Rétvári, mongyá má valamit

Posted by
Gábor György
>Rétvári Bence ismét unatkozott egy kiadósat, meg is jött neki odafentről a parancsolat, violaszín pecsét alatt, hogy mongyá má valamit, valami jó homályos baromságot, amit szoksz mondani, mer gáz van: elcingárosodik, elcsenevészesedik, elgirnyul, elgizdul (elszakaszkodik, megposzkul – tájnyelv) a Soros-mantra, a jogállamiságról is kiderült, hogy a tündéreszű Varga Judit mellett közben akadtak, akik mégiscsak képesek definiálni ezt a nemistudommit, s ráadásul lassan már a mi nagy baráti táborunk is kezdi alulértékelni a Covid-teljesítményünket a Lovrencsicsék Törökország elleni évezredes győzelméhez képest. Szóval találj ki valami marhaságot, tudod, pont olyat, amire futja belőled, s amit szoktál volt, mint rendesen.
Hát aztán mindjárt kerekedik a Pesti Srácok a maga teljesen független intellektuális katedrális-építményével, vándor, rózsaablakot itt ne keress, beláthatatlan, benső sötétség fogadja az óvatlanul odatévedőt, s engedelmesen bakot tart Rétvári merengésének, töprengésének, és morfondírozásának, hogy legyen fórum, mely világgá kürtöli a szerkesztőség egyik asztalától a másikig a velőt rázó sikolyt: „Gyurcsány Ferenc hadat üzent az egyházaknak és a keresztény magyaroknak. Aki a baloldalt támogatja, az az egyházellenességet és a hívők hátrányos megkülönböztetését támogatja. Védjük meg Magyarországot, védjük meg a vallásszabadságot a baloldaltól!” – s mindehhez odapakolja a corpus delictit, egy 2013-ban kelt és a mai napon kikukázott Gyurcsány-beszéd 20 másodpercét, amelyben amúgy Gyurcsány arról szólt, hogy „Magyarországon a vallásos meggyőződés a legszentebb magánügy legyen”, „ezért kezdeményezni fogjuk a Vatikáni Szerződés felmondását, hogy szüntessük meg az összes egyházi privilégiumot, és szüntessük meg az egyházaknak juttatott hitéleti támogatást.”
Rétvári mindezt már Gyurcsány „fő politikai célkitűzésekén” dramatizálja, amihez a Pesti Srácok intellektuális katedrálisa még hozzáteszi, hogy „igazi bolsevik álláspontról tett tanúbizonyságot Gyurcsány.” Rétvári idézi a szerződés I. § 2. cikkét: „Az Egyház az általa fenntartott közoktatási intézmények után (óvodák, általános és középiskolák, diákotthonok) ugyanolyan szintű pénzügyi támogatásban részesül, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartó”, s tudós kommentátorként hozzáteszi, hogy „A Vatikáni Szerződés tehát nem misztikus privilégiumokról szól, hanem az egyenlő finanszírozás elvét rögzíti. Vagyis azt, hogy egy egyházi intézményben tanuló diák után, vagy egy egyházi intézményben ápolt beteg után, vagy egy egyházi szociális intézményben gondozott személy után az állam megadja ugyanazt a normatívát, mintha állami vagy önkormányzati intézményben lenne. Azaz nem éri hátrány azt, aki állami intézmény helyett egyházi intézményt választ”, majd kicsit odébb: „Ha ezt eltörli, úgy a vallásos emberek másodrendű polgárok lesznek, mert az ő taníttatásukra, gyógyításukra, gondozásukra kevesebb pénzt fog adni az állam, ha ezt felekezeti intézményben teszik”, végül drámai hangon fordul a nemzethez: „Aki a baloldalt támogatja, az az egyházellenességet és a hívők hátrányos megkülönböztetését támogatja. Védjük meg Magyarországot, védjük meg a vallásszabadságot a baloldaltól!”
Akkor araszoljunk szép sorjában:
1. A beszéd 2013-ban hangzott el, vagyis már hét éve. Hét év nagy idő, nekem fogalmam sincs, hogy a Vatikáni Szerződésről ma mit gondol Gyurcsány, ha egyáltalán, Rétvári biztosan tudja, de kérésére szívesen küldök egy hosszú és kimerítő listát arról, hogy gazdája és főnöke gondolatai és eszmevilága miként változott meg nem hét év alatt, ehhez neki annyi időre nincs is szüksége, hanem hét hét, hét nap vagy hét óra alatt. Mert az évek múltával az ő beszédeit egy giga történelmi tablóra szerkesztve lehetne tanítani az általános iskolákban a teljes magyar történelmet, hiszen volt ő jakobinus fülkeforradalmár, oroszokat elűző szabadsághős, oroszokat visszaédesgető államférfiú, feudális hűbérúr, pszeudo-Trebitsch Ignác, pávatáncos, nyugat-imádó és kelet-elutasító, kelet-imádó és nyugat-elutasító, hitelt megszüntető függetlenségi harcos és hitelt felvevő spekuláns, a klerikális reakcióval fényesszelekes hevülettel a parlamentben leszámoló ifjúkommunista és Isten Országát („nagy O-val” – mint azt maga mondta) képviselő, s nemzetét megváltani igyekvő mennyei küldött, ad infinitum.
