Szemét ügy

Posted by

Fábián András
>Az államosítás Magyarországon változatlan lendülettel folytatódik. A totális államosítás a NER-hatalom koncentrációjának szerves része. Minél jobban közeledünk a választásokhoz, annál inkább kirajzolódik és kezd egyértelmű alakot ölteni Orbán 2022-es „válságkezelési A-terve”.

Évek óta látható és tapasztalható volt az a törekvés, hogy a stratégiai, nem mellesleg komoly jövedelmet termelő, ugyanakkor a társadalom és az ország működéséhez szükséges területeket és gazdasági szektorokat olyan megbízható kezekbe helyezzék, akik egy krízishelyzetben tudják a dolgukat. Vagyis előre meghatározott terv szerint teszik, amit a főnök megparancsolt. Azt mondhatjuk, hogy a felbecsülhetetlen értékű vagyonokhoz juttatott oligarchák is az államosítás részei. Saját, jól felfogott érdekük a NER kiszolgálása, ha a törvénytelenül felhalmozott vagyont és az ebből származó jólétet meg akarják őrizni. Biztonsággal feltételezhető ugyanis, hogy a magyar stratégiai ágazatot tulajdonlók folyamatos rettegésben élnek. Zömében nem buta emberek. Tudják, hogy mindent, talán még a szabadságukat is elveszíthetik, ha Orbánt és rendszerét leváltják.

Csupán példálódzó jelleggel, ilyen NER által uralt területek az építőipar, az élelmiszeripar, a közszolgálatások (gáz, víz, villany), az idegenforgalom, a termelő ipar és a lakossági szolgáltatások egy meghatározó része. A bankok és pénzintézetek. Lényegében az élet minden területe. Legutóbb a belügyminiszter hatáskörébe sorolták még a kórházak munkáltatói jogkörét is. Hetek óta szállingóznak a hírek a Ferihegyi (leánykori nevén Liszt Ferenc) Repülőtér bekebelezésére tett kísérletekről is, ami most látszólag nyugvópontra jutott. Nem leszek azonban meglepve, ha a válság fokozódása „jobb belátásra bírja majd” az egyre komolyabb bevételkieséssel küzdő tulajdonosokat.

Kedden tárgyalt a kormány egy, a hulladékkezelés témájában beadott módosítócsomagról is. Ennek egyik része az uniós jogharmonizációról, az italcsomagolások visszaváltási rendszerének bevezetéséről és az illegális hulladéklerakással szembeni szigorúbb fellépésről szól. Legfontosabb része azonban arról határoz, hogy állami kézben központosítanák a hulladékgazdálkodást. Önálló hulladékgazdálkodási hatóságot hoznak létre, és egy koncessziós cég kezébe adják a hulladékgazdálkodás egészét. Ezzel olyan újabb területeket terelnek állami felügyelet alá, amelyek eddig részben kimaradtak a korábbi központosításokból.

A javaslatot ismét a túlmozgásos Semjén Zsolt jegyzi. Az első pillantásra tetszetősnek tűnő (ma már több, mint) elképzelés szerint állami közfeladattá válik a hulladékgazdálkodás minden lényeges eleme (a gyűjtés, a szállítás, a feldolgozás, az újrahasznosítás, a hulladékkal való kereskedés stb.). A totális állami kontroll egyidejűleg természetesen megszünteti a piaci versenyt is.

A csomag szerint nyilvános pályáztatás után, koncessziós szerződés keretében fogják kiosztani a feladat ellátásához nélkülözhetetlen szolgáltatási jogokat az ország egész területére vonatkozóan. A nyertes cég többek között közszolgáltatási díjból, a környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból fog részesedni. Ezek hatósági árát miniszteri rendeletben határozzák majd meg.

Csupán emlékeztetőül: szeptember óta Rogán Antalhoz tartoznak a koncessziókkal kapcsolatos miniszteri feladatok. Vagyis ő felel azokért a pályázatokért, amikkel az állam átenged bizonyos tevékenységeket. Semmi okunk tehát azt feltételezni, hogy NER-szempontból esetleg rossz kezekbe kerülhet ez a szemét-ügy.

