmozgatva ezután eltussolni? Semmit! Hát normálisak ezek?
A brüsszeli képviselő és a magyar hatalmasságok két napon át hazudtak, s hazudnak még mindig. Ezek csak a lényeget nem tudják: hogy magánál a bűnnél nagyobb bűn az eltussolás, hiszen az újabb és újabb hazugságokat szül. Vesd össze Covid és társai.
Na, most már érthető, miért egészségesebb, keresztényibb, nemzetibb és jóval nagyobb jövőt sejtetőbb a magyar élettér (Lebensraum), mint a végvonagló, keresztényietlen, züllött és cinikus vadnyugat.
És csak megjegyzem: Rajk-per már csak azért sem lehetett volna Brüsszelben, mert ha elhangzott volna a paksi csőszkunyhó, akkor fogta volna magát néhány újságíró, odautazott volna, s láthatták volna, amit nem is láthattak, mert nem volt mit: tudniillik a paksi csőszkunyhót.
A Pesti Srácok, az Origo, a Magyar Nemzet és az M1 plajbászbajnokai ezzel szemben odamentek volna, s saját dolgos kezükkel húzták volna fel azt a csőszkunyhót, ha a vezérnek úgy kedves, hogy ami valójában nincs is, hát legyen.
Címkép: Domonkos Sándor képe a Tanú c. film forgatásán