Az 1920-as évek Párizsa – Pécsett

Posted by

Gábor Jenő-kiállítás a Modern Magyar Képtárban

JPM

Új, fontos állomáshoz érkezett a Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak című sorozat. A Gábor Jenő párizsi utazása (1926) című kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára épül, s így villantja fel szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges összefüggéseit egy festő életművében. A tárlat anyaga a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magán-gyűjteményekből származik.

Gábor Jenő (1893–1968) naplójának szövege és a fest-mények sajátos módon illusztrálják egymást. Ugyanakkor ez a kiállítás – a neves alkotó életművének egyik legjelen-tősebb korszakát bemutatva – arra is rávilágít, hogy az utazás mint a hagyományos festői életrajzok momentuma a 20. században már nem csupán az egységes akadémikus ábrázolási technika meghatározta távoli, egzotikus témák keresését jelentette, hanem újabb ábrázolási módszerek, stílusirányzatok megismerését is.

A párizsi Opera Comique-ban (1926)

Párizs a 20. század elején a képzőművészeti élet központja volt. Gábor Jenő együtt talált itt rá a modern nagyváros életének különleges jeleneteire és a mindezeket megjelenítő modern képzőművészeti törekvésekre.

A párizsi a Jockey bár (1926)

A párizsi (illetve a Le Havre-i kirándulás ihlette) képeken egy pécsi turista egzotikumot kereső nézőpontjából látjuk a várost. A jellegzetes utcák, épületek, a Szajna hídjai, a Bois de Boulogne parkja, vagy a Le Havre-i kikötő és strand éppúgy része ennek a tekintetnek, ahogy az opera nézőtere vagy – legfőbb témaként – a mulatók és szórakozóhelyek világa. Az éjszakai élet, a kor népszerű dzsesszmuzsikája fontos festői témája Gábor Jenőnek, s ez egyúttal megjeleníti zene és kép lehetséges összefüggését is.

Kikötő (Le Havre) (1927)

1966-ban a pécsi múzeum felkérésére írt önéletrajzában így emlékszik erre a korszakára:

Pécsi időszakomra esik párizsi utam (1926) is, amikor nyári szünidőben hosszabb időt töltöttem a modern festészet fővárosában. Tanulmányoztam a nagy avantgarde művészek műveit. De emellett sokat dolgoztam is, és gazdag anyaggal tértem haza. Sok vázlattal, amelyeket itthon nagyobb méretben feldolgoztam. Ha már Párizsnál tartunk, meg kell emlékeznem a párizsi szellem kitűnő közvetítőjéről: Martyn Ferencről, kinek Pécsett készült nonfiguratív képei és a vele folytatott beszélgetések kiegészítették a jótékony hatást, amelyet a párizsi Cahiers d’Art-ból és még néhány hasonló folyóiratból és könyvből merítettem. A német Bauhaus és a francia expresszionista-kubista stb. hatás nagyon jót tett munkásságomnak és további fejlődésemnek. Nem voltam stílus-soviniszta, de eklektikus sem – csak a nekem testhezálló hatásokat mohón szívtam magamba.

Le Havre-i matrózbál (1927) 

Gábor Jenő naplójának rövidített változata kommentárral és képmellékletekkel megjelent a Pécsett szerkesztett Jelenkor szeptemberi számában, a magyar irodalom napjainkban egyik legjelentősebb folyóiratában. A teljes napló, szintén képmellékletekkel külön füzetként megvásárolható a kiállításon.

Gábor Jenő párizsi utazása (1926)
A kiállítás telefonos bejelentkezést (+3630 539 8090) követően tekinthető meg
2020. október 9-től 2021. március 28-ig,
hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig
Janus Pannonius Múzeum, Modern Magyar Képtár
(Pécs, Papnövelde utca 5.)

Az Olvass bele A KULTÚRAKIRAKAT írása

Címkép: Gábor Jenő: Táncolók