Megvétózza a magyar és a lengyel kormány az EU-költségvetést a jogállamiság miatt

Posted by

Pálfi Rita és Zsíros Sándor
Euronews

Meg fogja vétózni hétfő délután a magyar kormány az EU hétéves költségvetését és a helyreállítási alapot – tudta meg a Portfolio. A lap értesülését megerősítette Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár** is a Reutersnek. Hasonló bejelentést tett a lengyel kormány is hétfő délelőtt.** Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.

Ha nem vizsgálják felül a jogállamisági feltételrendszert, akkor Magyarország megvétózza a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot is. Hasonlóan nyilatkozott a lengyel igazságügyi minisztérium is: blokkolnak, ha nem kerül ki az EU-s pénzek jogállamisági kritériumhoz kötése a megállapodásból.A vétóra hétfő délután, az uniós tagországok nagyköveteinek brüsszeli ülésén kerülhet sor. Itt német soros elnökség politikai állásfoglalást kér a tagállamoktól, hogy mondják meg: a 3 szóban forgó jogszabályban mi a politikai álláspontjuk. A jogállamisági csomagot valószínűleg elfogadják majd a tagállamok, mert ehhez elég a minősített többségi döntés. A hétéves uniós költségvetéshez és az uniós helyreállítási csomaghoz azonban egyhangú döntéshozatalra van szükség. Itt mindkét esetben vétózhat a magyar kormány.

Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én.
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki a 15. Bledi Stratégiai Fórum nemzetközi konferencián 2020. augusztus 31-én.   –   Szerzői jogok  MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az egész csomagot blokkolják

Miután az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalódelegációja megegyezett arról, hogy szigorú jogállamisági feltételekhez kötik az uniós kifizetéseket, Lengyelország és Magyarország is jelezte, hogy ebben az esetben vétóznák az egész csomagot. Ugyanis hiába elég a jogállamisági feltételrendszerről a döntéshez a minősített többség, Budapest és Varsó a költségvetés, illetve a helyreállítási alap, vagyis a teljes 1800 milliárd eurós csomag blokkolásával közvetve megvétózhatja.

Súlyos következmények

Az egész döntéshozatali folyamat megáll a vétó esetén, és mind a 25 tagállamnak az lesz az érdeke, hogy meggyőzzék Lengyelországot és Magyarországot, mivel a tomboló koronavírus-járvány miatt mindenhol minél előbb szükség lenne a válságkezeléshez az EU-s forrásokra. Ha nem sikerül megegyezésre jutni a feleknek, akkor jövőre a 2020-as évre eldöntött uniós költségvetés havonta egytizenketted részével halad majd az EU.

A lap elemzése szerint, ha az EP és több északi tagállam nem megy bele a jogállamisági feltételek érdemi puhításába, akkor életbe léphet a forgatókönyv, amiről Orbán Viktor már október elején beszélt: a helyreállítási alapról kormányközi alapon megegyezik a többi tagállam. Ez azt jelenti, hogy abból kimaradhat Magyarország, azaz a magyar kormány inkább lemond 16 milliárd eurónyi helyreállítási forrásról, csak ne vonatkozzon rá a szigorú jogállamisági feltételrendszer.

Üzenet Brüsszelből: zsarolással nem lehet eredményeket kicsikarni

Manfred Weber a múlt héten arra szólította fel Orbán Viktort a német dpa hírügynökségnek nyilatkozva, hogy “fogadja el a jogállamról született kompromisszumot, nem ejtheti túszul az uniós pénzügyi alapokat”. “Orbán Viktor nehezen tudná megmagyarázni a magyaroknak, hogy miért mond le a vállalkozásokat és az egészségügyi ellátó rendszert segítő jelentős forrásokról a járvány második hullámának kellős közepén” – mondta a Népszavának Iratxe García Pérez, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, még arra reagálva, hogy a magyar kormányfő vétót helyezett kilátásba a múlt héten. “Az Európai Uniót nem lehet zsarolni!” – tette hozzá.

Mi van a jogállamisági mechanizmust szabályozó rendeletben?

A szöveg lehetőséget teremt arra, hogy nem csak konkrét korrupció vagy az EU-s források eltérítése miatt lehessen az eljárást megindítani, de a tágabb jogállamisági problémákra is lehessen alkalmazni.

Két feltétel együttes megléte esetén lehetne a jogállamisági mechanizmust aktiválni: az egyik az alapszerződésekben lefektetett jogállami alapelvek sérelme, és hogy ez magában hordozza azt a kockázatot, hogy aláássa az EU megfelelő gazdálkodását.

Azért, hogy ne a végső kedvezményezetteken, mondjuk Erasmus-ösztöndíjra váró diákokon csattanjanak a szankciók, egy olyan eszközt is létrehoznak, amely biztosítja, hogy ők hozzájussanak a megítélt támogatáshoz.