Jogállamisági vétó híján a költségvetési satut nyomná Orbán Viktor

Posted by

Arató László
a Szabad Európa brüsszeli tudósítója

Nem kis meglepetést okozott Brüsszelben, amikor múlt héten csütörtökön délelőtt 11 óra körül – egy-két twitter bejegyzés után – hivatalos formában is bejelentették, hogy megszületett a jogállamisági megállapodás az Európai Parlament és a tagállamok delegációja között.

Mandiner írt meg először, hogy Orbán Viktor kész vétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését. A miniszterelnök erről levelet írt a német kancellárnak és számos uniós vezetőnek. Szerkesztőségünknek Brüsszelben megerősítették, hogy a levelet megkapták.

A tárgyalások folyamatosak voltak már korábban is, de eddig rendre azt lehetett olvasni a megbeszélések soron következő fordulója után, hogy még mindig nagyon távoliak az álláspontok. Bár a tárgyalássorozatnak nagyon sok eleme volt, a legfontosabb vitapont talán a következő volt: a szankcionálást elegendő-e ahhoz kötni, ha csak az unió pénzügyi érdekei sérülnek, vagy ennél tágabb körű meghatározásra van szükség, és az EU alapértékei is megérdemlik ezt a fajta védelmet.

Az előbbi álláspontban egyeztek meg az uniós tagállamok idén júliusban a költségvetési alku során, az utóbbit viszont a parlament akarta mindenképpen elérni. Nem közömbös a parlament szerepe: az 1100 milliárd eurós hétéves költségvetést és a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot nekik is el kell fogadni, másképpen fogalmazva: megvétózhatják a csomagot. Látható volt, hogy a parlament kitart a jogállamisági követelések mellett, sokkal többet engedtek már eddig is például a tárgyalások másik ágán, a költségvetés szerkezetével és nagyságával összefüggésben.

A tagállamok pedig éppen arra nem voltak hajlandóak, hogy több pénzt fizessenek, viszont ott is nagy volt a nyomás egy kiterjesztettebb jogállamisági feltételrendszer elérése érdekében. Ráadásul van mozgásterük is: a tagállamok körében a jogállamisági alku elfogadásához nem szükséges egyhangúlag dönteni, elegendő a minősített többség. Ez a 27-ből 15 tagállam támogatását jelenti, melyeknek az EU lakosságának 65 százalékát kell képviselniük. Magyarul: ebben a körben nincs vétó, egy magyar-lengyel összefogás is kevés a jogállamisági mechanizmus visszautasításához.

Ez a feltételrendszer tehát kilép abból a körből, amivel a tagállamok egymás között egyetértettek, vagyis nem csak a pénzügyi érdekek védelméről tesz említést. Beemelik a védendő értékékek közé az uniós alapszerződésben felsoroltakat. Ez a következőket rögzíti: “Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

Ugyanakkor a kompromisszumos megállapodásban is hangsúlyozzák, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelmét kell szem előtt tartani. Mégis, az alkalmazhatóság köre jelentősen kibővül. Például hangsúlyos szerepe lesz az igazságszolgáltatás függetlenségének, ami máris figyelmeztető jel lehet Lengyelországnak, ahol a bírói hatalom gyengítése miatt már az Európai Bíróságnak is be kell avatkoznia. De ugyanilyen párhuzammal az is az unió pénzügyi érdekeinek sérelme, hogy a Magyarország június óta nem hajtja végre a civil szervezetek védelme érdekében hozott bírósági ítéletet és emiatt pénzügyi forrásoktól esnek el nem-kormányzati szervezetek.

