Posted by H. Móra Éva
Az ötlet nem új. Minden magára valamit is adó magyartanár, aki haladni akar a korral, fölveti: mi lenne, ha ma élne X vagy Y költő? Ha Petőfi csetüzenetben üdvözölte volna Aranyt a Toldi elolvasása után, vajon milyen szavakkal tette volna? És Arany hogyan válaszolt volna? A diákok élvezik a feladatot, és rendszerint szellemesebbnél szellemesebb megoldások születnek.
Lackfi János Száll a kakukk a fészre című könyve azonban más. Nem csupán azért, mert egy kötetben, összegyűjtve sorakoztatja fel történelmünk és irodalmunk nagyjainak elképzelt Facebook-oldalát, posztjait, üzenetváltásait, hanem azért is, mert a háttérben ott érezzük a hatalmas műveltséganyagot, amely tökéletesre csiszolta ezeket a fiktív megnyilatkozásokat. Másképp nyilvánultak meg Jézus korában, másképp szólal meg Balassi és megint másképp Ady. Ismerni kell nemcsak az adott történelmi kor vagy az életrajz legapróbb részleteit, hanem egy-egy mozzanat kapcsán a lelki motivációkat is. Mindezt persze rengeteg humorral teszi a legnépszerűbb közösségi oldalon egyébként is rendkívül intenzíven jelen lévő Lackfi.
A kötet első részében a képzelt profilokon kívül csoport- és blogbejegyzéseken derülhetünk. Mivel kronológiát követ, ezért a Jézus és tanítványai csoporttal kezdi – így az első oldalaktól teret ad a támadásoknak is. (Sok kritikusa van Lackfinak saját közösségi oldalán: a köztudottan és vallottan keresztény szerző nem tekinti tabutémának a vallást sem, ha humorról van szó.) Később néhány történelmi kort érintve elérkezik Balassihoz, majd irodalmi nyomvonalon halad tovább. Kedve szerint, nem egyenlő arányban időz egy-egy írónál, költőnél: Arany Jánosnak például nyolc kisebb fejezetet szentel, míg a nyugatosok, kedvelőik és cselédeik csoportnak egyet. Sok izgalmas pletyka nyomába eredhetünk: követhetjük például a Szabó Lőrinc & Török Sophie & Babits Mihály-sztorit és sok mást.
A kötet második részében másféle játékkal szórakoztat minket: e fiktív párbeszédeknek ismert versek az alapanyagai. Más-más módszerrel figurázza ki a verseket: olykor a verssorok a válaszok, ezek közé költőnk huncutul képzelt kérdéseket applikált – így teljesíti ki és „rántja le” a földre szemtelenül a műalkotást (József Attila: Tiszta szívvel; Radnóti: Két karodban); máskor bővebb beszélgetéseket kreál a versek köré.
A harmadik rész, a Ketrecharcosok klubja szintén bravúr: nagy irodalmi ellenfeleket „ütköztet” saját idézeteik segítségével.
+ + + + +
A véletlen úgy hozta, hogy épp e remek könyv olvasgatása közben került a kezembe egy másik, 2019-es kiadású könyv: 25 szelfi az Árpád-korból címmel, Lőrinc László tollából. Ennek a munkának más a célközönsége: gyerekek számára íródott. Ennek megfelelően – az előbb tárgyalt könyv igencsak rapszodikus szerkesztésével ellentétben – feszes, logikus felépítésű: minden fejezet a szelfivel kezdődik, Bertóthy Ágnes és Rátkai Kornél illusztrációinak köszönhetően. Humoros-karikaturisztikus alaphangot sugároznak ezek a rajzok, garantáltan szívesen veszik kezükbe a nebulók a kötetet. Hát még a szelfiket követő Facebook-párbeszédek, kommentek! A „hitelességet” segítik a jól ismert emojik, piktogramok.A fiktív részeket mindig magyarázat követi, hiszen mégiscsak oktató jellegű könyvről van szó, de nem a történelemkönyvek száraz stílusában, hanem igazodva az egész kiadvány könnyed hangulatához. Sok-sok ilyen könyv kéne a diákok kezébe, és sok tanár, aki megismeri és beépíti ezeket a tanításba! Jó hír: nemrég jelent meg a folytatás, a 25 szelfi a török korból, és tervezik a további részeket is.
Azonban vigyázat: akár Lackfi János, akár Lőrinc László könyvét vesszük is kézbe, fennáll a túladagolás veszélye. Csak lassan az efféle anyagokkal! Cseppenként fogyasztva üdítően frissek, de töményen nem fejtik ki optimálisan a hatásukat.
Lackfi János
Lackfi János: Száll a kakukk a fészre
P. Szathmáry István illusztrációival
Helikon Kiadó, Budapest, 2020
192 oldal, teljes bolti ár 3299 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2639 Ft,
ISBN 978 963 479 4035
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
„Honfoglaláskor a nagy kavarodásban elveszett Mackó nevű komondorunk, kezes jószág. Mindenkinek a kezét tépi le. Először. A becsületes megtalálónak kézből fizetünk.” Nos, ez egy Facebook-bejegyzés a honfoglalás korából, épp csak példaképpen.
Lackfi János új könyvét nem kell túl komolyan venni: bolondozás ez, a képzelet képtelen játéka – milyen posztok születhettek volna, ha van Facebook Jézus idejében, vagy a reformáció korában, vagy a francia forradalom alatt…
De vannak a könyvben képzelt párbeszédek is, melyekben a magyar költészet jeles alakjai a zord és földhözragadt valósággal szembesülnek: Petőfi például a Nemzeti dal soraival biztatja egy honfitársát, aki ezt zaklatásnak veszi; Léda pedig egy kicsivel több aktivitást várni el Adytól a Héjanász borongós sorai helyett.
Lackfi János, mondhatni, tiszteletlenül bánik a történelem nagy alakjaival és a magyar irodalom zseniális alkotóival, de emögött a tiszteletlenség mögött mély szeretet, rengeteg ismeret és persze remek humorérzék bújik meg.
* * * * * * * * * * * *
Lőrinc László (Fotó: Máté Péter)
Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból
Bertóthy Ágnes és Rátkai Kornél illusztrációival
Kolibri Kiadó, Budapest, 2019
160 oldal, teljes bolti ár 3299 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2639 Ft,
ISBN 978 963 437 3865
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Honfoglalás, csata, királyi esküvő – vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti.
Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, és persze húzzák egymást.
És hogy mi történhetett valójában – mi az, amit a történészek biztosan tudnak –, a fejezetek végén található összefoglalókból derül ki.