Túl az Óperencián

Posted by

 Paddington írása Susanna Clarke: Piranesi című könyvéről

Akik olvasták Susanna Clarke legelső regényét, A hollókirály magyar címváltozattal megjelent óriási fantasy sikert (Jonathan Strange and Mr Norrell), azok számára minden bizonnyal az év egyik legjobban várt könyve volt a Piranesi. Erre a könyvre bőséges türelemmel kellett várni, hiszen az első eredetileg 2004-ben, magyarul 2006-ban jelent meg. Az új történetben csak azok fognak csalódni, akik az előzőhöz hasonló terjedelemre vártak, ugyanis ez mindössze 224 oldal. Clarke virtuozitását mi sem jelzi jobban, mint hogy egy ilyen vékonyka kötetben is teljes univerzumot tudott teremteni. Ráadásul az olvasó a végén nem hiányérzettel teszi le a könyvet, hanem további három kötetnyi gondolattal.

Nehéz most recenziót írni anélkül, hogy spoilerekkel venném el a kedvet az olvasástól, tehát úgy döntöttem, nem árulok el sokkal többet, mint amit a fülszöveg már amúgy is feltárt. Piranesi, aki önmagát nem így nevezi, egy labirintusban él. (Mi pedig tudjuk, hogy a név tisztelgés Piranesi, a XVIII. századi rajzművész és építész előtt, akinek leghíresebb alkotásai a római látképek, s mellettük a gyönyörűen kidolgozott „börtönbelsők”.) Az épület, a Ház csarnokait szobrok ezrei töltik meg, alsó szintjein pedig egy óceán van. Piranesin kívül nincs itt más, csak víz, felhők, a szobrok, madarak, halak, kagylók és hínár. No meg a Másik. Piranesi úgy véli, ők a tizennegyedik és tizenötödik ember, akik valaha itt éltek, mert másik 13-nak a csontvázát meglelte már a labirintus felfedezése közben.

Piranesi naplót ír, amit a Tizenhatodiknak szán. Hamar kiderül, hogy a naplóban eleinte a megszokott évszámok és dátumok szerepeltek, de ennek követésével régen felhagyott, és saját időszámítást vezetett be. Azért a kedd és a péntek továbbra is szerepet játszik az életében, mert ezeken a napokon – hagyományos, működő óráját követve –, találkozik a Másikkal. Piranesi ruhái elkoptak, a Másik minden találkozásukra másik öltönyben érkezik, sőt ellátja Piranesit mindennapi dolgokkal is, például multivitaminnal, hiszen amit a Ház kínál, biztosan nem lenne elegendő az egészsége megőrzéséhez.

Különös világ ez, de már a könyv első fejezetei során azon töpreng az olvasó, mi lehet a kapcsolódás a Ház és a valódi világ között. Vajon honnan jön a Másik hetente kétszer? És Piranesi, aki számára értelmetlen a rendőrörs szó, viszont a Házban nem létező citrom illatát ismeri, járt-e a való világban?

Hol lehet ez a fura figura? – töprengtem, amíg olvastam. A Ház vajon csak a fejében létezik? Valami Alzheimer-kór szerű betegségben szenved? Autista? Esetleg fogva tartják egy különös állatkertben? Vajon Piranesi rajongása a Másik iránt egyfajta Stockholm-szindróma, a fogvatartó iránt érzett különös szeretet? Egy gyermeki lélek lenne, aki még látja a csodákat, ahogy azt minden kisgyerek látja (amint azt Mary Poppinstól tudjuk)? Belépett egy képbe, mint Mary, Bertie és a gyerekek, és ott maradt? Maga a szerző egy interjúban azt mondta, nem nagyon lehet olyan ember, aki olvasta a Narnia krónikáit, és ne reménykedne abban, hogy rálel a szekrényre. Lehet, hogy Piranesi megtalálta, és mégsem Narniába jutott? Vagy ez lenne a platóni ideák világa?

