Mit jelent a polgári Magyarország?

Posted by

Pálinkás József
a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke a Válasz-nak küldött cikkében kifejtette, hogy mit jelentenek a valódi polgári értékek. Az emberi méltóság, a szabadság és a hagyomány tiszteletét polgári értéknek gondoltuk. Ahogyan a boldogság és a biztonság egyéni és közösségi keresésének jogát, a nemzethez tartozás érzésének tiszteletben tartását és a keresztény tanításon alapuló európai kultúrát és erkölcsöt is. Hosszan sorolhatnám a fogalmakat a közérdektől a teljesítmény elismerésén, környezetünk mértékletes használatán át a szolidaritásig és az önhibájukon kívül bajba jutottak társadalmi támogatásának keresztényi kötelességéig.
Aztán éveken át növekedett bennünk a rossz érzés, hogy valami kisiklott itt – aztán 2015-ben a kormányzat egyik fő teoretikusa (G.Fodor Gábor)  be is vallotta, hogy a polgári Magyarország számukra csak politikai termék volt. Nem megvalósítani akarták, csak felhasználni a hatalom megszerzésére és megtartására. Ma is hivatkoznak a polgári Magyarország kifejezés mögötti elvek egy részére, sőt néhányat kisajátítottak, a politika második és harmadik vonala és kiszolgáló intézményeik pedig – egy meglehetősen zavaros iránykijelölés mentén – egészen addig elmennek, hogy a hatalomgyakorlással szemben kritikákat megfogalmazókat ezen értékek ellenségeinek tüntetik fel. Úgy látszik, hiány mutatkozik ellenségből….

A nemzet anyagi javainak jelentős részét a kormány hozzá lojális magánszemélyek tulajdonába adta. Az adakozás most is folytatódik. Nagy árat fogunk fizetni ezért. A kommunista államosítás elkobozta tulajdonosaiktól a munkával, versenyben felépített gyárakat, vállalkozásokat, és létrehozta a működésképtelen állami nagyvállalatokat. Láttuk, mire vezetett ez gazdasági teljesítményben és versenyképességben. Ma a nemzeti tulajdon egy része kerül olyanokhoz, akikről felettébb kétséges, hogy állami megrendelések nélkül képesek-e versenyképesen működtetni a nekik adományozott javakat. Tőlünk, akik a polgári Magyarország kialakítását remélve egykor támogattuk a most hatalmon lévőket, nem a kisebb vagy nagyobb üzemeinket akarják elvenni, hanem a sajátunknak vallott eszményeket, vagy legalábbis ezek neveit.

A politikai szerepvállalás és az erkölcsi tartás újabban megint nem járnak együtt, és ez a meghasonlás mindig bajt hoz a nemzetre. A politika harcosai már nem azért versengenek, hogy a közösség életét jobbá tegyék, hanem egyéni anyagi érdekeikért, esetleg szereplési vágyaikért.

Ki lehet-e ebből lépni? Vissza lehet-e állítani jogaiba a normát, amely szerint a politika a közjó szolgálata, nem pedig üzlet? Hogy a politikai üzenetek megint őszinték legyenek? Lehet-e a politikusok teljesítményének mércéje megint a közösségért végzett munka és az erkölcsi tartás, a példamutatás?

Bizonyos vagyok benne, hogy ha sokan akarjuk, akkor igen. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szavak visszanyerjék valódi értelmüket, a nemzet javai valódi tulajdonosukat. A polgári Magyarországot egykor és ma is komolyan gondolóknak meg kell győzniük honfitársainkat, hogy utasítsák el a demagógiát. Ne féljenek szabadon gondolkodni arról, hogy milyen jövőt szeretnének maguknak, gyermekeiknek, unokáiknak. Bízzák a közügyeket olyanokra, akiknek a szakértelméről, őszinteségéről és erkölcsi tartásáról meggyőződtek. Akik nem politikai termékeket, hanem őszinte szolgálatot ajánlanak. Akik a nemzetet egyesíteni és nem megosztani akarják. Akik dolgozni és nem harcolni akarnak – írta cikkében Pálinkás József.