Az eljárás “ura” az Európai Bizottság lesz, a brüsszeli testület fog javaslatot tenni a pénzügyi szankciókra, ha ezt megalapozottnak találják. Indítványozhatják többek között a pénzügyi támogatások felfüggesztését, visszavonását, csökkentését. Ezt a döntés ugyanakkor a tagállamok a fentebb már részlezett minősített többséggel “leszavazhatják”, vagyis az érintett tagállamnak vagy egy vele szövetséges kormánynak a szavazata kevés – éppen ez különbözteti meg az eljárást a 7-es cikk szerinti eljárástól. És egy másik fontos szempont is: az új eljárás időben korlátozott lesz, ami azt jelenti, hogy hónapokon belül le kell zárni egy ilyen ügyet. Ez általában öt hónap lesz, vagyis belátható időn belül pont kerül egy-egy ügy végére.

Abban is megegyezés született, hogy a végső felhasználókhoz még szankció esetében is el kell juttatni a szükséges támogatásokat. Erre a tagállami kormányt kötelezik majd, az uniós támogatás tehát ebben az esetben nem költségvetést növelő, hanem azt csökkentő tétel lesz. Meg kell jegyezni, hogy ez egy ideiglenes kompromisszum, ami azt jelenti, hogy mind a parlamentnek, mind a tanácsnak meg kell szavaznia. Erre azonban minden esély megvan, hiszen mindkét intézmény tárgyalódelegációja saját mandátumának keretein belül járt el.

Ebben a helyzetben “lengette be” a magyar miniszterelnök a vétót: de nem a jogállamiságra (arra, ahogyan fentebb írtuk, nincs lehetősége), hanem az úgynevezett helyreállítási alapra vonatkozóan. Ez a 750 millió euró arra szolgált, hogy a járvány miatt meggyengült gazdaságokat megsegítse. Nagyobb része (390 millió euró) vissza nem térítendő hitel, a maradék pedig kedvezményes kölcsön. A pénzt nem az uniós tagállamok adják össze, hanem az EU veszi fel hitelként a pénzpiacokról, tekintettel arra, hogy az unió hitelbesorolása a lehető legkedvezőbb, s az általa felvett hitel egy részét ezekkel a feltétekkel adja tovább. A tagállamok abban maradtak, hogy a 2027 utáni költségvetési ciklusban kezdik el törleszteni a hitelt, legfeljebb 30 éven át. Ehhez azonban valamennyi tagállam parlamentjének hozzájárulása szükséges. Ennek esetleges magyar oldalról történő megtagadására már augusztus vége óta voltak jelek, utalások, most azonban egyértelművé vált és ezt a magyar miniszterelnök az Európai Tanács, valamint az összes tagállami kormány tudomására is hozta. Hasonló nyilatkozatot tett a lengyel kormány is.

Amennyiben ezt a fenyegetést valóra váltja Magyarország, akkor nincs uniós helyreállítási alap – ez persze Magyarország számára is azt jelenti, hogy mintegy 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról le kell mondania. Sokkal nagyobb a tét azonban a spanyol, az olasz, a portugál vagy a görög gazdaság számára, ezekben az országokban egy ilyen lépés hatalmas társadalmi feszültségeket szülne.

Érdeklődésünkre uniós források azt mondták, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel megkapta a levelet, és majd “megfelelő időben” reagál rá. Ennél konkrétabb volt Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki képviselőcsoportjában a Magyarországgal kapcsolatos ügyekért felel.

“Az MFF-csomag vétójával való fenyegetés Orbán Viktor újabb kísérlete, hogy a demokratikus vitát saját autokratikus törekvései érdekében használja fel. Ezt úgy is értelmezzük, mint saját beismerését annak, hogy Magyarország lehet az első olyan EU-tagállam, akit szankcionálni kell, amikor az uniós források kifizetését a jogállamiság tiszteletben tartásához kötjük” – mondta Delbos-Corfield.

A költségvetéssel kapcsolatos intézményközi tárgyalások folyamatosan zajlanak. Az uniós állam- és kormányfők jövő héten tartanak videokonferenciát, ahol már ez a téma is szóba fog kerülni.

Címkép: Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Brüsszelben 2020. február 3-án.
Forrás: Szabadeuropa.hu