Posted by Kedves lányom, Sára!
Anyáddal, Mária Magdolnával ülünk itthon a felhőn és olvassuk az Égi Harsonában, hogy: „Gulyás szerint felvetődhet a kiskorúak veszélyeztetése az óvodákban, ahol a Meseország mindenkié című mesekönyvből olvasnak”. Okos pali lehet ez a Gulyás. Tudja, hogy Grimmet gyereknek nem olvasunk – tiszta horror. Magyar népmeséket sem – elég paráznák és erkölcsi fertőre buzdít. Ezekre ráér felnőtt korában, amikor már tud különbséget tenni és még élvezni is fogja – nem a különbséget, a meséket.
Valamelyik másik okos mondta, hogy olvassanak Bibliát. Gyereknek Bibliát? Azt a Nagyapival társadalom-kritikának szántuk és nem gyerekeknek mesének. A fiúk (Apostolok kiadó Kft.) így is csinálták meg.
A legjobb példa a mi családtörténetünk. Kezdve az én fogantatásommal. Nagyapád kiküldetésen volt és kerekedett egy kellemes liezonja a Nagyival. Volt egy kis kavarodás a történetben, mert a Nagyapi zavarában a nevelő apámnak a cégbeli csendestársát nevezte meg biológiai apaként. Ebből az következik, hogy az Isten is csak ember, néha hibázik. A végén megegyeztek a jóemberrel, hogy nem esett folt az asszony nevén (sőt, még szeplő sem).
Soha nem titkoltam előled, hogy anyád „jól gondoskodott” rólam, azért vettem el. Később veled tisztáztuk – amikor a világból már értettél annyit -, hogy ez nem csak azt jelentette, hogy jól mosta a lábam. Mondtad, hogy egy szavad sem lehet ellene, mert ha egy mesterség ősi, az csak tiszteletet érdemel. A tisztességével egyébként sem volt baj, a síromnál is jobbára csak őt meg a Mária nagyidat láttam, a fiúk a cégtől nem nagyon tolakodtak ott. Megértem őket: beosztás, az igen; vacsora (nekem az utolsó), az jöhet; 30 ezüst, belefér; egy kis keresztre feszítés, na, mindent azért már mégsem.
A Nagyapi színe előtt egybekeltünk – nem volt ellene kifogása, az öreg mindig nagyon megértő volt (egyébként munkaköri kötelessége is). Az igaz, hogy az állami hatóságokat hanyagoltuk, hát…, akit köröznek az ne ugráljon. Apropó hatalom. Soha nem értettem a világban ezt az oldal besorolást – én még mindig oldalak nélküli empatikusnak tartom magam (társak vagyunk a cégben a Nagyapival). Engem végül elkönyveltek anarchistának, amiért később ki is végeztek. Amióta nevem van a szakmában, azóta a konzervatívok sztárolnak. Kicsit lelomboz, hogy csak az elsőségem miatt (a cégalapítás okán) és nem az életvezetési tanácsaink (Tíz parancsolat), vagy az „Erkölcsi esettanulmányaink az elmaradottak okulására, fejlesztésére” (röviden Biblia), mert ezekből nem igazán tartanak be semmit. Nagyapival gondolkoztunk, hogy megint vissza kéne menni és jól pofán csapni őket. Az öreg azt mondta – már megint túlzásba viszi az empátiát -, hogy várjunk még egy picit. Lát még fantáziát ezekben a dél-amerikaiakban. Hiába mondtam, hogy az meg tiszta balos, csak megtett egyet a cégnél első helyettesének. Valami Ferenc (nem, nem Gyurcsány…, az sem, mert az meg György – te Sára gyerek, nem olvasol te túl sok „agy-mosószert”?).
Annak idején én is figyelhettem volna jobban. A fiúk (apostolok) eleresztettek olyan mondatokat, hogy „az a cafka fontosabb, mint mi”. Ez a cafka, mondjuk az anyád volt és később János az evangéliumában le is írta: „megelőzte a tanítványokat, magát Péter apostolt is”. Ez van akkor, ha új céget gründolsz. Nincs szakképzett állomány és én is híján voltam a menedzsment tapasztalatoknak. Ma már gyorsan szétvágnék közöttük. Egy, ne keverjük a munkát és a magánéletet. Kettő, semmi közötök, hogy kivel (akár fiú, akár lány) megyek… hm, gondoskodik rólam. Három, a mószerolók ki vannak rúgva. Tudom, nálatok ilyenkor az a bevett szokás, hogy a delikvens a társadalom erkölcsi megvetése miatt másnap lemond, elbújdokol szégyenében, és az okozott károkat is megtéríti.
Csak-csak arra jutok, hogy az előzőekhez képest ez a „langyi királyfi” a leginkább mese – akkor viszont ez a Gulyás nem is olyan okos pali?
Te, Sára. Nézzél már körül, nálatok mi az aránya azoknak, akik el tudják dönteni, hogy egy mesét elmesél a gyerekének vagy sem? És mi az aránya azoknak, akiknek ehhez is a hatalom jóváhagyása kell?
Lehet, hogy a Nagyapit mégiscsak rábeszélem egy kis Armageddonra?
Apád, Jézus
(Wiki szerint Mária Magdolna: „mások szerint „rossz hírű nő”, majd Jézus felesége és közös lányuk – Sára – anyja”. Egyesek szerint meg nem… és nem ott, nem akkor, nem ő. Az Isten sem tud eligazodni egyeseken, meg másokon és a Wikin.)