Piranesi, hasonlóan A Hollókirályhoz irodalmi, művészeti és történeti utalások garmadáját rejti. Ne tévessze meg hát az olvasót a kötet karcsúsága, hiszen a Ház termeiben a görög mitológiától a modern világig rengeteg történet sok-sok szereplője van jelen. Abban is hasonlít a két mű egymáshoz, hogy két férfi egymástól alaposan eltérő megközelítését, harcát mutatja be a természetfeletti világában. A Ház világában azonban nincsenek körülöttük mások, két ember közös magánya, vagy két egyedülálló ember világainak heti kétszeri összetalálkozása ez. A Ház világa, mint ezt hamar megtudjuk, mindaz, amit az emberek feladtak, elfelejtettek a modern élet kényelméért, lehetőségeiért.

Molnár Berta Eleonóra remekül olvasható fordítást tett le a magyar olvasók asztalára mindössze néhány kisebb hibával, ráadásul az eredeti megjelenést követően igazán hamar. Meg kellett küzdenie Clarke nagy kezdőbetűs szavaival, amelyek a Ház fontos elemeit hangsúlyozzák, bár talán szerencsés lett volna, ha az angolul nagy, magyarul kis kezdőbetűkkel írt szavakat, például az égtájakat a magyar helyesírás szabályai szerint használja. De lehet, hogy ez csak ízlésbeli kérdés. (Britoni nyelv viszont nem létezik, ahogy a népszerű brit sausage roll sem kolbásztekercs, leginkább leveles tésztával burkolt virsli vagy hasonló).

A türelmesen várakozó rajongók A hollókirály folytatását várták, hiszen annak története nyitott végű. Nem azt kaptuk, de nem hiszem, hogy Clarke olvasóit ez különösebben zavarná. Főleg azért nem, mert a megjelenés körüli időkben kiderült, az elsőkönyves írót annyira megviselte a váratlan és óriási siker, hogy azóta is krónikus fáradtság szindrómában szenved, ami nem csak az írásban akadályozza, hanem a házból kimenni sem tud, bár a második regény befejezése jelzi állapota javulását. Egy interjúban úgy nyilatkozott, a mostani korlátozások miatt az online térbe helyeződő élet számára (és nyilván sorstársai számára is) inkább kinyitotta, mint bezárta a világot. Azt is elmondta, azért nyúlt egy kevés szereplőt mozgató ötletéhez, amikor végre erőt érzett az írásra, mert így nem kellett rengeteg szereplőt létrehoznia és fejben tartania. És ki tudja, hátha lesz annyira jól, hogy folytassa A hollókirályt. De azt sem bánnám, ha újabb 200 oldalas gyöngyszemet tenne le az asztalra.

Susanna Clarke

Susanna Clarke: Piranesi
Agave Könyvek, Budapest, 2020
Fordította: Molnár Berta Eleonóra
224 oldal, teljes bolti ár 3680 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2760 Ft,
e-könyv változat 2480 Ft
ISBN 978 963 419 8000 (papír),
ISBN 978 963 419 8017 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege (részletek)

A Hollókirály szerzőjének új regénye egy álomszerű, alternatív valóságban játszódik.
Piranesi háza nem hétköznapi épület. Termei végtelenek, folyosói végeláthatatlanok, falait pedig sok ezer különféle szobor borítja. A labirintusszerű csarnokok közt egy bebörtönzött óceán terül el. Piranesi élete a ház felfedezéséről szól.
Rajta kívül még egy ember él a házban, aki Piranesi segítségével a Nagy és Titkos Tudás nyomára akar bukkanni.
Susanna Clarke második regénye lenyűgöző világba vezeti az olvasót: egy meglepő képekkel és szürreális szépséggel teli végtelen labirintusba.

Az Olvass bele A KULTÚRAKIRAKAT írása
%d bloggers like this: