Katolikus-protestáns vetélkedést hoz az amerikai választás

Posted by

 Phil Melanchthon
>Trump „hitvédő” imázsát megőrizve újrázna, Biden lenne az USA második katolikus elnöke. A két elnökjelölt nagy hangsúlyt fektet a hit fontosságára. Donald Trump a 2015-ös elnöki kampányának programját összefoglaló, Great Again – Újra naggyá tesszük Amerikát című könyvében leírja, hogy vallási értékeit anyja plántálta belé és presbiteriánus gyülekezetbe kezdett járni. Később a szintén protestáns Marble Collegiate Churchbe járt, az ott szolgáló Norman Vincent Peale tiszteletest nagyon kedvelte, ő egyébként a magyarul is megjelent A pozitív gondolkodás hatalma című könyv szerzője. Trump így fogalmazta meg az ő hatását: „nagyon pozitív érzéseket ültetett el bennem Istennel kapcsolatban, és ez önmagammal szemben is pozitív érzésekre késztetett. Sokszor olyan érzésekkel távoztam a templomából, hogy a szó szoros értelmében akár további három prédikációját is szívesen meghallgatnám.” A jelenleg hivatalban lévő elnök azt is megjegyzi: „Isten mindennap ott van az életemben”, illetve „legbelül az evangélium segített azzá válnom, aki vagyok” (idézetek a magyar kiadás 176-178. oldalairól).

135ec3cc-2734-421e-8314-7dd6b46f2b18.jpg

Áldásuk rajta

Az üzletemberből lett republikánus elnök demokrata párti kihívója Joe Biden elkötelezett katolikusrózsafüzért hord a zsebében, rendszeresen látogatja a miséket és gyakran beszél a hitéről. Ez demokrata körökben az utóbbi időkben szokatlan, Chris Coons szenátor úgy látja, hogy az egyik hiba, amit a demokraták elkövetnek az utóbbi évtizedekben, hogy privát ügyként kezelik az őket mozgató értékeket. Biden kampánya során is utal a katolikus társadalmi tanításra, többek közt hangsúlyozza, hogy nem elég az örömhírt közölni, hanem jó cselekedetekre is szükség van, azok nélkül a hit halott. Coons szenátor szerint Biden a többi emberben Isten képére teremtett felebarátot lát, és ez formálja politikai nézeteit a rasszok közti igazságosság és a menekültügy kérdései kapcsán is.

Az azonban elég egyértelmű, hogy egyik jelölt sem számíthat arra, hogy a „saját” protestáns, illetve katolikus köreikben teljes támogatottságot fog élvezni a november eleji választáson. Trumpnak általában azt róják fel, hogy inkább kampánycélokból tetszeleg az elkötelezett hívő szerepében. Az elnök fent említett könyvében előre látta ezt a problémát, és megpróbálta előre kivédeni ezeket a vádakat. Többek közt így:

„azt hiszem, az emberek megdöbbennek, hogy keresztény, vallásos ember vagyok”, „nem jutok el a templomba minden vasárnap, de amikor csak tudok, elmegyek”, „az üzleti életben nem a vallási hitem alapján hozok döntéseket, de ez a hit mindig ott van – nagyon is” (idézetek a magyar kiadás 177-178. oldalairól).

Biden pedig a katolikus hívőket leginkább azzal osztja meg, hogy pártja baloldalát követve támogatja az abortuszt. Trump riválisát emiatt egyébként „istenellenes embernek” nevezte és ez is hozzájárul ahhoz, hogy az egykori alelnök az előrejelzések szerint csak az amerikai katolikusok felének szavazatára számíthat.

A felekezeteken átívelő evangelikál irányzathoz kötődő 60-90 millió amerikai viszont inkább Trump felé húz, még olyan lelkipásztorok is, akik korábban vele szemben foglaltak állást. Hogy miért? Valószínűleg azért, mert az elnök többször kiállt a kereszténység mellett szimbolikus ügyekben: nehezményezte, hogy a túlgondolt politikai korrektség jegyében már a ’Boldog karácsonyt!’ köszöntés és a betlehemek is háttérbe szorultak, az ISIS elleni háborút a keresztényüldözés elleni küzdelem kontextusába is helyezte, az amerikai nagykövetséget áthelyezte Jeruzsálembe (a Bibliát szó szerint értelmezők számára ez annak a földi megerősítése, hogy Isten a zsidóknak ígérte Kánaánt), és a BLM mozgalom kapcsán kibontakozó forrongások közepette Bibliával a kezében pózolt egy templom előtt a hagyományos értékek védelmét hangsúlyozva.

evangelist-billy-graham-chats-with-president-john-kennedy-during-an-unannounced-visit-to-the-white-house-today-getty.jpg

Graham és Kennedy

Akárki is nyeri az elnökválasztást, lelki vezetésre szüksége lesz nehéz feladatai ellátásához. Jól jönne egy olyan kaliberű személyiség, mint a két éve 99 évesen elhunyt, legendás baptista lelkipásztor, Billy Graham, aki tizenegy elnököt ismert személyesen (köztük az első katolikus államfőt, John Kennedyt), adott nekik tanácsot, válaszolt kérdéseikre és imádkozott velük.

szoljbeapapnak.blog.hu