Gazok

Aztán egy háromkerekű bicikli tűnik fel a víz közelében, egészen pontosan ott, ahonnan a korábban említett napraforgó állt. Másnap is ott rostokol, ami számunkra azt jelenti, hogy nem keresték, nem jöttek vissza érte. Különös! Ha egy elvesztett kesztyű vár faágon vagy korláton gondatlan gazdájára, azt meg lehet érteni, de egy tricikli…

Még különösebb, hogy a tricikli kormányára egy üres nejlon-zacskó volt kötve. Nem összeillő dolgok. Akkor meg hogyan és miért került az oda?

Évával egyszerre ocsúdunk: hogy az jel lehet. A zacskó is, a tricikli is, a motor és annak elhelyezése: kábítószer van vagy nincs megvételre, ilyesmi. Mert újabban átitatja a társadalmat, a mienket vagyis a svédet ez a méreg. Jön, terjed a központból, a centrumból meg a bevándorló gettókból a bűnözéssel összekötött kábítószer-kultúra.

Másnap a sétány aljához közelítve két gépkocsit veszünk észre, a sétány mellé a fűre parkoltak, az egyik rendőrkocsi, a másik hátsó ajtaja kinyitva, s tüzetesebb szemlélődés után észreveszünk két ketrecet benne, az egyikben egy kutya. Az autóhoz közel három rendőr a fák között, valamit keresnek a fűben. A helyi lapból tudjuk meg pár napra rá, hogy lövöldözés történt azon a helyen, a rendőrök a töltények után kutattak.

Mi persze sétálunk tovább, mondtam: naponta kijárunk, annál is inkább, hogy szokatlanul enyhe az idő. Szeptember végén, október elején a 14-17 fok délben melegnek számít ezen a vidéken. Látjuk a tévéhíradóban, hogy Bukarestben (ahonnan elpályáztunk) még mindig 30 vagy harminchoz közel, de hát nekünk ez most a hazánk… Ebben fázunk vagy pállik fel a fenekünk.

És hát a bűnözés?! Ezek pitiánerek, gondolom. Ezek, akiktől félünk, hogy lelőnek, akik egyelőre egymást lövik, akikre rendőrt hozunk. A nagyok, lásd Putyin, Trump, törökök, görögök, egyéb maffiózók szabadon garázdálkodnak. Azok a gazok nyugtalanítanak igazán. A gazok a négyzeten.

A hőmérséklet pedig csökken, egyre csökken. Mikor ezt írom, már csak 12 fok vár reggel. Október közepére lehűl a levegő!