A magyarok több mint kétharmada kötné a jogállamisághoz az EU-s pénzeket

Posted by

>Nagyobb uniós költségvetést szeretne a járvány legyőzésére az európaiak többsége, és a támogatások kifizetését a jogállamisághoz kötné a megkérdezettek 77 százaléka. A felmérésben válaszolók a közegészségügyet, a gazdaság talpraállítását és a klímavédelmet nevezték meg a három legfontosabb megoldandó problémaként.

Magyarországon tízből hét ember

A felmérést az Európai Parlament megrendelésére készítették 2020 októberének elején. Tízből nyolc uniós válaszadó (77 százalék) támogatja azt az elvet, hogy a tagállamoknak adandó uniós kifizetések feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása és a demokratikus elvek alkalmazása legyen. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka tartja indokoltnak, hogy a jogállamiság kereteinek betartása feltétele legyen az EU-s támogatások folyósításának. Az így válaszoló magyarok fele (36 %) inkább, másik fele (36 %) teljesen egyet ért az elvvel.

26 tagállamban 70 százalék fölötti az érték, egyedül Csehországban alacsonyabb ennél (59 százalék).

Több támogatásra várnak a polgárok

Az európaiak abszolút többsége továbbra is nagyobb uniós költségvetést akar a járvány elleni fellépéshez. Az európaiak 54 százaléka gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. 20 tagállamban a válaszadók többsége, 14 tagállamban pedig az abszolút többsége ért ezzel egyet.

Balogh Zoltán/MTI
Magyarországon ápolók és orvosok ezrei hiányoznak az ellátórendszerbőlBalogh Zoltán/MTI

Mik a legfontosabb problémák az emberek szerint?

A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani. A gazdaság fellendítését és a vállalkozások megmentését új lehetőségek teremtésével a válaszadók 42 százaléka említette a legfontosabb megoldandó kihívások között. A globális felmelegedés megfékezése érdekében történő klímavédelmi erőfeszítések és a környezetvédelem fontosságát a megkérdezettek 37 százaléka emelte ki. A foglalkoztatás és a szociális ügyek témáját a válaszadók 35 százaléka érzi a legégetőbb problémák egyikének.

Érdekes változás egy előző felméréshez viszonyítva, hogy a 2020 júniusában mért eredményekhez képest a foglalkoztatást a három legfontosabb szakterület között az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem váltotta. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén közegészségügyi célokra fordítaná. A legtöbben aggódnak jövedelmük miatt Az európaiak nagy többségét aggasztja, hogyan fog alakulni saját pénzügyi helyzete. A helyreállítási csomag és a hosszú távú költségvetés elfogadásához szükséges döntések fontosságát jól illusztrálja, hogy az európaiak nagy részét a járvány kitörése óta aggasztja saját anyagi helyzetének alakulása.

A lakosság nagy többsége attól tart, hogy a járvány hatással lesz a pénzügyeire, vagy már meg is tapasztalta a nehézségeket. A válaszadók 39 százaléka arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány már hatással van jövedelmének alakulására.

A magyaroknak csak a negyede nem érintett

Magyarországon a megkérdezettek 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak további 27, a magyaroknak pedig 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Csupán az európaiak 27 és a magyarok 18 százaléka esetében nem játszik a járvány semmilyen szerepet a bevételek alakulásában.

Húsz tagállamban, köztük Magyarországon fogalmazott úgy a válaszadók többsége, hogy a járvány már hatással van az anyagi helyzetére.

Krizsán Csaba /MTI
A cégek és a foglalkoztatás támogatásában nagy szerepe van az EU-nak a megkérdezettek szerintKrizsán Csaba /MTI

Az európaiak továbbra is a megoldás részeként tekintenek az EU-ra. A válaszadók kétharmada (66 százaléka) egyetért azzal, hogy az Uniónak szélesebb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Ezzel csak a válaszadók negyede (25 százaléka) nem ért egyet. Az adat egybecseng a korábbi eredményekkel, amelyeket a Parlament 2020 áprilisában és júniusában mért. Magyarországon a júniusi arányhoz képest négy százalékpontos javulással a válaszadók 61 százaléka adna további hatáskört az Uniónak.

A felmérés jellemzői

Az Európai Parlament a koronavírus-járvány kezdete óta három külön kutatásban mérte fel az európaiak koronavírus-járvánnyal kapcsolatos véleményét.

A legutóbbi felmérést a Kantar 2020. szeptember 25. és október 7. között, 27 tagország 24812 válaszadójának internetes (Máltán telefonos) megkérdezésével végezte el. A felmérésben résztvevők életkora 16 és 64 év közé (Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában 16 és 54 közé) esett.

Országos szinten (nem, életkor és régió szerinti) kvóták biztosítják a felmérés reprezentatív jellegét. Az uniós szinten mért végeredmény az egyes országok népessége szerint súlyozott. A teljes felmérést majd novemberben teszik közzé.