Két férfi, egy eset

Posted by
Bojár Iván András
>Van itt ez a Clooney ügy. Pár hete még Salman Rushdie, Cate Blanchett, Peter Brook, Wim Wenders tiltakoztak a nemzetközi nyilvánosság előtt a szokásos, akkor épp az SZFE körüli kormány-randalírozások miatt. Most meg ez a kávékupec. Kellett ez nekünk? Gondoljuk végig? Nem elég, hogy Ferenc pápa rendszeresen borzalmasakat mond?: van képe Krisztus elvén értelmezni a kereszténységet.(https://felszabter.blog.hu/…/ferenc_papa_nemzeti…), miközben a mi drága álszentjeinknek tökéletesen megfelel az Ady megénekelte Kanonok-sor aranyfüsttel belepett pazarló, léha és perverz világa? Ferenc nyilvánvalóan kommunista. Soros fizeti. Vagy a Norvég Alap. Látható, hisz lelepleződött a háttérhatalom, a deepstate ármánya: a Nyugat széles falanxban sorakozik fel kicsíny véráztatta hazánk ellen, melynek pozitív önképe, legnemesebb missziója még a minap is az volt, hogy a keleti inváziótól védjük ezt a dekadens hanyatló Nyugatot. ( https://index.hu/…/gulyas_gergely_schmidt_maria…/) Végképp nem értem, Magyarország minek törte magát egy ilyen semmirekellő bagázs miatt? Mire kellett a sokszorosan fölülárazott, haverokkal emelt határzár, ami alatt manapság is csak az nem (https://www.facebook.com/mtva.hirado/posts/3019858428134591/) ássa át magát az M1 tudósításai szerint, aki nem akarja?
Szóval van itt ez a Clooney ügy. Megint csúnyán lebőgette magát valaki, akit eddig szakmai és emberi erényei alapján, hasonlatosan más nemzetek fiaihoz, általánosságban jónak, tehetségesnek, felelősen gondolkodónak, noch dazu jóképűnek talált a magyarok többsége. Namost, ez a Clooney kegyetlenül elcseszte: a mi 93 ezer négyzetkilométerünkön nem szívdöglesztő többé! De még a határontúli magyarság körében is megrútult erősen. Huzogathatja eddig bugyipárásító szemöldökeit napestig, becsületes honleány még azt a huncut Vidnyánszkyt is szebbnek látja ezentúl.
És hát, nézzünk szembe a goromba ténnyel, Clooney ostoba is. Honnan tudhatná a hollywoodi messzeségből, mi zajlik ebben a kedves kis országban, honnan tudhatná, hogy a magyar nép boldogsága, megelégedése, jóléte micsoda csúcsokat ostromol manapság, mennyire elképesztően megnyugtató mifelénk az alkotmányos és emberjogi helyzet? Tényleg honnan? Ja? Hogy a feleségétől?
Hisz Clooney valamilyen ismeretlen okból épp nem egy tyúkeszű csinibabával, hanem – hasonlóan egy karmelita kolostorba vonult felcsúti úriemberhez, ki jogász feleséget választott – a bejrúti születésű, nemzetközi és emberi jogra szakosodott sztárjogásszal, lánykori nevén Amal Alamudinnal kötötte össze életét. Hollywoodból nézvést Budapest persze nyilván nagyon messze van. Onnan csak opálosan látszanak szép kontúrjai. Londontól és a Lago di Comotól, ahol valójában Clooney-ék pendlizve élnek, már élesebben. Bőséggel van alkalmuk európai lapokban, portálokon olvasni az EU adófizetői pénzét ellopó, abból családi és haveri hálózatot hízlaló kormány disznóságairól. A Süddeutche vagy Zürcher Zeitung, La Republica, Le Monde, vagy a Guardian és más hasonlók fake news-aira gondolok.
Meg hát, egy nemzetközi jogásznak, aki Julian Assange védelmével is foglalkozott bizonyára nehéz lehet más országok, pláne EU-tag ország belpolitikájában, emberjogi ügyeiben eligazodnia. Akkor különösen, ha egy hozzánk hasonló, működésének rengeteg mai karakterjegyében klasszikus poszt-szovjet mintát felhordó szomszédunk egykori miniszterelnökét, Julija Timosenkót is képviselte. Ezekután végképp nem sokat lehet kinézni ebből a Clooney-ból, de hogy a vacsoraasztalnál talán hagyja elszórakoztatni magát okos és sikeres felesége okfejtéseivel, annyit azért igen. Csak ragad rá valami a consommé és souffle közötti bő félórában.
Különben sem érteni, mire ugrál ez a Clooney? Szánalmas életében jó, ha 500 millió dolláros vagyont szedett össze. Ne jöjjön nekem azzal senki, hogy munkával, mert ez már nagyon unalmas. Dolgozni bárki tud, nem egy ismerősöm próbálkozott effélével. Ne de egymilliárd dollárt, amennyit a legborúlátóbb becslések szerint Mészáros Lőrinc magyarhangján lopott össze becsülettel a járási csabakirályfi, csak nem tudott összesármőrködni ez a Clooney sem.
Tegyünk egy próbát. Csak röviden. És csak merőben hipotetikusan. Játszva a legvadabb feltételezésekkel. Félretéve persze jogos érzelmi és hazafias elköteleződéseinket. Mi van, ha ez a fess miniszterelnök tényleg akkora gonosz gyökér, amekkorának – no semmiképp nem nekünk magyaroknak, – de úgy a nemzetközi közvélemény előtt látszik? Ha mégiscsak az van, hogy az identitásdiabéteszes honfitársainknak mindenmenetes hazafiasság pempőt a nyílt lophatóságért cserébe biztosító miniszterelnök mégiscsak egy szélhámos? Mi van, ha Ferenc mégsem kommunista, hanem keresztény? Mi van, ha Cate Blanchett nem egy idióta, hanem érzékeny okos és tájékozott, kifinomult erkölcsi érzékenységgel bíró kiváló színésznő, olyan, amilyennek a működése során (egész a kínos SZFÉ-s ballépéséig) látszott? Ha Wim Wenders nem rossz filmrendező, hanem jó? Mi van, Salman Rushdie sem idióta Soros-ügynök, hanem fontos iró, gondolkodó, véleményvezér? Ha Peter Brook van akkora rendező, mint Dörner György, sőt és vagy egy kicsit nagyobb? Mi van, ha az a sok karikatúra, cikk, címlap, amelyek oly végzetes félreértéssel ábrázolják ezt a nagyszívű, de csacskán félreértett jóembert tolvaj diktátorként, valahol a valóság közepébe trafáltak? És mi van, ha – de ezt már irrealitása okán végképp csak mint hagymázas ötletet dobom fel -, szóval mi van, ha a mi “kövérkatonaahalálom” daliánknál két évvel idősebb George Clooney mégiscsak egy icipicit: jóképű?