Iszlám fenyegetés meg a képmutatás

Posted by

Gábor György
>Minden képmutató bajba kerül, ha egyszer színt kell vallania. Most a mi hatalmas képmutatóinkra került sor újfent. Azokra, akik reggeltől estig a kereszténységről, a keresztényvédő Magyarországról prédikálnak, ám közben keresztényt lefejező muszlim baltás gyilkost árulnak ki jó pénzért muszlim barátaiknak és üzletfeleiknek.

Róluk van tehát szó, akik folyamatosan aggódnak a keresztény Európáért, s az iszlamizációtól féltik Európa jövőjét. Miután ugyanis egy franciaországi iszlamista barbár módon végzett egy tanárral, aki a demokratikus világrend egyik legalapvetőbb pilléréről, a szólásszabadságról tartott órát, megmutatván diákjainak a Mohamed-karikatúrákat, s ezért Macron (végre!) hangot adott elszántságának, hogy a kormány fölszámolja a franciaországi iszlamista szervezeteket és központokat, köztük a Cheikh Yassine közösséget, amely a rendőrség gyanúja szerint közvetlenül is érintett a tanárgyilkosságban, a magyar miniszterelnök egyik legragyogóbb barátja, a véreskezű, iszlamista török diktátor, Erdoğan azt üzente Macronnak, hogy mindenekelőtt menjen el mentálhigiénés kezelésre, majd még továbbfenyegetőzve hozzátette: „ha az európai országok a politikailag és gazdaságilag átstrukturálódott világrendszerben meg akarják őrizni pozíciójukat, akkor meg kell szabadulniuk az iszlamofóbia betegségétől, ellenkező esetben ez a betegség egész Európa összeomlásához vezet majd, Franciaországtól Németországig”.

Vagyis Orbán nagy barátja a gyilkos iszlamizmus elleni fellépést az iszlamofóbiával azonosítja, ezért aztán olyan hangnemet engedett meg magának és úgy fenyegetőzött, ahogy az legfeljebb az ő legszűkebb köreiben szokás. Most tehát várom Orbántól ugyanazt a keménységet és határozottságot, ahogy a még keresztény Európa vezetőit, köztük Merkelt szokta leckéztetni és kioktatni, s várom, hogy Szijjártó Péter mielőbb hivatalába rendelje a török nagykövetet. Mert ne feledjük: egyrészt arról az Erdoğanról beszélünk, akinek 2015-ben – mondjuk úgy – kulcsszerepe volt az Európára rázúduló (rázúdított) menekültáradatban, s amiről Orbánnak gyaníthatóan időben, vagy helyesebben már idő előtt értesülései voltak, s aki ebből az egészből komoly politikai tőkét tudott kovácsolni; aztán arról az Erdoğanról van szó, aki Merkel fellépését követően, jó pénzért, egyik napról a másikra képes volt eltüntetni a török-görög határ menti városokból a menekülteket, hogy még nyomuk se maradjon, s arról az Erdoğanról van szó, aki épp most részesíti komoly katonai támogatásban az ősi földjükért, civilizációjukért, kultúrájukért és vallási hagyományaikért küzdő örmény keresztényekkel szemben harcoló azeri muszlim seregeket.

És hogy értsük egymást: ha Magyarországnak lenne valamilyen geopolitikai érdeke ebben a történetben, ahogy például Izraelnek amott kétségtelenül akad, akkor még akár lehetne hezitálni. De a magyar álszent és képmutató politikai kalandoroknak semmilyen geopolitikai érdeke nem fűződik ehhez, csupán a legdrasztikusabb hatalmi és a legszimplább vagyoni megfontolások, valamint a saját táboruknak szánt ócska, hazug és képmutató kommunikációs panelek.