Az egész világ játéka

Posted by

Tudják-e, hogy a kocka 43 252 003 274 489 856 000, azaz negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymilliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer pozíciót vehet fel? Ugye nem gondolták volna?

De nem kell attól tartani, hogy Rubik Ernő világhírű találmányáról szóló könyve számokból, adatokból, száraz műszaki leírásokból áll. Bevallom – és tudom, sok nőtársam így van ezzel –, hajlamos vagyok kategorikusan félretolni dolgokat pusztán a bal agyféltekés kontra jobb agyféltekés „vezérlés” vagy műszaki kontra művészi/érzelmi (vélt) beállítottság alapján. Józanabbik eszünkkel persze tudjuk, hogy szó sincs ilyen éles határról, az ember nem így működik. Ez a könyv is erről győz meg minket: sok-sok apró részlet, összetevő csodálatos összhangja hozta létre ezt az egyszerűnek tűnő, de zseniális alkotást.

Rubik Ernő (1974)

A végén kezdem: a kötet egy szellemes, fiktív interjúval zárul, amely választ ad az olvasóban felmerülő több kérdésre is. Például arra, miért angol nyelven írta meg szerzője az eredetit (mi Bujdosó István fordításában olvashatjuk), aztán arra, mi ez a fejedelmi többes a címben: „mi kockánk” (az eredeti angol cím [Cubed] lefordíthatatlan szójáték, egyszerre jelent kockát is és köbre emelést is); és értesülünk arról is, hogy Rubik Ernő tudatosan törekedett a szerkesztetlenségre. Jól tette! Ez teszi végtelenül olvasmányossá, szórakoztatóvá írását. Szépen végigvezet a kocka történetén a kezdeti próbálkozásoktól, kudarcoktól – erre még visszatérünk! – az első szerény sikerekig, majd apró, nagyon apró lépésenként a kész alkotásig. Ami aztán újabb feladványt, kihívást jelentett: először alkotója maga sem tudta megoldani, amit találmánya „feladott” neki. Később, szintén apró lépésenként a siker, majd a diadalút. Az apró lépéseket szó szerint kell érteni: az első, kísérleti modellen gumigyűrűk tartották egyben a kis kockákat…

Ezt a kronologikus leírást szakítják meg a közbeékelések, eszmefuttatások, személyes élmények. Számomra ezek voltak a legérdekesebbek. Egy végtelenül szerény, saját megfogalmazásában „introveltált, békés amatőr” arcképe rajzolódik ki a sorok mögött, aki maga sem értette, hogyan válhatott a mai napig tartó világsikerré az a tárgy, amit eredetileg csak a tanításához szánt szemléltető eszköznek. Megtudjuk, hogy kulcsfontosságúnak tartja a gyermeki kíváncsiságot, amit sajnos a legtöbb ember valahol elhagy felnőtt korára (ő nem), és ehhez sajnos az iskola is hozzájárul. Elgondolkoztató volt olvasni, amit Huizingától idéz, hogy ti. az ’iskola’ szavunk a görög szabadidő, a kellemes semmittevés terét jelentő szóból származik… A kíváncsiság mellett – talán meglepő egy feltaláló, tervező mérnök tollából – nagy szerepet tulajdonít az intuíciónak is, alaposan kifejti, miért. Mindemellé olyan alapvető emberi tulajdonságok sorakoznak, amelyeket sokat emlegetett édesapja mellett figyelt meg és sajátított el: Akaratos. Kitartó. Állhatatos. Precíz. De nem rugalmatlan. Mindezeket a jellemvonásokat repülőgép-tervező apjáról nem a munkája kapcsán írja, hanem a balatoni házuk építését felidézve. Ő tanúja és tevékeny részese volt annak a folyamatnak, ahogy idősebb Rubik Ernő olykor a természet erőit is legyőzve, olykor a változó körülményekhez igazítva eredeti elképzeléseit, tégláról téglára felépítette azt a házat. A bevezetésben emlegetett harmóniának igenis része a szellemi mellett a kétkezi tevékenység is. Megkapó ezekben a leírásokban, hogy a férfiasan tárgyszerű történetmesélések valahol mégis nagyon bensőségesek.