2. A Vatikáni Szerződésből kiemelt részért special thanks to Rétvári Bence (külön köszönet, ha itt elakadna Rétvári vagy a Pesti Srácok nevű szellemi katedrális), ugyanis épp ez a rész mutat rá arra, hogy kormánya mily mértékben tesz a Vatikáni Szerződésre. Hiszen ma szó sincs „az egyenlő finanszírozás” elvéről, vagyis arról, hogy „az állam megadja ugyanazt a normatívát, mintha állami vagy önkormányzati intézményben lenne”. Ehhez képest az Orbán-rezsim jóval nagyobb támogatást nyújt az egyházi intézményeknek (persze csak a neki tetszőknek!), mint az államiaknak: például közel négyszer (!!!) annyi támogatást nyújt működési költségek címén az egyházi iskolákban tanuló diákoknak, mint azoknak, akik állami iskolákba járnak. Így az az állítás, hogy „nem éri hátrány azt, aki állami intézmény helyett egyházi intézményt választ” teljesen megalapozott, ellenben jelenleg abszolút hátrány éri azokat, akik egyházi intézmény helyett állami intézményt választanak.
3. Rétvári Bence és a Pesti Srácok nevű szellemi katedrális közben elfelejtett bizonyos részeket idézni a Vatikáni Szerződésből. Hosszan lehetne megtenni, most csak kettőre utalnék: a II. § 4. Cikke (2. és 3.) bekezdésében a Szerződés szövege diszkriminatív módon kiemeli a Katolikus Egyházat a magyar egyházak sorából: „Az egyházak között a kiegészítés összegét az állampolgári rendelkezések arányában osztja fel, a Katolikus Egyház részére garantált összeg azonban nem lehet 1700 millió forintnál kevesebb.” Továbbá: „A Magyar Állam, lehetőségei szerint, továbbra is rendkívüli támogatást ad pontosan meghatározott és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jelzett célokra.” A másik a (4) bekezdés, amely jogi nonszensz, miután az állam szuverén jogalkotói jogkörét szűkíti, illetve megosztja: „A jelenleg érvényben lévő, speciálisan az Egyházat, az egyházi személyeket és az egyházi tevékenységet megillető, mind a személyi jövedelemadó, mind a társasági adó terén biztosított kedvezmények, illetve adómentességek körét az Egyház beleegyezése nélkül a Magyar Állam nem szűkíti.” Ugye ez nagyon bűbájka?
4. Végül, ha nem fáradt volna bele a megterhelő és szokatlan olvasásba már az I. § végén Rétvári és a Pesti Srácok nevű szellemi katedrális, akkor talán eljutottak volna a Szerződés legvégére, ahol az alábbiakba ütköztek volna (III. § V. Cikk (3) bekezdés: „Amennyiben a Felek egyike úgy ítéli meg, hogy gyökeresen megváltoztak azok a körülmények, amelyek között a megállapodást megkötötték, tárgyalásokat kezdeményez a Megállapodásnak az új körülményekhez történő igazítására.” Vagyis maga a Szerződés biztosítja a megállapodó Feleket arról, hogy a gyökeresen megváltozott körülményekre tekintettel a Felek bármelyike kezdeményezheti a Megállapodásról való további tárgyalásokat, a Megállapodás módosítását és az új körülményekhez történő igazítását.
Mindezt abban a naiv és mára többszörösen megcáfolt hiszemben írták alá 1997. június 20-án az akkori megállapodó Felek, mintha a Vatikáni Szerződés nem az Örökkévaló által adományozott és Mózes által a Hóreben átvett örök és megváltoztathatatlan isteni törvény lenne, továbbá azzal a jövőbe látni képtelen korlátoltságukkal, amellyel nem ismerték fel a 23 év múlva teljes dicsőségében közibünk eljövő Orbán Viktorban a kinyilatkoztatott isteni törvény átadóját, a Pesti Srácokban az ég és föld közötti lajtorján közlekedő közvetítő angyali lényeket, s Rétvári Bencében az olvasásra és szövegértelmezésre nem, de a primitív manipulációkra annál inkább képes pszeudo-keresztény hitbajnokot.
Címkép: Marc Chagall: Jákob lajtorjája