Vallásgyalázók

Posted by
Hargitai Miklós
>Egy korábbi közéleti szereplő, aki első közfigyelmet keltő kulturális megnyilvánulásaként kalapáccsal akarta eljátszani ellenzéki újságírók ujjain az Örömódát – már csak ezért, a gázkamrázástól függetlenül is megszűnt a tisztességes magyar média számára létezni –, most éppen azzal próbálja menteni a végképp menthetetlent, hogy dobál egy kis sarat a MÚOSZ-ra. „Ha a gázkamra metaforáját felhasználni ízléstelen, megbocsáthatatlan, vállalhatatlan, akkor a Krisztus kereszthalálát meggyalázó Népszava-karikatúra, illetve annak az év karikatúrájává választása az ellenzéki újságírószervezet részéről micsoda?”
Tájékoztatásul – nem neki, mert vele nincs dolgunk, hanem a nyilvánosságnak –, Magyarországon vannak kormánypárti újságíró-szervezetek (ezt a magyar nyelvben kötőjellel írják amúgy, de a helyesírási hiba a legkisebb gond a fentiekkel), meg vannak jelző nélküliek, amelyek egyszerűen csak elvégzik a sajtószakma érdekvédelmét, ahogyan például a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is. A MÚOSZ-nak vannak kormánypárti és ellenzéki tagjai, a legtöbbjükről ezt nem is tudjuk, mert a magánügyük: nem a politikai világnézet köti őket össze, hanem a közös szakma, és az, hogy erről a szakmáról mit gondolnak.
A MÚOSZ nem választ továbbá „év karikatúráját”. A szóban forgó Kétfilléres díjat a MÚOSZ karikatúra-szakosztálya adja (több mint húsz szakosztályunk van, ezek teljes szakmai autonómiával működnek). A díjat minden évben a rajzolók által a Kétfilléres pályázatra beküldött rajzok alapján ítélik oda a szakosztály tagjai belső, titkos szavazással. Ez tehát egy szakmai díj karikaturistáknak, karikaturistáktól.
A Népszavában valóban megjelent korábban egy karikatúra, amely Müller Cecíliát, illetve a megfeszített Krisztust ábrázolja. A rajzon a gúny tárgya egyértelműen az előbbi, azaz a tisztifőorvos. Ahogy egy ismert keresztény művészettörténész írta: „Nézzük csak meg jobban ezt a rajzot! Jézus a kereszten függ, a karikatúrának ezen a felén semmi kivetnivaló, semmi tiszteletlenség nem történik – a történelem legnagyobb botrányán, Jézus keresztre feszítésén túl (…) A kép bal oldalán Müller Cecília tisztifőorvos áll a sajtótájékoztatókról ismert, kaspószerű állványnál. Élő személy, kortársunk. Tiszteletlenség őt karikírozni, miközben erején felül dolgozik hetek óta? Lehet. Ez nyilván sokaknak nem tetszik. A karikatúra, a gúny mindig fáj azoknak, akik igazságtalannak tartják.”
A vallásgyalázás légből kapott vádjára nem érdemes több szót vesztegetni, néhány megjegyzés azonban ide kívánkozik.
A karikatúrát a Népszava nyomtatott kiadása közölte, az online kiadásban nem jelent meg. Vagyis a nyomtatott lap olvasóin kívül nem is tudott volna a létezéséről senki, ha egy külföldről támogatott, az orosz titkosszolgálatokhoz és Putyin-barát oligarchákhoz köthető álcivil szervezet nem csinál neki országos reklámkampányt az elektronikus sajtóban, amelyhez utóbb a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) is csatlakozott (ugyanaz a KÉSZ, amely nem látott problémát abban, hogy a Fidesz-KDNP a prostituált-botrány nyilvánosságra kerülése után is Borkai Zsoltot indítja Győrben polgármesterjelöltként; a KÉSZ szerint ez csupán a magánéletet érintő, beazonosíthatatlan forrásból származó információ, és nem az káros illetve romboló, amit a kormánypárt jelöltje művelt, hanem az, hogy egyesek ezeket az információkat terjesztik – ha valami, akkor ez tényleg vallásgyalázás egy olyan szervezet részéről, amelynek a nevében a keresztény szó szerepel).
Az Orbán-kormány állítólag nem szereti, ha külföldről finanszírozott álcivilek avatkoznak a magyar belpolitikába, márpedig itt fehéren-feketén ez történt: 20 ezer Népszava-olvasó helyett pillanatok alatt több millió magyarhoz jutott el a kormány szerint vallásgyalázó karikatúra, méghozzá az orosz érdekű álcivilek, meg a velük együttműködő kormány(párt)sajtó jóvoltából. Megszámoltam: több mint száz alkalommal jelent meg eddig a Népszava által az interneten soha nem publikált „vallásgyalázó” rajz a fideszes média felületein, legalább 3 millió néző-olvasó előtt.
Amikor 2015-ben terroristák vallási karikatúrák miatt mészárlást rendeztek a francia Charlie Hebdo szerkesztőségében, Orbán Viktor sietett kiijelenteni: ”Az európai ember szabadsága és életformája áll támadás alatt”. Ezek szerint akkor még ő is tudta, amit mára elfelejtett: az európai ember szabadságának – bő 200 éve, a francia forradalom óta – az is része, hogy akár a vallással is szabad viccelni (a gyűlöletkeltés jól körülírt eseteit leszámítva). Ezen a kontinensen karikatúrákat 200 éve nem szokás cenzúrázni – 1989, a rendszerváltó alkotmány elfogadása óta Magyarországon sem. Ráadásul a Népszava-karikatúra esetében még a keresztény művészettörténész szerint sem viccelt a vallással senki – de ezt már tényleg csak a történelmi emlékezet végett kell újra följegyezni.
Amúgy viszont az Orbán-kormánytól, meg az álkeresztény támogatóitól tényleg nem áll távol a vallásgyalázás. Amikor a „kereszténydemokrata” Harrach Péter azt mondja (válaszul a kérdésre, hogy miért nem egy csődben lévő mozgássérült-intézménynek, hanem egy stadionberuházásnak juttat pénzt a kormány a költségvetési vésztartalékból), hogy „a stadion is egészségügyi intézmény”, meg amikor a püspök közös képet posztol a vállalhatatlan életvitelű Borkaival, és utólag sem hajlandó az egyháza nevében elhatárolódni tőle, az valódi, klasszikus vallásgyalázás, hiszen nyíltan belerúgnak a keresztény értékekbe, olyan módon, ami indulatot ébreszthet a keresztények ellen – szemben mondjuk egy Müller Cecília-gúnyrajzzal, ami legfeljebb az állítólag szintén keresztény, de a kormány megrendelésére szemrebbenés nélkül hazudó tisztifőorvos-asszony amúgy sem makulátlan hírnevét tépázza tovább.
A szerző a MUOSZ elnöke