A Magyar Orvosi Kamara 8000 orvos véleményét küldte el a belügyminiszternek

Posted by

MOK Elnökség

>Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény az orvosok felé régi adósságot törleszt az új bértábla elfogadásával és a hálapénz törvényi tiltásával. A törvény megalkotásának módja és az egyeztetés nélkül belekerült elfogadhatatlan passzusok miatt az mégsem javította, hanem gyengítette az ágazat hitét és erejét. A járvány miatti feszült helyzetben az orvostársadalom bizonytalansága fokozódott, tovább romlott amúgy is ingatag biztonságérzetünk.

A törvénnyel kapcsolatos fenntartásainkat október 6-án írásban átadtuk Pintér Sándor miniszternek, a felmerülő jogi kérdéseket, konszenzusos javaslatokat október 15-én küldtük el az illetékeseknek. A törvény értelmezésével kapcsolatos, a tagság által összegyűjtött kérdéseket október 19-én továbbítottuk az EMMI-nek, ezek mielőbbi tisztázását, a törvényalkotói szándék és azok következményeinek megvilágítását kérve. Mindezekre nem érkezett válasz, és nem kaptunk lehetőséget a kormányrendeletek megalkotásában való együttműködésre.

A Magyar Orvosi Kamara a legfontosabb kérdéseket felmérte, közel 8000 orvostól kaptunk az elmúlt napokban visszajelzést, így az orvostársadalmat leképező véleményt ismertethetünk.
(Részletes adatok:
https://mok.hu/hirek/mokhirek/az-orvostarsadalom-osszetart-es-nem-fogadja-el-a-szakma-megkeruleset)

Az orvosok 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a törvény jelen formája számára nem elfogadható. A közellátásban dolgozó orvosok több mint kétharmada névvel vállalta, hogy az új jogviszonyt nem fogja aláírni.  A közellátást elhagyni tervező orvosok 37,4% a magánegészségügyben kíván elhelyezkedni, a válaszadók több mint egyharmada pedig a szerződés aláírása helyett inkább az ország, vagy az ágazat elhagyását választaná.

A kérdőív eredménye leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig is kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes. A magyar szakorvosok 52 százaléka ugyanis kettő vagy több állásban dolgozik. Az orvosok közel fele, 43 százaléka vállalkozóként is dolgozva teszi lehetővé a magyar betegek ellátását. A magyar orvosok 58 százaléka a heti 48 órás EU-s direktívát, 20% pedig a magyar törvényben maximalizált heti 60 órás óraszámot is meghaladóan dolgozik.

Ezek a számok megmutatják, hogy a törvény jelenlegi formája, egyeztetés nélkül meghozott elemei alkalmatlanok annak a közös célnak az elérésére, hogy a betegellátás egyszerre legyen tiszta, biztonságos és átlátható. A szakdolgozói kamara felmérése szerint a törvény hatálya alá eső szakdolgozók körében is nagy a törvény elutasítottsága.

A Magyar Orvosi Kamara a felmérések adatait igen aggasztónak tartja, ezért az eredményes járvány elleni védekezés, az ágazat békéje és stabilizálása érdekében, valamint a járvány utáni újjáépítést megkönnyítendő az alábbi lépéseket sürgeti:

  • a törvény hibás pontjait ki kell javítani a MOK javaslatai szerint, az ágazat dolgozóival egyeztetett módon
  • a Kamarákat mielőbb be kell vonni a most készülő jogszabályok, kormányrendeletek előkészítésébe, és a tagság javaslattételét is lehetővé tevő, megfelelő véleményezési időt kell biztosítani számukra
  • az orvostársadalmat, az ágazat dolgozóit és a betegeket  tájékoztatni kell a kormányzati szándékról, a jogszabályok pontos tartalmáról és a tervezett intézkedésekről.
  • tájékoztatni kell egyes tisztázatlan helyzetű, a közellátásban dolgozó csoportok mellett a háziorvosokat, alapellátó gyermekorvosokat és fogorvosokat, valamint asszisztenseiket a bérrendezésüket megteremtő rendelkezésekről.

A Kamara konszenzusos törvénymódosítást (nem rendeleti szabályozást) vár a következő pontokban:

  • A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel és juttatásokkal.
  • A másodállások vállalásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
  • Az általunk készített eredeti, szakmai előmenetelt, tudományos teljesítményt és tudást elismerő, illetve későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
  • A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyban
  • A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászattal való  kivételezés és ezzel összefüggésben az önkéntes segítő státuszának  megtartása)
  • Az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását vegyék ki a törvényből

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy orvostársadalom az egészségügyi szakdolgozókkal karöltve ezután is minden tőle telhetőt megtesz a járvány elleni harcban a betegek gyógyulásáért. Az új jogviszonyt alá nem írók sem vonják ki magukat a küzdelemből. A törvény egészségügyi dolgozók által nem elfogadható formája vagy egyeztetés nélküli módosítása azonban egyértelműen a magyar társadalom egészségügyi ellátásának súlyos károsodásához vezet már rövid távon is. A járvány és az egészségügy elkerülhetetlenül szükséges átalakítása miatt mindannyiunkra nehéz időszak vár, az egészségügy dolgozóinak szüksége van az összefogásra, a társadalom és a kormány támogatására.