Bebetonoznak mindent, mint maffia a hullákat

Posted by

Politológus
>Nem, most nem bírálom a kormány járványhelyzeti intézkedéseit. Jogállamban mondjuk nem fél tizenegy és éjfél között kellene felkészülni jogszabályok betartására, de helyzet van, e blogon spongyát rá.

De épp egy ilyen napon – mindenféle előzetes tájékoztatás nélkül! – benyújtott a kormányoldal több alkotmánymódosítást és a választási törvény módosítását. Akármi is ezek tartalma, normális esetben, normális kormánypárt, azok normális képviselői mellett ilyen helyzetben ilyet benyújtani nem szabad, sőt nem lehet, mert egyrészt aljas, másrészt mert nem megy át. Sokat beszéltünk már vörös vonalakról, amit ha átlépnek, hú akkor. De ne hagyjuk magunkat: egy kormánypárti képviselő támogatását és a fentieket nagyon is elválaszthatja egy vörös vonal. Normális esetben egy ilyen javaslatok elfogadását kérni kormánypárti képviselőktől frakciószakadással, pártszakadással, a többség elvesztésével járna.

A módosítások tartalma ráadásul nem csupán aljas, hanem mélyen antidemokratikus. Egy rendelkezése később lép életbe, szinte kimondja, hogy hátha elveszik a kétharmad! A változtatás egyértelműen szűkíti a képviselet, a választhatóság terjedelmét úgy, hogy fellépni sem lehet ellene. Tüntetni ugyanis tilos. Ráadásul, bár többen még nem vették észre a megjelent rendeletet, népszavazást sem lehet kezdeményezni, hiszen az aláírásgyűjtéssel jár. Szervezett ellenvéleménynek helye nincs. A demokrácia vagy diktatúra nálunk aktuális és népszerű kérdése eldőlni látszik, a szó több értelmében: vita nincs!

Ugyanebben további aljasság, hogy a rendkívüli felhatalmazást az ellenzék is megszavazta, így visszafordítható rájuk, hogy ők is akarták az alkotmány és a választási törvény módosítását. A harmadik aljasság, hogy az alkotmánymódosítás lényege, a magánalapítványokba pumpált közpénzek közpénz-jellegének elvesztése mellé betesznek egy gumicsontot a férfiapáról és a nőanyáról. A negyedik aljasság, hogy Karácsony Gergely és az önkormányzatok forrásainak és jogainak faragásával is magát a képviseletet szűkítik, és ebbe állami egészségügyi szervek is beszállnak. Az ötödik aljasság a Fidesz-szavazók lehetetlen helyzetbe hozása: velük sem közölték és vitatták meg a terveket, úgy nem ad nekik semmit, hogy súlyos erkölcsi mélységekbe rántja őket, ha még ezek után is kitartanak pártjuk mellett.

Mindezt miért most, az éjszaka közepén? Mert Orbánék félnek a többség elvesztésétől két oldalról.

Elsőként féltik itt és most a kétharmadot: amikor polgármesterek és miniszterek betegednek le, több kormánypárti képviselő is válhat a vírus áldozatává, amivel oda a többség. Annó Rubovszky Györgyöt még beráncigálták a parlamentbe súlyos betegen, de vírusos betegekkel ezt még ők sem mernék. Most nyúlnak bele a két legfőbb kétharmados jogszabályba, mert most még megtehetik.

Másodikként az elmúlt hetek megmutatták, hogy a 2022-es választással kormányoldalon úgy számolnak, amelyben a kétharmad meg is szűnhet: Budapest veszélyes számukra, onnan erőket kell kivonni, más erőket odacsoportosítani, vidéken később még jól fialó földeket kell ellopni a köztől, az egyetemeken a saját sleppnek doktoricím-gyárat, káderkeltetőt és kádertemetőt kialakítani.

Újra látni, ahogy a “fókuszcsoport-kormányzás” eredményeket szállított, a kormány és a Fidesz agytrösztjei kikutatták, kiszámolták: Parragh beszól Varga és Semjén benyújtja, a 90 napot figyelembe véve ezt és ezt most meglépni, itt a nyilvánosság elől eldugni, eddigre és addigra így és úgy befolyásolja a választói véleményeket, tüntetésekkel vagy azok nélkül. Kiszámolták, mi mennyit hoz és visz 2022-re, szerencsével a kétharmadot, pech esetére a többséget célozzák meg, harmadik alternatívaként az új kormányzatot lehetetlenítik el, hogy hamar feladja.

Mostantól ez lesz, mert ez is volt. Még bebetonozzák azt, amit és akiket lehet, ahogy a maffia a hullákat. Még akár el is veszik az önkormányzatoktól az iparűzésit. Újra kinevezik kilenc évre a főbb uralomvédő méltóságokat. Minden módon lerögzítik a pénzek útját. Ha rosszabbul állnak a szavazói attitűdök, újra belenyúlnak a választási törvénybe és az alkotmányba, amíg az idő engedi. Szögezzük le: nagyot kockáztatnak támogató szavazatukkal a kormánypárt országgyűlési képviselői, nagyon is el kell gondolkodniuk, mi fér még bele.

Az ellenzék pedig három hónap múlva viheti először utcára az elégedetleneket, de lehet, hogy hat hónap után, bár felmehet kilencre, vagy egyáltalán minek is. Na, akkor jönnek a radikálisok, a fókuszcsoport-guruk meg számolnak (talán már el is készültek?), hogy a Fidesz-irodák, kormányzati épületek betört üvegei eleget visznek-e, vagy be kell-e még segíteni.

politikai innováció blog