A Portfolio elemzése: Trump valószínűleg most nem tud fordítani

Posted by
Zsoldos Ákos
>Az amerikai elnökválasztás kimenetelével kapcsolatos felméréseket sok bizonytalanság övezi, és Joe Biden előnyét nem szabad biztosra vennünk, mert 2016-ban is jelentősen alábecsülték a felmérések Donald Trump támogatottságát, aki végül nyert is – állítják sokan. Kétségkívül valós lehetőség ez, de több jel miatt azt gondolhatjuk, hogy idén kevesebb az esély az ilyen nagyarányú tévedésre. De ha esetleg idén pont olyan nagyot tévednek a felmérések, mint 2016-ban tévedtek, Trump akkor is veszíteni fog, mert Biden előnye sokkal nagyobb, mint Hillary Clintoné volt 4 éve. A felméréseknek tehát még a 2016-osnál is nagyobbat kell tévednie, vagy Trumpnak kell érdemben növelnie a támogatottságát a következő napokban, hogy elnök maradhasson.
BIDEN ELŐNYE NAGYOBB, MINT CLINTONÉ VOLT

Donald Trump amerikai elnök lemaradása jelentős a november 3-i elnökválasztáson demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben. Ha minden a felmérések szerint alakulna, akkor Biden nagy többséggel nyerné a választást, a voksolás kimenetele szempontjából legfontosabb helyeken, az úgynevezett csatatér-államokban szinte mindenütt ő vezet.

Az országos szavaztok megoszlásának aránya a választás kimenetele szempontjából nem döntő jelentőségű, így azt most nem is mutatjuk be. A választás ugyanis államonként zajlik – aki megnyeri az egyes tagállamokban a választást, az megszerzi az adott állam összes elektorát. Ha megnézzük a jelenlegi felméréseket az összes tagállamban, akkor az elektori kollégiumban 358-180-as állást várhatunk Biden javára (az egyes tagállamonkénti bontás a cikk második lapján olvasható, a választási rendszert pedig korábbi elemzésünkben mutattuk be).

Már csak 4 nap van hátra az amerikai elnökválasztásig! Kövesd velünk az eseményt: legfrissebb híreinket ide kattintva találod. November 3-án egész éjszaka, percről-percre frissülő cikkünkben közvetítjük a választás legfontosabb fejleményeit!

Biden előnye nagyobb, mint Clintoné volt

Gyakran elhangzik a jelenlegi felmérésekkel kapcsolatban, hogy valójában óvatosnak kell lennünk velük, mert 2016-ban is jelentősen alulmérték Donald Trumpot, és most is sok jel utal arra, hogy a republikánus szavazók körében

  • egyrészt magasabb a rejtőzködők aránya,
  • valamint nagyobb a választási hajlandóság.

ENNEK ELLENÉRE A MOSTANI ÉS A 2016-OS FELMÉRÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁBÓL AZ TŰNIK KI, HOGY TRUMPNAK SOKKAL NAGYOBB MOST A LEMARADÁSA, MINT AKKOR VOLT.

Hogy ezt bemutassuk, összegyűjtöttük a legfontosabb csatatér-államokat, és bemutatjuk a 4 évvel ezelőtti felméréseket az akkori eredményhez és a mostani felmérésekhez viszonyítva. Az alábbi ábrán a fontos csatatér-államokban mutatjuk a 2016-os, választás előtti utolsó felmérések átlagának alakulását a jelenlegi, legfrissebb felmérésekhez képest. Sötétkékkel jelöljük Biden előnyét, azúrkékkel Hillary Clinton 2016-os előnyét, Donald Trump előnyét (ahol mértek ilyet) narancssárgával.

Mint az egyértelműen látszik, a felmérések szerint Joe Biden jelenlegi előnye minden tagállamban nagyobb, mint 2016-ban Hillary Clintoné volt, és több olyan állam van, ahol a 2016-os Trump-előny idénre Biden-előnybe fordult át.

ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT EGYÉRTELMŰEN AZ A HELYZET, HOGY DONALD TRUMP TÁMOGATOTTSÁGA A FELMÉRÉSEK SZERINT DEMOKRATA ELLENFELÉVEL SZEMBEN MA SOKKAL KISEBB, MINT NÉGY ÉVE VOLT.

Természetesen mindez semmit nem jelent, ha a felmérések pontatlanok – és 2016-ban kifejezetten pontatlanok voltak. Az alábbi ábrán azt mutatjuk, hogy a választás előtti legfrissebb felmérések átlagához képest végül hogyan alakult a választási eredmény. Mint az látszik, Trump az összes jelentős csatatér-államot megnyerte annak ellenére, hogy azok közül 5 helyen Hillary Clinton vezetett, Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában jelentős mértékben.