Százmilliárdos összegekről van szó. Az ITM 2020. májusában készült előterjesztése szerint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NHKV Zrt.) és a közszolgáltatók összesített adatait figyelembe véve 2018-ban az ágazatban összesen (minden hozzáértő ámulatára) 18,9 milliárd forint veszteség keletkezett. A veszteséget, amely egyben az állami holding sikertelenségének bizonyítéka is volt, az adófizetők finanszírozták, miközben a kormány fennen reklámozta magát, mint a „rezsicsökkentés hőse”. Az állami koordináció bevezetését megelőző 2015-ben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók veszteségének mértéke országosan alig haladta meg az 1 milliárd forintot. Mindezek ellenére a hulladékkezelés az önkormányzatok bevételének egyik fontos része – volt. Ezt most elveszítik. Ezt IS! Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy gyakorlatilag nélkülözhetetlen lakossági szolgáltatásról beszélünk.

A vonatkozó kormányrendelet szerint „…az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat átvételével a közfeladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. éviCXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése szerint ingyenesen az állam tulajdonába kerül.” Einstand ez a javából. Az önkormányzatok pedig minden, még létező csekély befolyásukat is elveszítik a saját területükön a hulladékgazdálkodással összefüggő kérdésekben.

Sokan vagyunk még, akik jól emlékszünk arra, amikor Olaszországban veszélybe került a maffia befolyása a szemétszállítási monopóliumra. 2008-ban, majd 2010-ben is leállt Nápolyban és több nagyvárosban a szemétszállítás és több száz tonna hulladék halmozódott fel az utcákon. Patkányok hada szállta meg a várost és komoly járványveszély lehetősége is felmerült. A társadalmi felháborodás az egeket verdeste, miközben természetesen a kormány felelősségét hangsúlyozták a kialakult helyzet miatt.

A szemét tehát valójában nem csak jó üzlet, hanem stratégiai kérdés is. Ha nem lenne kifizetődő és nyereséges, mit is keresne ott a maffia?! Szemétszállítással, illetve annak elmaradásával országos válsághelyzetet lehet előidézni. 2018-ban a kormány Budapesten és 116 vidéki településen ennek főpróbáját is megtartotta. „Sikerrel”.

Az Orbán kormány 2010. óta retteg a sztrájkoktól. Abban a pillanatban, amikor egy stratégia területet érintő sztrájkhelyzet komolyra fordult volna, azonnal meghátrált. Tisztában volt ugyanis azzal, hogy a kormány népszerűtlensége a sztrájk eszkalációjához vezethet. Mára ugyanis a kormány lényegében a társadalom minden rétegét kijátszotta, kifosztotta, szakmai tisztességében és önérzetében megsértette. Megjósolható, hogy 2022-re ezek a sérelmek a járvány okozta sokk miatt még mélyebbek és fájóbbak lesznek. A kormány népszerűsége máris számottevően csökken. Orbán és a maffiakormány arra alapozza stratégiáját, hogy ez az elkeseredés egy esetleges kormányváltás során „megfelelő háttértámogatással” az új kormány ellen fordítható.

Gondoljunk bele, ha egyszerre leáll az élelmiszeripar és a gazdaság nagy része. A többszörösen leamortizált közművek felmondják a szolgálatot. Sztrájkol a vasút és a tömegközlekedés. A zavaros helyzet miatt nem jönnek a turisták és bezár a reptér. A végsőkig kizsigerelt nyugdíjasok fazekukat zörgetik az utcákon, mert az Orbán által elnökölt Idősügyi Tanács harcba hívja őket. A rend fenntartásáért felelős tábornokok tanácstalanul néznek egymásra, hiszen ők a NER-től kapták a Nemzeti Közszolgálati egyetemi képzést, a bizalmat, a sarzsit és a milliós fizetésüket is. Miért is állnának ki egy új kormány mellett, amely mindezt jó eséllyel elveheti tőlük?! Az alulfizetett rendőrök megvonják a vállukat, és eloldalognak. Az utcákon pedig elkezd gyűlni a szemét…

Erre is gondolnunk kell azoknak, akik az ellenzéki választási program kidolgozásán munkálkodnak.