Posted by Nem volt ez szenzációs újság kérem. A Népszabadságot nem lendítette ki megfontolt nyugalmából az a tény, hogy lelőttek egy amerikai elnököt. Az újság vezető anyaga 1963. november 23-án az volt, hogy magyar-lengyel barátsági nagygyűlést tartottak a Sportcsarnokban. Kádár János 2 egész oldalon beszélt. Gomulka lengyel elvtárs kétharmad oldalt kapott. Az első oldalon jelezték, hogy Kennedyt lelőtték. De szegénynek csak a hatodik oldalon jutott hely. Tényszerű pontos tudósítás. Nem Á. István, washingtoni tudósító adta. Illetve nem tudni. Nincs aláírva. Minden mondat megszűrve. Felesleges szenzációkeltés és kommentálgatás nélkül. Így értesült a magyar dolgozó a történelem egyik lényeges eseményéről.
Kennedy elnök merénylet következtében életét vesztette
Lyndon Johnson átvette az elnöki tisztet
John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke, pénteken, helyi idő szerint délelőtt, a Texas állambeli Dallas városban gyilkos merénylet következtében életét vesztette.
Az elnök és kísérete — közöttük felesége, Connally texasi kormányzó, Johnson alelnök és néhány szenátor — pénteken repülőgépen érkezett Dallasba. A tervek szerint Kennedynek beszédet kellett volna mondania a városban, az amerikai négerek részleges egyenjogúsításáért folytatott elnöki kampány részeként. Az elnök és kíséretének gépkocsioszlopa a repülőtérről haladt a belváros felé, amikor egy ablakból puskacső nyúlt ki és három lövés hallatszott. Szemtanúk elbeszélése szerint Kennedy vérző fejjel arcra bukott. Connally kormányzó. akit mellén ugyancsak lövés ért, az ülésről lezuhant.
Kennedyt a lövés a jobb halántékán érte. A kórházban vérátömlesztést hajtottak végre. és műtétet kíséreltek meg, de Kennedyn ez sem segített.
Az elnök holttestét szombatra virradó éjjel Washingtonba vitték.
Malcolm Kilduff, a Fehér Ház helyettes sajtó titkára péntek este hivatalosan bejelentette Kennedy elnök halálát. A szóvivő közölte, hogy a halál helyi idő szerint délben 1 órakor — magyar idő szerint 20
A merénylet áldozatául esett John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok elnöke, 1917. május 29-én született Boston külvárosában, Brookline-ban (Mas- sachusetts állam). Jómódú ír eredetű családból származott. Apja a néhai Roosevelt elnök politikai barátja volt, a harmincas években az Egyesült Államok londoni nagykövete.
Kennedy főiskolai tanulmányait a Harvard Egyetemen végezte, majd a második világháború alatt a Csendes-óceán térségében teljesített szolgálatot az amerikai haditengerészetnél 1943 augusztusában hajóját japán torpedótalálat érte. Ekkor súlyos gerincsérülést szenvedett, s a rákövetkező években több ízben is műtétnek kellett alávetnie magát.
Politikai pályafutását az International News Service tudósítójaként kezdte. Mint politikus, 1946-ban lépett fel először, és Boston egyik kerületében képvi
órakor — körülbelül fél órával a merénylet utón állt be.
Az amerikai alkotmány értelmében az elnöki tisztséget Lyndon Johnson eddigi alelnök vette át.
Johnson péntek délután, úton Washington felé, az elnöki repülőgépen letette a hivatali esküt.
sélővé választották. 1953-ban Massachusetts állam szenátora lett.
A nemzetközi politikában aJc- kor váll először ismertté Kennedy neve, amikor a demokrata párt 1956. évi országos jelölő kongresszusán csak minimális szavazattal maradt el az alelnöki tisztségre pályázó Kefauver szenátor mögött. 1958-ban újból a szenátus tagjává választották, s mandátumát a Fehér Házba történt beköltözéséig megtartotta.
1960. november 8-án Kennedyt az Egyesült Államok 35. elnökévé választották. Több mint százezer szavazattal előzte meg republikánus ellenfelét. Nixon volt alelnökit Kennedy — az Egyesült Államok legfiatalabban megválasztott elnöke — 1961. január 20-án tette le a hivatali esküt.
Kennedy két gyerneket hagyott hátra az 1957 november 27-év született Caroline-t és az 1960. november 25-én született John Fitzgeraldot.
Az Arcanum adatbázisából