Az is látszik, hogy Trumpot ott is alulmérték, ahol a felmérések szerint vezetett (ez alól Texas a kivétel, ott pontosan eltalálták az eredményt). Ha minden a felmérések szerint alakult volna, Hillary Clinton költözött volna a Fehér Házba, de mint ahogy azt tudjuk, nem így lett.

Most nagyobbat kéne tévedni, hogy Trump nyerjen

A fenti ábrán tisztán látszik, hogy a felmérések messze pontatlanabbak voltak a választás előtt jelzett 2-3%-pontos hibahatárnál. Az alábbi ábrán azt mutatjuk, hogy tagállamonként mennyit tévedtek a felmérések, és kinek a javára: nem meglepő, az összes felmérés nagyobbra becsülte Clinton relatív támogatottságát Trumphoz képest.

Az is látszik, hogy Wisconsinban, Pennsylvaniában, Ohióban és Michiganban egészen döbbenetes, 5-7 százalékpontos volt az eltérés a választás előtti utolsó felmérések átlaga és a valós eredmény között.

DE HA MOST IS PONT EKKORÁT TÉVEDNÉNEK A FELMÉRÉSEK, TRUMPNAK AZ SEM LENNE ELÉG AHHOZ, HOGY NYERJEN.

Az alábbi ábrán a 2016-os tévedéseket hasonlítjuk össze a 2020-as felmérésekkel. Látszik, hogy Michigant és Wisconsint még akkor is behúzná Biden, ha a felmérések olyan bődületesen nagyot tévednének, mint 4 éve. Ugyanígy történne Georgiában és Arizonában is.

Az amúgy is Trumpnak álló Ohio mellé az elnök megszerezhetné viszont Floridát, Pennsylvaniát, Észak-Karolinát, de még így sem lenne többsége az elektori kollégiumban, mert Bidennek több elektori szavazata van olyan államokból, ahol a demokrata jelölt győzelme biztosra vehető, mint a Trump számára előre elkönyvelhető államok elektori szavazatai.

AZ ELEKTORI KOLLÉGIUMBAN EKKOR 294-244 LENNE AZ ÁLLÁS BIDEN JAVÁRA.

Természetesen fent azzal a forgatókönyvvel számoltunk, hogy a felmérések épp annyit tévednek, mint 2016-ban. Előfordulhat viszont, hogy egyes államokban nagyobb a tévedés, mint akkor volt – például Arizonában vagy Georgiában -, és ekkor már Wisconsinban és Michiganben kisebb tévedés is belefér akár, mint 2016-ban, mert ezek az államok már nem számítanának. Georgiában és Arizonában már elég lenne 2,5%-ponttal többet tévedni ahhoz, hogy Trump legyen az elnök – lefutott választásról így egyáltalán nem beszélhetünk.

Meglepő lenne, ha most is ekkora lenne a tévedés

Vannak viszont olyan indikátorok, amelyek arra engednek következtetni, hogy most nem számíthatunk olyan mértékű tévedésre, mint 4 éve. Először is Hillary Clinton támogatottságára mindig jellemző volt, hogy nem volt egyenletes előnye Trumppal szemben a fontos csatatér-államokban, míg Biden folyamatosan tartani tudta a 3-5%-pontos előnyt, ahogy ez a RealClearPolitics ábráján látszik:

Ez arra enged következtetni, hogy Biden szavazói (vagy a Trump elleni protestszavazók) álláspontja kevésbé billegő, mint 4 éve, ez pedig javítja a felmérések pontosságát. A választás előtt ráadásul Clinton előnye erőteljesen csökkenő trendet mutatott a fontos csatatér-államokban, most ilyet nem látunk.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a jelenleg leadott levélszavazatok (több mint 80 millió szavazat) már átlépték a 2016-os részvétel felét, a felmérések szerint pedig a levélszavazatok döntő hányada a demokrata szavazóktól érkezik, így azt sejtjük, hogy körükben a választási hajlandóság magasabb, mint négy éve. Az is fontos szempont, hogy míg négy éve sok államban úgy mértek Clintonnak magasabb támogatottságot, hogy még ezzel együtt is 50% alatt volt, Biden több államban már átlépte ezt a határt, vagy erősen közelíti.

Jósolni továbbra sem merünk, mindazonáltal a fentieket figyelembe véve arra van a legnagyobb esély, hogy Biden nyeri a választást – de valószínűleg nem olyan nagy többséggel, mint amit a felmérések most mutatnak.

portfolio.hu