Fontos elemnek tartja a kudarcot is, ami „… sosem kellemes, de […] intellektuálisan igenis pozitív, még ha emocionálisan felettébb fájdalmas is tud lenni. Az életben semmiből sem tanulhatunk annyit, mint a kudarcból. Meg kell legyen bennünk a bátorság, hogy hibázzunk…

Nyilván érdekli a gyarló, bulvárhoz szokott olvasót egy ilyen nemzetközi hírű, a világot keresztül-kasul beutazó honfitársának a pénzhez való viszonya is – hiszen a világsiker komoly üzleti sikereket is hozott. Őszintén beszél erről is a szerző: eredendően nem érdekli a pénz, de természetesen mindig élt az adódó anyagi lehetőségekkel, az észszerűség határain belül. Beavat minket eddigi lakóhelyeinek részletes leírásába, kezdve a körfolyosós háztól, ahol felnőtt, egészen a mai, véglegesnek tűnő, maga tervezte házig. Meglepve olvashatjuk azt az érdekes adalékot, hogy kollégái már mind okostelefont használtak, amíg ő még mindig nem; sőt: begyűjtötte tőlük a régieket, és azokat használta sorban, amíg tönkre nem mentek.

Érdemes szólni még arról az egészen sajátos viszonyról, ami találmányához fűzi: „sarjamnak”, „agyszüleményemnek” nevezi, s végig nagy kezdőbetűvel, Kockaként emlegeti. Ennek kiteljesedéseként az említett képzelt interjúban a Kocka is szót kap, nyilatkozik!

Rubik Ernő a könyv elején hosszasan fejtegeti, mennyire utál írni, milyen nehéz neki szavakkal kifejezni magát. Ő, aki ilyen mondatokat ír le: „…féktelen örömet is éreztem, ahogy járt a kezem, és valóban formáltam a dolgokat, anyaggal dolgoztam, kitapintható formákat alkottam, és a kifinomult szépségnek olyan létrejöttét tapasztaltam meg, amelyet problémák zártak körbe.

Akár forgatott már Rubik-kockát az olvasó, akár nem, garantált, hogy a könyv végére érve vágyik rá, hogy kézbe vegyen egyet.

Rubik Ernő

Rubik Ernő: A mi kockánk
Eredeti címe: Cubed – The Puzzle of Us All
Fordította: Bujdosó István
Libri Könyvkiadó, Budapest, 2020
204 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes ár a bookline-on 3400 Ft,
e-könyv változat 2599 Ft
ISBN 978 963 433 1827 (papír)
ISBN 978 963 433 8222 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A mi kockánk a rejtvényekről szól. A rejtvény nem egyszerű játék, hanem egyenes út az emberi kreativitás felé. Olyan készségeket aktivál mindannyiunkban, mint a koncentráció, a kíváncsiság, a játékosság, a megoldás keresésének vágya.
A Rubik-kocka sokkal több, mint pusztán egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenséggé vált. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. Közel fél évszázados története során így lett közel egymilliárd ember játéka.
A Kocka mára a gondolkodás örömének és a látszólag lehetetlen problémák megoldásának közismert jelképévé vált. Erről a csodálatos tárgyról és alkotójáról több ezer cikk és számtalan könyv jelent már meg világszerte, de Rubik Ernő – aki világéletében kerülte a nyilvánosságot – még soha sem mesélte el, milyen volt számára végigkövetni e kis tárgy minden várakozást felülmúló sikerét és különös kalandjait a nagyvilágban.
A mi kockánk – mely a világ számos pontján a magyar kiadással egy időben jelenik meg – tanulságos utazásra invitálja az olvasót a matematika, a pszichológia, az oktatás, a képzőművészet, a design, az építészet és a popkultúra területén. Elgondolkodtató, magával ragadó, álomszerű kirándulás ez modern korunk egyik legkülönlegesebb kreatív elméjével.

%d bloggers like this: